Hivatalosan is hungarikummá válhatna a szőregi rózsa

Erőteljes érdeklődést tapasztal a fiatalok részéről a hungarikumok iránt Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum Bizottság tagja. A helyieken múlik, hogy milyen mértékben képesek felhasználni a hungarikum címet saját térségük népszerűsítésében. Kérdésünkre elmondta, a szőregi rózsatő is elnyerheti a címet, hiszen már most minden adott ahhoz, hogy megítélhessék az elismerést. Lezsák Sándor adott interjút a SZEGEDma hírportálnak.

„Azt érzékelem, hogy a hungarikumok iránti érdeklődés az általános iskola 7. osztályában nagyon erősen jelenik meg. Ennek kialakulását segítjük különböző értékőrző táborokkal, tanfolyamokkal, helyi kutatások támogatásával. A középiskolások miatt sem panaszkodhatunk, több mint ezren vesznek részt – a Lakiteleki Népfőiskola és a Hungarikum Bizottság segítségével működő – külhoni értékfeltáró kollégiumok munkájában, amelynek köszönhetően több könyv, DVD született” – nyilatkozta lapunknak

Lezsák Sándor

, az Országgyűlés alelnöke, a Hungarikum Bizottság tagja. Korábban beszámoltunk róla, a Kárpát-medencei Hungarikum vetélkedő

győztesei Szegeden és környékén jártak

. A vetélkedő fődíja egy kétnapos kirándulás volt, az általános iskolások között egy gyulai intézmény csapata, a középiskolások kategóriájában pedig egy székesfehérvári kollégium csapata győzedelmeskedett a Parlamentben rendezett döntőben. A fiatalokat elkísérték a hungarikumokért felelős államtitkárság munkatársai, valamint Lezsák Sándor, aki lapunknak is beszélt a mozgalomról.

„Több mint húsz esztendeje tartottuk az első hungarikum konferenciát Lakiteleken a népfőiskolán még

Rubovszky András

turisztikai szakértővel és másokkal. Ezt követően érzékelhetővé vált a növekedő érdeklődés nem csak a magyar csúcsteljesítmények, a hungarikumok iránt, hiszen a helyi értékek is egyre nagyobb figyelmet kaptak” – fogalmazott az országgyűlés alelnöke. Képviselőtársaival,

Medgyasszay Lászlóval, Font Sándorral

alakították, formálták elképzeléseiket a témakörben. Először egy országgyűlési határozati javaslatot terjesztették be még ellenzéki képviselőként, amelyet a parlament 90 százaléka támogatott. Az anyaországi magyarság értékei mellett a Kárpát-medencei és a diaszpórában élő magyarság büszkeségeit is lajstromba kívánták venni. „A tervezetet több mint félezer példányban küldtük ki, a válaszok alapján gyűjtöttük össze a kiigazító gondolatokat, javaslatokat” – tette hozzá. Azóta több mint 1000 településen jött létre helyi értéktár bizottság, pedig nem kötelező megalakítani. A magyarországi megyék mellett már a határon túli közösségek is csatlakoztak a mozgalomhoz. „Egy-egy helyi teljesítményről, amelyre eddig csak legyintettek, kiderült, hogy lehet rá vendéglátást, idegenforgalmat építeni. Mozgalmunk arról szól, hogy értéket értékesítsünk, s egyben szellemileg is erősödjünk, növekedjen önbizalmunk. Sikerélményt kell adnunk, erre van nagy szüksége a Kárpát-medencei magyarságnak” – magyarázta. Sok múlik a helyieken is azonban, mert tőlük függ, hogy egy-egy hungarikum nyújtotta lehetőséget mennyire tudnak kihasználni.

„A hungarikum a magyarság olyan csúcsteljesítménye, amely világszerte elismert. Lehet kiváló nemzeti érték, de ha világban nem ismert, akkor nem válhat hungarikummá, hanem a következő időszakban arra kell törekedni, hogy megismerjék minél több országban” – definiálta a hungarikum fogalmát. Ez alapján akár a világ szinte minden államába exportált szőregi rózsatő is elnyerhetné a címet, így rákérdeztünk, hogy mit tehet ezért a helyi közösség. „Első lépésként fel kell terjeszteni. A szőregi rózsa eredetvédett, különleges tulajdonságokkal rendelkező, világszerte ismert növény, így valóban hungarikumnak számít. Reméljük, hamarosan ezt a címet hivatalosan is megadhatjuk” – fogalmazott Lezsák Sándor. Legutoljára a magyar huszár, a magyar tanya és az erdélyi Torockó épített öröksége vált hungarikummá júniusban, ezzel összesen 67-re nőtt a gyűjteménybe tartozó értékek száma. A bizottság tagja azt szeretné, ha ez egyben nagyobb állami költségvetési támogatást, reklámlehetőséget, címerhasználatot és más, termelőket érintő kedvezményeket jelentene.