Vízhiányos időszak megállapítását kezdeményezte az Agrárkamara

A biztonságos élelmiszertermelés fenntartása érdekében vízhiányos időszak megállapítását kezdeményezte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) - június 1-jétől visszavonásig - Pintér Sándor belügyminiszternél. Ha a tárcavezető elfogadja a kamara javaslatát, akkor a gazdálkodóknak az adott időtartamban nem kell vízkészlet-járulékot fizetniük az öntözéshez, halgazdálkodáshoz és rizstermeléshez használt víz után.

A kamara pénteki közleménye szerint a javaslat az időjárás okozta további termésátlag-csökkenés, illetve az agrárágazat költségeinek mérséklését szolgálja. Emlékeztetnek, hogy korábban - 2006-tól - a gazdák az öntözéshez, halgazdálkodáshoz és rizstermeléshez használt víz után nem fizettek járulékot, ám 2016-tól az uniós Víz Keretirányelv előírásai miatt egy kormányhatározat megszüntette ezt a mentességet, és e területekre is bevezették a felhasznált vízmennyiséggel arányos díjakat Jelenleg öntözésnél évi 50 ezer köbméter, halgazdálkodásnál és rizstermelésnél évi 150 ezer köbméter a vízkészlet-járulék mentesen felhasználható vízmennyiség felső határa - olvasható a NAK közleményében.