Lázár János a Kormányinfón: Magyarország visszautasítja migránsfalvak létrehozását Kelet-Európában (FRISSÍTVE)

A vidéki MSZP-sek között sok Czeglédy-típusú ember van - jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Lázár János

az Európai Parlament zöldfrakciója vezetőjének telepesekre vonatkozó javaslatáról azt mondta, komplett falvakat javasol áttelepíteni Szíriából, illetve a térség országaiból Közép-Európába, így Magyarországra is. Hangsúlyozta, minden országnak joga van ahhoz, hogy meghatározza, mi történik a területén, állampolgárai kivel élnek együtt. Szerinte ezek a viták összekapcsolódnak a biztonság kérdésével, az Európai Tanács ülésének egyik legfontosabb kérdése a biztonság. Hozzátette: ma már olyan Európában kell élnünk, ahol hétköznapivá váltak a kisebb, nagyobb terrorcselekmények, terroresemények. Lázár János közölte, az elmúlt egy évben nem történt olyan terrorcselekmény Európában, amelynek ne lett volna köze valamilyen formában a bevándorláshoz. Ezeket a terrorcselekményeket első vagy második generációs bevándorlók követték el - tette hozzá. A miniszter elmondta, Orbán Viktor miniszterelnök ezért az Európai Tanács mostani ülésén amellett lesz, hogy Európában fokozott biztonsági együttműködés alakuljon ki, gyorsuljon fel Európa védelmi képességeinek megerősítése, a közös európai hadsereg kialakítása. Hozzátette: fontos, hogy az unió külső határaink megvédése legyen fókuszban. Elmondta, óriási vita van az Európai Néppárton és az Európai Parlamentben is a migráció kérdéséről. Magyarország szerint külön kell választani a politikai menekülteket az illegális, illetve a gazdasági bevándorlóktól. Őket Európa határain kívül kell megállítani, ott kell ellenőrzésüket elvégezni - részletezte. Úgy folytatta: Európába csak azok léphetnek be, akik menedékjogot kaptak, illetve ha valamelyik tagállamnak - gazdasági vagy politikai - érdeke fűződik hozzá, hogy az illetőt - érte felelősséget vállalva - beléptesse. Lázár János kitért arra, hogy az ET ülésén az Európai Bizottság beszámol a Brexit tárgyalásokról. Úgy értékelt: az EU nagy bajban van, hiszen az egyik legfontosabb tagállam lép ki. Százezres nagyságrendben élnek magyarok Nagy-Britanniában, ők most jogvédelmet igényelnek, ezért fontos, hogy a magyar kormány az ő érdekeiket fokozottan próbálja védeni - közölte, jelezve, hogy Magyarország nem tárgyal külön a britekkel. Hozzátette: Magyarország "fair Brexitben" érdekelt. Lázár János szólt arról is, hogy a miniszterelnökök áttekintik azokat a megállapodásokat, amelyeket az európai közösség kötött harmadik országokkal a migráció megfékezése érdekében. Példaként a Törökországgal kötöttet említette. A miniszter azt is kijelentette, hogy a kormány kifejezetten ellenzi, hogy Európa liberalizálja a családegyesítést. Mint kifejtette, hogy az Európa Tanács (ET) meghirdette a bevándorló családok újraegyesítésének programját, amely szerinte súlyos kihívást fog jelenteni. Az ET liberális megszólalói a korlátok nélküli könnyítés mellett érvelnek, míg Magyarország szerint a szülőföldjükön kell újraegyesíteni a családokat - magyarázta a különbséget a tárcavezető, aki szerint noha a nyári időszakban lelassulnak a döntéshozatali folyamatok, a mechanizmusok a határok megnyitása felé tolódnak. A Miniszterelnökség vezetője beszélt arról is, hogy Magyarországnak komoly felelőssége van abban, hogy jól jelenítse meg a visegrádi négyek (V4) érdekeit, mivel a V4 elnökségének átvétele után Európában napirendre kerülnek a migráció kérdései. Európa jövője a tét - fogalmazott, hozzátéve: ebben Közép-Európának szerepe, feladata, felelőssége és kötelessége van. Fontosnak tartotta a V4 érdekeinek képviseletét a 2020 utáni uniós költségvetés vitájában is. A tárcavezető egyúttal kijelentette: méltatlannak tartja a Lengyelországgal szemben indított európai bizottsági eljárást, Magyarország mindig kész kiállni és védeni a lengyel érdekeket az "európai politikai hadszíntéren". Kérdésre beszámolt arról is, hogy a magyar kormány képviseletében

Altusz Kristóf

miniszterelnöki megbízott pénteken New York államban tárgyal a CEU ügyéről. Elmondta, a parlament hozott egy törvényt, a kormány azt végrehajtja. Hozzátette: készek módosítani a törvényt, de az elmúlt időszakban még nem látott olyan érvet, ami miatt módosítani kellene a jogszabályt. A miniszter a tájékoztatón együttérzését fejezte ki

Helmut Kohl

volt német kancellár és

Rubovszky György

kereszténydemokrata parlamenti képviselő halála miatt.

Lázár János nem számít váratlan fordulatra vagy sikerre a plakáttörvény szavazásán

Nem számít váratlan fordulatra vagy sikerre a plakáttörvény pénteki parlamenti szavazásán a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján kifejtette: az átláthatóság biztosítása érdekében készek lettek volna ellenzéki javaslatok befogadására, de "az ellenzék meghátrált". Vannak még egyeztetések, de nem hiszi, hogy a kétharmados többség megteremthető - mondta, hozzátéve: a Fidesznek abban van felelőssége, hogy feles törvényekkel is garantálni lehessen az átláthatóságot. Ne "politikai strómanok" üljenek a parlamentben, hanem álljon ki nyíltan, akinek javaslata vagy kérése van - hangoztatta, utalva a Jobbik plakátkampányára. Befolyásszerzésnek minősítette, hogy vannak nagytőkések, akik kedvezményesen biztosítanak választási időszakon kívül juttatásokat. Egy felvetésre kifejtette, hogy a kormány nyílt közbeszerzési eljárásokon, versenyben vásárol plakáthelyeket, s nem tud arról, hogy bármely párt a tiltott pártfinanszírozás ezen formáját megengedte volna magának, mint a Jobbik. Kérdésre azt is közölte: tudomása szerint

Orbán Viktor

miniszterelnök nem érkezik haza Brüsszelből a pénteki szavazásra. Kitért arra is, hogy június 27-én életbe lép a külföldről finanszírozott szervezetek átláthatóságára vonatkozó törvény; ezzel összefüggésben a szabályozás betartását kérte mindenkitől. Megjegyezte azt is, hogy a Velencei Bizottság egy politikai deklarációval egészítette ki állásfoglalását, amelyre

Trócsányi László

igazságügyi miniszter érdemben reagált. A kormány elkötelezett az átláthatóság kérdésében - szögezte le. Beszámolt arról is, hogy a következő tanévben már egymillió gyermek kapja ingyen a tankönyveit, míg például 2013-ban 614 ezer volt a jogosultak száma. Erre 12 milliárd forintot fordít az állam. Jelezte azt is: a kormány idén is gondoskodik a rászoruló gyermekek szünidei étkeztetéséről, ez 208 ezer gyermeket érint, 60 százalékkal többet, mint 2010-ben. Erzsébet-táborokban 100 ezren vehetnek részt idén nyáron, a Határtalanul programban pedig 35 ezren utazhatnak a Kárpát-medence különböző régióiba - tette hozzá. A miniszter ismertette azt is, hogy rendben zajlanak a szóbeli érettségik, amelyek 73 ezer diákot érintenek. A 2017-2018-as tanév létszámadatairól szólva pedig azt közölte: óvodába 314 ezren, általános iskolába 750 ezren, szakközépiskolába 78 ezren, szakiskolába 5800-an, gimnáziumba 182 ezren, szakgimnáziumba pedig 168 ezren fognak járni. Szólt arról, hogy a béremeléseknek köszönhetően a bruttó átlagkereset átlépte a 300 ezer forintot, a nettó pedig 200-210 ezer forint körül alakul. Több pénz van az embereknél - értékelt, hozzáfűzve: a Magyar Turisztikai Ügynökség előrejelzése szerint míg 2012-ben az emberek 36 százaléka tervezett utazást, ez idén 51 százalékra nőtt. Elmondta azt is, hogy végre fogják hajtani az Európai Unió Bírósága ítéletét, miszerint távszerencsejátékok engedélyezésére vonatkozó magyar szabályozás nem összeegyeztethető a szolgáltatásnyújtás szabadságának elvével. A kórházi fertőzésekre vonatkozó kérdésre azt mondta, 30-40 évnyi problémára nem lehet néhány év alatt választ adni. Szerinte a kormány az elmúlt években jelentős erőfeszítéseket tett, hogy az egészségügy helyzete javuljon. Öt-tíz év alatt azonban nem lehet radikális változásokat elérni, ehhez hosszú évtizedek munkája kell - tette hozzá. Szólt arról is, a vidéki kórházak fejlesztésére költött 500 milliárd forint után a következő években 700 milliárd forintot költenek a budapesti kórházak fejlesztésére. A modernizáció pedig a fertőzések kockázatát jelentősen csökkenti - jegyezte meg. Elmondta, idén várhatóan még nem kezdik el a budapesti szuperkórház építését, amelynek költségei meghaladják a 120 milliárd forintot. Problémának nevezte azt is, hogy sokan nem veszik igénybe az ingyenes szűrővizsgálatokat. A minisztert kérdezték arról is, hogy sajtóhírek szerint egy rendeletmódosítás tervezete szerint akár már a szülést követően 24 órával elbocsáthatják a kórházból az anyát az újszülött babával. Lázár János azt mondta, nincs döntés erről, a téma napirenden van. Az elmúlt években több szervezet is kezdeményezte ennek a lehetőségnek a megadását - jegyezte meg, példaként a többi között a Születésház Egyesületet és a Társaság a Szabadságjogokért említette. Szerinte ezt a kérdést nem a kormánynak, hanem az érdekképviseleteknek és az orvosoknak kell eldöntenie. Egy másik kérdésre elmondta, egyetért Orbán Viktor kijelentésével, miszerint

Horthy Miklós

volt kormányzó kivételes államférfi volt. Majd

Antall József

volt miniszterelnököt idézve hozzátette: "Horthy Miklóst magyar hazafinak tartom". Szerinte az megcáfolhatatlan tény, hogy volt néhány politikus, aki a trianoni békediktátum után megmentette ezt az országot. Ide sorolta Bethlen Istvánt, Klebelsberg Kunót és Horthy Miklóst is. Lázár János azt mondta, az komoly történelmi vita, hogy 1944-ben a német megszálláskor Horthy Miklós jól döntött-e, hogy államfő marad. Ha lemond, akkor 1944 nyarán nem tudja leállítani a budapesti zsidóság deportálását - közölte. Az is megkérdőjelezhetetlen történelmi tény, hogy Horthy nem állította le a vidéki zsidóság deportálását - tette hozzá. Kitért arra is, hogy egy hárommilliárd forintos kárt okozó bűncselekmény miatt nyomoz az adóhatóság egy munkaerő-kölcsönzéssel foglalkozó cég ügyében. Hozzátette: az adóhatóság nem hozhat nyilvánosságra nevet. "Úgy tudom, én személy szerint Lázár Jánosként, hogy az ügy főszereplője az a Czeglédy úr, aki Szombathelyen a Magyar Szocialista Pártot évek óta vezeti" - fogalmazott. Megjegyezte: sok ilyen szocialista ügy lehet még, "a vidéki MSZP-sek között sok ilyen Czeglédy-típusú ember van".

Korábban írtuk

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő 13.30-tól sajtótájékoztatót tart Kormányinfó 93 Mit, miért tesz a kormány? címmel. A SZEGEDma.hu-n élőbna követheti az eseményeket! A Miniszterelnökséget vezető miniszter és a kormányszóvivő ismét sajtótájékoztatón beszél majd a kormány nevében. A

jóvoltából élőben közvetítjük az eseményeket!