Döbbenetes veszélyeket rejt a fiatalok számára a világháló

Leginkább a fiatal lányok vannak kitéve a közösségi oldalak veszélyeinek, de sajnos a szülők sem állnak mindig a helyzet magaslatán, amikor a gyerekek internetes szokásairól beszélünk. A témáról Tari Annamária az IH-ban tart előadást hétfőn.

Az okos internethasználat napjaink egyik fontos kérdésévé vált. Főleg úgy, hogy a gyerekekre és a fiatalabb generációkra számtalan veszély leselkedik a virtuális közösségi térben.

Rétvári Bence

, az Emberi Erőforrások Minisztériumának államtitkára célként tűzte ki a fiatalok okos internethasználatra való nevelését. A különböző statisztikai adatok arról tanúskodnak, hogy a magyar gyerekek átlagban minden nap 112 percet töltenek a világhálón. Az iskolákból általában 30 percet neteznek a diákok. Az államtitkár szeretné, ha a jövőben a tudatos internethasználaté lenne a főszerep. A 15-29 évesek közel kilencven százaléka napi szintű webfelhasználó, akik közül negyedük éjjel-nappal fent lóg a hálón. A fiatalok fele - saját bevallásuk szerint - nem bírna ki egy napot se a virtuális közösségi tér nélkül. A huszadik század végén, illetve a huszonegyedik század elején született generációk tagjai az okostelefonok és a jobbnál jobb laptopok világában nőtt fel. Számukra már természetes dolog a virtuális kapcsolatok kialakítása és fenntartása. Valószínűsíthető, hogy a mai diákok kétharmada az online világ segítségével fog elhelyezkedni a munkaerőpiacon. A 14-15 éves korosztálytól felfelé egyre gyakrabban jelentkezik az online ismerkedés, a pornográf oldalak böngészése és a szexuális jellegű üzenetek megosztása, de nem ritka az olyan veszélyeket rejtő felhasználói tartalmak böngészése sem, mint például a drog, az anorexia vagy éppen az öngyilkosság népszerűsítése. Az internetes bántalmazásnak több létező formája van, ilyen az úgynevezett lángháború, mely során erőszakos, durva vagy vulgáris üzeneteket küldenek az adott személyről egy online csoportnak. Emellett sajnos népszerű a befeketítés, a kizárás, az

online zaklatás

, a személyiséglopás és a kibeszélés. Az okostelefonok világában élve sűrűn előfordul, hogy különböző fizikai bántalmazásokat mobiltelefonon rögzítenek, majd terjesztenek a világhálón. Az internetes bántalmazás két leggyakoribb helyszíne a közösségi oldal és az azonnali üzenetküldő. Ezek a megnyilvánulások súlyosak és megterhelőek a diákokra nézve. Általánosságban elmondható, hogy az anonimitás adta lehetőségeket kihasználva egyesek trágár módon írnak, és gátlástalanul viselkednek. A szülők többségének rohanó világunkban nem jut elég idejük a munka mellett a gyerekeikkel foglalkozni. Az áldozatok leginkább fiatal lányok, akik sok időt töltenek el a weben, és számos személyes információt osztanak meg magukról. A legnagyobb közösségi oldalra minden második gyerek tölt fel magáról képeket, ezzel is kitéve magát a mániákusak zaklatásának. A gyermekek netes védelmében a szüleikkel való kommunikáció, illetve a különböző számítógépes biztonsági szoftverek alkalmazása segíthet. Hatékony megoldásnak számít, ha az áldozatok törlik a megalázó, illetve fenyegető tartalmú netes üzeneteket. A

Kaspersky víruskereső szoftver

tanácsadói kerekasztal-beszélgetést kezdeményeztek, mely során a résztvevők figyelmét hét veszélyforrásra hívták fel, amikre konkrét megoldásokat is kínáltak. Ezek az internetes zaklatás, a bűvös idegenek, a személyes adatokkal való visszaélés, az adathasználat, a hamis és egyben csábító ígéretek, a véletlenül letöltött rosszindulatú programok és vírusok, valamint a bejegyzések, amik később is kísértenek. Szeptember 25-én, hétfőn Szegeden az IH Rendezvényközpontban tart előadást

Tari Annamária

az X, Y és Z generációk egyik legismertebb hazai szakértője. Az előadás témája a

„Bullying – mit tehet a gyerek, a szülő, a tanár?

” Az online tér és a közösségi média óriási változásokat idéztek elő az érzelmek sokszínűségében és megélésében. Az okos internethasználaton keresztül távlati cél a háromdimenziós megjelenítés és nyomtatás biztosítása az iskolákban a tanárok számára. A pedagógusok szeretnék minél szemléletesebb módon átadni a tudást a hallgatók részére. Az elkövetkező időszakban különböző pályázatok útján 46 ezer oktatói laptopot és 24 ezer tanulói táblagépet fognak kiosztani az iskolák között. Várható az oktatási intézmények wifi felszereltségének is a biztosítása. Ötvenezer pedagógus továbbképzésekre fog járni, ami az államnak összesen 44 milliárd forintjába kerül majd. Mivel a jövő a digitális világé, ezért szükséges a fejlődés. A magyar csapatok pedig évek óta eredményesen szerepelnek a Nemzetközi Robotolimpia (WRO) nevű informatikai tudásversenyen. Ezek tudatában tartani kell a lépést a világgal, és szükséges a folyamatos digitális fejlődésre megfelelő keretösszegeket elkülöníteni, mert hosszú távon ez lesz a kifizetődő lépés.