Bakondi: Botkáék elképzelése beláthatatlan következményekkel járna

Huszonnegyedik órájához érkezett az Európai Unió, hogy átvizsgálja az eddigi, kudarcokkal teli migrációs politikáját – jelentette ki a SZEGEDma.hu-nak adott interjújában a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója. Bakondi György arról is beszélt portálunknak: a kötelező betelepítési kvóta sikertelen, és ha a baloldal a kerítés lebontását szorgalmazza, akkor egyértelműen a féktelen, ellenőrizetlen illegális bevándorlás híve.

- 2015. szeptember 15-én zárták le a magyar-szerb zöldhatárt, azaz két éve bűncselekménynek minősül, és szabadságvesztéssel, illetve kiutasítással büntetendő, ha valaki illegálisan átlépi vagy megrongálja az ideiglenes biztonsági határzárt. Mik az eddig szerzett tapasztalatok, valóban csak a kerítéssel lehet megvédeni a migrációtól Magyarországot és Európát?

- Amikor a kerítés megépítése mellett döntöttünk, akkor azokat az országokat vettük alapul, ahol folyamatosan nagy a migrációs nyomás. Figyelembe vettük például az Amerikai Egyesült Államok és Mexikó, a Görögország és Törökország, valamint a Bulgária és Törökország közötti állapotokat. Akkoriban naponta 8-10 ezer bevándorló érkezett illegálisan Magyarországra, és a kormány úgy vélte, hogy ekkora tömegeket nem lehet műszaki akadályrendszer nélkül feltartóztatni. A számok bennünket igazolnak: 2015-ben, a jogi határzár előtt 106 országból több mint 390 ezren, míg tavaly összesen 18 ezren próbálkoztak illegális határátlépéssel. Bel- és külpolitikai viszonylatban egyaránt sok támadás ért bennünket a kerítés miatt, mára azonban egyre több ország osztja a migránsáradat kezelésére vonatkozó nézőpontunkat. Határozottnak és eredményesnek tartanak bennünket.

- A közelmúltban jelent meg egy hír, hogy megváltozott a migránsok útvonala: a Földközi-tenger helyett immár egyre inkább Fekete-tenger felől közelítik meg Európát a bevándorlók. Jelenleg mekkora a hazánkat érő migrációs nyomás, és melyik térségekből érkeznek a bevándorlók?

- Három irányból közelítenek meg bennünket a migránsok: a szerb, a román és az ukrán határnál. A déli határszakaszon naponta 30-120 közé tevődik a kísérletezők száma, míg Románia felől idén eddig 700-an érkeztek. A román hatósági szervek határozottan lépnek fel velük szemben, a parti őrség a tengeren érkezőket is elfogja. Néhányan pedig Ukrajnán át kerülnek, hogy megközelítsék az Európai Uniót. A legtöbb határsértő mostanság Afganisztánból, Pakisztánból és Bangladesből származik, valamint számolni kell azzal is, hogy Libanonban, Törökországban és Jordániában közel hárommillió bevándorló várakozik, akik Európa felé akarnak indulni. Az ősz kezdetén kijelenthetjük: tavaszig megerősödik a szárazföldi nyomás, a téli fagyok miatt ugyanis a tenger nem lesz járható. Mindezek ismeretében az Európai Unió a huszonnegyedik órájában van, hogy felülvizsgálja az eddig, kudarcokkal teli bevándorláspolitikáját. Az előrelépés egyik alapfeltétele a külső határok védelme kellene, hogy legyen.

- Tervezi-e a kormány az ideiglenes biztonság határzár felállítását a magyar-román határon?

- Mindaddig, míg Románia nem válik fő útvonallá, addig nem indokolt az építés. Ha ez megváltozik, és a román határrendészet már nem boldogul a migránsokkal, akkor élő erő biztosításával segítséget biztosítunk. Csak kellő egyeztetések után, végső esetben hoznánk létre műszaki akadályt az említett határszakaszon.

- A napokban jelent meg a hír, hogy tízezernél több kitöltetlen, hamis szíriai útlevélhez juthatott az Iszlám Állam (ISIS), mely egyre inkább visszaszorulóban van Szíriában, embereinek tehát menekülniük kell a térségből. Ez milyen hatással lehet az európai belbiztonságra?

- A kontinensünkre érkező illegális bevándorlók általában semmilyen okmánnyal nem rendelkeznek. Ennek oka, hogy úgy gondolkoznak: ha elfogják őket a hatóságok, akkor elkerülik a visszatoloncolást, mert nem tudják hova visszaküldeni őket. Egészen biztos, hogy az ön által említett útlevelekkel az Iszlám Állam nem a szír menekülteken kíván segíteni, sokkal inkább a híveit próbálja bejuttatni Európába. Ők három feladatot kaphatnak: terrorcselekmények végrehajtását, szervezést és hálózatfejlesztést, valamint azt, hogy az európaiakkal, a keresztényekkel szembeni gyűlöletet szítsák a születésük óta Európában élő, kiábrándult muszlim fiatalokban.

- Az Európai Bíróság nemrég elutasította Magyarország és Szlovákia keresetét a kvótaper során, ennek értelmében hazánknak is be kellene fogadnia illegális bevándorlókat. Orbán Viktor azt mondta, a csata most kezdődik, hazánk minden jogi és politikai eszközt megragad a kvóta elleni harcban, és nem engedi, hogy bevándorló országgá változtassák. Mik most a kormány lehetőségei, milyen intézkedéseket terveznek?

- Brüsszel továbbra is arra törekszik, hogy nemzeti hatáskör nélkül, központilag ossza szét a tagállamok között az illegális bevándorlókat. Magyarország szerint ez nem célszerű, nem eredményes, és nem is megengedhető. Jogunk van eldönteni, kikkel akarunk együtt élni, és kikkel nem. A bíróság határozatát tudomásul vettük, ám az nem jelent cselekvési kötelezettséget. Mindent megteszünk, hogy ne váljunk a bevándorlók országává, ezért további csaták várhatóak. Eddig egyébként egyedül Málta teljesítette száz százalékig a 2015-ben meghatározott kvóta által megszabottakat. Görögországra például 66 400 migráns jutott, és ebből alig több mint 19 ezret fogadtak be. Olaszország kerete 39 600 fő, ennek ellenére csak 8473 az odacsoportosítottak száma. A 2015-ös kvótahatározat csődöt mondott. Egyértelműen kijelenthetjük: a kvóta egy elhibázott, sikertelen lépés, ami súlyosan sérti az európai belbiztonságot, és semmibe veszi a földrészen élő emberek érdekeit, valamint a nemzetek szuverenitását.

- Sajtóhírek szerint az Európai Bíróság ítéletét követően az Európai Unió megsokszorozná a kötelező kvótákat, és állandó mechanizmust meghatározva felgyorsítaná a betelepítést. Ha Brüsszelen múlna, hány migráns kerülne hazánkba, valamint hogyan érintené ez Szegedet és térségét?

- A jelenlegi ismeretek szerint 1400 fő befogadását kezdeményeznék. A probléma azonban túlmutat ezen: a kötelező kvóta intézménye ténylegesen megnyitná a kaput egy olyan, állandó rendszer kialakításához, amiben nem léteznének felső határok. Ha valamelyik európai országban egy meghatározott létszámot meghaladna a migránsok száma, akkor automatikusan szétosztanák őket az uniós tagországok között. Ez beláthatatlan következményekkel járna, tekintettel arra, hogy az áradat nem szűnik, tehát milliók érkezhetnek a kontinensre a következő években is. A szegedieknek sem hiányzik, hogy félelemben éljenek, a békés életet felváltsa a mindennapos zavargás, bizonytalanság, vagy a nők elleni erőszak. A város polgármestere és a baloldali ellenzék azonban ellentmondásosan viszonyul az illegális bevándorláshoz és a kvótához. 2015-ben még támadták a kerítést, és azt hangoztatták, hogy nem is létezik illegális migráció.

Kunhalmi Ágnes

szerint például az egész a Fidesz kitalációja, és a kvótát el kell fogadni, míg

Botka László

először azt állította, hogy a szegedieket nem zavarták a migránsok, majd azt mondta, hatalomra jutása esetén a lehető leggyorsabban lebontaná a kerítést. Aki így vélekedik, az a korlátlan, felső határok nélküli, ellenőrizetlen beáramlást támogatja, amit a magyar lakosság csaknem 87 százaléka elutasít. A kormány egy friss döntése értelmében hamarosan újabb nemzeti konzultáció indul az országban. Ezzel az a célunk, hogy az emberek megértsék: az illegális bevándorlással kapcsolatban valójában mi történik körülöttünk, és milyen valós veszélyek leselkednek ránk.