Kovács Zoltán: tartalmában és minőségében újult meg az államigazgatás

A polgári kormány tartalmában és minőségében megreformálta a közigazgatási rendszert, az államigazgatásban és a kormányzati működésben az ügyfélközpontúság és a közcélok szolgálata valósul meg - mondta Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár szombaton Budapesten.

A Miniszterelnökség államtitkára a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Államtudományi és Közigazgatási Kar szakirányú továbbképzési szakok oklevélátadó ünnepségén felidézte: a 2010-es országgyűlési választást megelőzően az ország működését és különösen a közigazgatást több negatívum és hiányosság jellemezte, túlburjánzott, bonyolult szervezettel működött, nem volt áttekinthető a szabályozás és felelősségrendszere, adminisztrációs terhek sokasága nehezítette az emberek életét. A polgári kormány felismerte a közigazgatás megreformálásának szükségességét, és az ország versenyképességének növelése érdekében döntött a nemzeti érdekek erőteljes és intézményesített eszközökkel is alátámasztott érvényestéséről, a közteherviselés kiszélesítéséről, a közigazgatás szervezetrendszerének jelentős méretű átalakításáról - mondta. Hozzátette: a járási, kerületi kormányhivatalok kiépítésével, megerősítésével, a hatósági feladatok és hatáskörök racionalizálásával az ügyintézést az állampolgárokhoz a lehető legközelebb kívánták telepíteni, a járási, kerületi hivatalba. Az így kialakított államigazgatási struktúra költséghatékonyabb, könnyebben elérhető, magasabb szintű szolgáltatást nyújt. Az államtitkár szólt arról is, hogy a Nemzeti Közszolgálati Egyetem létrehozása, és az, hogy az egyetem által biztosított egységes keretrendszerben valósulhat meg a közszolgálatban dolgozni kívánók képzése, kulcsmomentum volt a közigazgatás megújításában. Kovács Zoltán azt kérte az oklevelüket átvevőktől, úgy dolgozzanak, hogy az emberek az ügyfélpultot ne elválasztó, hanem összekötő elemnek érezzék. Patyi András, az egyetem rektora kitért arra, az alaptörvény sok értéket és alkotmányos célt rögzít, amelyek az államra, a közigazgatásra irányulnak. Példaként említette a pártatlan és tisztességes ügyintézéshez való jogot, a kiegyensúlyozott és fenntartható költségvetési gazdálkodás követelményét vagy az állam hatékonysága érdekében a tudomány eredményeinek felhasználását. A rektor azt kérte a végzettektől, munkájuk során tartsák szem előtt, hogy a közigazgatásban válik valósággá az az érték és célgyűjtemény, amely együtt a magyar alkotmányt alkotja. Kis Norbert, az Államtudományi és Közigazgatási Kar dékánja köszöntőjében felidézte: tavaly lépett hatályba az állami tisztviselőkről szóló törvény, amely szerint az állami tisztviselői előmenetel feltétele egyéves közigazgatási tanulmányok szakirányú szak elvégzése, most vehetik át oklevelüket az első ilyen szak hallgatói. A dékán szólt arról is, hogy az államtudomány az államépítés tudománya, az államépítés végső célja pedig a nemzetépítés, ami a nemzeti önállóságot, a szuverenitást, a jó kormányzási képességet és a jó közigazgatást egyaránt jelenti. Kitért arra is, hogy a nemzeti közösség, a nemzetállamiság egyre komolyabb védelemre és erősítésre szorul. Szavai szerint a védelem az egyetemen végzett honvéd- és rendőrtisztek feladata, a nemzetállam erősítése pedig nem kis részben a tisztviselői karé. Az uniós forrásból finanszírozott, a fővárosi, megyei kormányhivatalokkal szoros együttműködésben megvalósított közigazgatási tanulmányok szakirányú továbbképzés első évfolyamán 353 hallgató végzett. A további öt szakirányú szakon - államháztartási gazdálkodás és ellenőrzés, elektronikus információbiztonsági vezető, közszolgálati protokoll, média- és közszolgálati kommunikáció, valamint választási igazgatás - 163-an végeztek.