Az Alkotmánybíróság alkotmányos mulasztást állapított meg az egyszázalékos egyházi felajánlásokkal kapcsolatban

Az Alkotmánybíróság (Ab) mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenességet állapított meg, mivel a törvényalkotó nem biztosította az adózóknak, hogy a személyi jövedelemadójuk egyszázalékos egyházi felajánlásáról rendelkező nyilatkozat kedvezményezettjeként valamennyi vallási közösség közül választhassanak. Az Ab határozatát pénteken tette közzé a honlapján.

Az Ab-hoz forduló magánszemély alkotmányjogi panaszában kifogásolta, hogy 2012-es személyi jövedelemadója egyszázalékos egyházi felajánlásáról rendelkező nyilatkozatát a Nemzeti Adó és Vámhivatal (NAV) érvénytelennek nyilvánította azért, mert a rendelkező nyilatkozatban olyan szervezetet jelölt meg kezdeményezettként, amely nem minősült elismert egyháznak, és így nem volt technikai száma sem. Az ügyben eljáró bíróságok a NAV döntését helybenhagyták. Az Ab az alkotmányjogi panaszt elutasította, miután megállapította, hogy az abban támadott adóhatósági, illetve bírósági döntések a hatályos jogszabályok figyelembevételével születtek. A szabályozás szerint ugyanis a személyi jövedelemadó egyszázalékos egyházi felajánlásának kedvezményezetti körébe az indítványozó által megjelölt hitközség nem tartozik bele, a kedvezményezetti státuszt a jogalkotó csak a bevett egyházaknak tette lehetővé. Hivatalból eljárva az Ab ugyanakkor megállapította, hogy a hatályos szabályozás diszkriminál egyes vallási közösségekhez tartozó hívőket, a személyi jövedelemadó szempontjából adózókat. Az Ab indoklásában kifejtette: az államot egyfelől széles mérlegelési lehetőség illeti meg a vallási közösségeknek nyújtható anyagi, pénzügyi támogatások, kedvezmények és mentességek területén, és eltérő jogokat élvezhetnek a különböző vallási közösségek, a hatályos szabályozás szerinti bevett egyházak, illetve vallási tevékenységet végző szervezetek. Másfelől azonban a szabad vallásgyakorláshoz fűződő jog tekintetében a vallási közösségek tagjai között nem tehető különbség: minden vallási közösség valamennyi tagját megilleti a vallásszabadság joga. Mindezek alapján az Ab megállapította: alkotmányosan nem indokolható az olyan megkülönböztetés, melynek következtében a bevett egyházak tagjai jövedelemadójuk egy százalékát egyházuk számára felajánlhatják, ugyanakkor a vallási tevékenységet végző szervezetek tagjai nem élhetnek ezzel a lehetőséggel. E tekintetben ugyanis a hívők összessége és egyéni jogaik egyezősége alapján egységes szabályozás alá kell tartozniuk a bevett egyházaknak és a vallási tevékenységet végző szervezeteknek. Az Ab kimondta: az Országgyűlésnek biztosítania kell, hogy az adózók valamennyi vallási közösség közül választhassanak, amikor az egyszázalékos egyházi felajánlásról rendelkeznek. A testület ez év végéig szabott határidőt az Országgyűlésnek, hogy e jogalkotási kötelezettségének eleget tegyen. Az Ab határozatához a 15 tagú testületből egy alkotmánybíró, Salamon László fűzött különvéleményt.