Az EP megszavazta az európai gázellátás biztosítására vonatkozó új szabályokat

Az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén megszavazta a szolidaritáson alapuló és a regionális együttműködést erősítő európai gázellátás biztosítására vonatkozó új szabályokat - közölte az EP sajtószolgálata kedden.

A tájékoztatás szerint az elfogadott szabályozás bevezeti a szolidaritási elvet, amelynek értelmében súlyos gázválság esetén a szomszédos tagállamok segítenek biztosítani a háztartások gázellátását és az alapvető szociális szolgáltatásokat. A tagállamok baj esetén nyúlhatnak a szolidaritási mechanizmushoz, ilyenkor a háztartások és az alapvető közszolgáltatások, kórházak ellátásának prioritást kell élveznie. A szabályozás szorosabb regionális együttműködést ír elő válsághelyzet esetén. Az új szabályok kockázat alapján négy kategóriába sorolják az országokat, amelyek ezentúl "kockázati együttműködés" keretében közös helyzetelemzést, megelőző és válságkezelő lépéseket tesznek. A tagállamok a bizottságot és a partnerországok hatóságait tájékoztatják, hogy a három válsághelyzeti szintből melyiket tartják érvényesnek az adott szituációban. A rendelkezés végezetül nagyobb átláthatóságot követel meg, amelynek értelmében az uniós bizottság belenézhet minden, az ellátás biztonsága szempontjából fontos szerződésbe (amennyiben ez az éves tagállami szükségletnek legalább 28 százalékát fedezné), ideértve az infrastruktúrára vonatkozó megállapodásokat is. Az Európai Unión kívüli országokkal között energiaügyi megállapodásokat szabályozó első uniós rendeletet az EP márciusban hagyta jóvá, ennek célja az EU ellenálló képességének, illetve az átláthatóságnak a növelése. Az EU jelenlegi éves gázigénye 400 milliárd köbméter, aminek kétharmadát a tagállamok - főként Oroszországból, Norvégiából és Algériából érkező - importból fedezik.

Gyürk András

, a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselője az MTI-hez eljuttatott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a 2010-ben kiadott rendelet felülvizsgálatára, a gázkimaradás veszélyének megszüntetése érdekében azért vált szükségessé, hogy a 2006 és 2009 telének tapasztalatai után többször ne fordulhasson elő, hogy európai állampolgárok nem tudnak fűteni otthonaikban. A néppárti képviselő rámutatott: a megállapodás szerint a kockázatok mentén alakítják ki a régiókat. A jelentéskötelezettségi határról elért kompromisszumnak (28 százalék) köszönhetően pedig megszűnt annak látszata, hogy bármilyen különbség lenne a régi és új tagállamok között. A rendelkezés a szolidaritási akciók sokkal részletesebb leírását adja ugyanakkor arról, hogy bizonyos feltételek teljesülése esetén a tagállamoknak hogyan kell kisegíteniük egymást - húzta alá a politikus.