Kormányzati segítségben bíznak a Szeviép-károsultak

Kártalanítási programot dolgoztak ki a Szeviép-károsultak, ami a kormányzat elé került. Azt szeretnék, hogy a még talpon maradt kis- és középvállalkozók megkapják a pénzüket, ugyanis az építőipari cég felszámolásából nem számíthatnak egy fillérre sem.

Másfél milliárd eltüntetésével vádolják az egykori Szeviép-vezéreket, a három férfi ellen

„különösen jelentős mértékű tényleges vagyoncsökkenést eredményező csődbűntett”. A cég felszámolási eljárás során hozzávetőlegesen 6 milliárd 500 millió forint hitelezői igényt jelentettek be, amivel kapcsolatban az egyik tárgyalási napon a felszámoló kijelentette, hogy a kisvállalkozások követeléseit a felszámolás során valószínűleg nem fogják kielégíteni. Igaz a következő tárgyalást szeptemberben tartják a Szegedi Járásbíróságon, mégis van fejleménye a Szeviép-ügynek, a károsultak egy csoportját képviselő

Szabó Bálint

jogász elmondta, „arra tekintettel, hogy várhatóan lesz másodfokú eljárás, sőt akár az elsőfokút is megismételhetik eljárási hibák miatt, tehát a károsult kis- és középvállalkozók kártalanítása nem fog megtörténni, ezért léptünk, már a kormányzati szereplők előtt van egy kártalanítási program”. Hozzátette, a Szeviép Zrt. volt alvállalkozói közül sokan tönkrementek, a még működő károsulti körnek nagyságrendileg 3,5 milliárd forintot nem fizettek ki. Szabó elmondása szerint augusztusban kezdődhet a kártalanítási program, ami első körben arról szól, hogy átnézik, kinek milyen állami, önkormányzati vagy más, netán EU-s forrásból finanszírozott munkát nem fizettek ki, s milyen összegben. Magyarán a számlák átnézését végezheti el egy arra illetékes kormánytati szerv, második körben pedig egy parlamenti vizsgálóbizottság foglalkozhat a Szeviép-üggyel, azt vizsgálva, mi vezetett a társaság csődjéhez, s ebben van-e olyan működési mechanizmus, amin esetleg javítani kell. A jogász arról tájékoztatott, a kártalanítási program részeként az ősz folyamán fizethet ki az állam a károsultaknak a nagyságrendileg 3,5 milliárdot, majd a károsultak helyére belépve a büntetőeljárásban sértettként fellépve a jogerős bírósági döntéskor megkapja a pénzét.

Kérdésünkre, hogy miért is érné meg az államnak, hogy kifizeti a kis- és középvállalkozókat, majd maga lép be sértettként az eljárásban, Szabó Bálint elmondta, nemzetgazdasági érdek megmenteni a még meglévő vállalkozásokat, hiszen alkalmazottakat foglalkoztatnak, adót fizetnek az államnak. A Szeviép Zrt. nagyjából 50 millióval tartozik az egyik vállalkozásnak, amelynek vezetője elmondta, egy egész élet munkája, amit elvett tőle az építőipari cég, ami a napig súlyos gondot jelent a mai napig a vállalkozásnak és a családnak egyaránt. A nőtől megtudtuk, két út állt előttük: vagy bedobják a törölközőt és a kemény munkával, becsülettel fémjelzett nevüket bepiszkolják, vagy helytállnak. Ez utóbbit választották, kitartottak, és saját hibájukon kívül tetemes csúszásokkal tudtak csak fizetni partnereiknek. A kormány elé kerülő kártalanítási program reményt nyújt számára, mint mondta, szándék kérdése, hogy pozitívan zárulhat-e ez a történet a károsultaknak.

2010 nyarán jelentették be, mintegy

a cég három volt vezetője ellen. A Szegedi Járásbíróságon a társaság felszámolója tanúmeghallgatásán

, a felszámolás kezdetén 9,5 milliárd forintnyi vagyont adott át a társaság, ám a tételes vizsgálat során kiderült ez mindössze 2,65 milliárdot ér.