A VIP-lista és az önkormányzati támogatás nyomában – tanúmeghallgatásokkal folytatódott a parkolóbotrány tárgyalása + FOTÓK

Feleslegesen hallgat meg tanúkat a Gyulai Járásbíróság, erőltetetten bűnkeresés zajlott a nyomozati szakaszban – jelentette ki Mózes Ervin, Solymos László és Kalmár Gábor ügyvédje a VIP-parkolóper csütörtöki tárgyalási napján. Az ügyész visszautasította, hogy a nyomozóhatóságot és az ügyészséget bűncselekmény elkövetésével vádolja a védő, végül a vitának a bíró vetett véget, mondván, hagyják meg a tanúvallomások értékelésének feladatát a felek a bíróságnak. A tárgyaláson egyébként a VIP-lista összeállításának módját és az önkormányzati támogatás felhasználását firtatták.

Botka László

szocialista polgármestert, S

zabó Sándor

MSZP-s országgyűlési képviselőt, Botka korábbi polgármesteri kabinetvezetőjét és

Nagy Sándor

(Együtt) városfejlesztési alpolgármestert hallgatták meg tanúként a parkolóbotrányban, ezúttal az SZKT korábbi dolgozói és a polgármesteri hivatal munkatársai álltak a bíróság elé. Mint ismert, az ügyészség szerint több mint 40 millió forint kárt okoztak a vádlottak azzal, hogy 2008 és 2012 között 307 ingyenes parkolóbérleteket biztosítottak, amelyek odaítéléséről vezetői értekezleteken döntöttek. Az első- és másodrendű vádlottak az SZKT volt vezetői, a harmadrendű a parkolási üzletágat vezette, az ügyészség őket társtettesként elkövetett, jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezeléssel vádolja. A negyed-, ötöd- és hatodrendű vádlottak, azaz

Mózes Ervin

főjegyző,

Solymos László

alpolgármester és

Kalmár Gábor

kabinetfőnök pedig felbujtóként szerepel az ügyben. Utóbbi három vádlott jogi képviselője,

Bálint Gábor

észrevétellel élt már a tárgyalás elején, mint mondta, az ügyészség utasítására nagyságrendileg 100 tanút meghallgattak, méghozzá meglátása szerint feleslegesen, a nyomozati szakaszban tett vallomások jegyzőkönyveiből ugyanis kiderül, egyetlen tanúnak sincs olyan mondata, ami a tényállás szempontjából lényeges lenne.

Egy tanú meghallgatása után azt közölte, hogy a nyomozati szakaszban tett vallomások jegyzőkönyvéből az derül ki, hogy erőltetett bűnkeresés zajlott, s azért hallgattak ki 130 tanút, hogy hátha valamelyikük mond olyat, amit fel tud használni a vád. Később az ügyész erre reagálva közölte, nincs problémája azzal, hogy a negyed-, ötöd- és hatodrendű vádlottak védője kvázi rövid perbeszédet tart minden egyes tárgyalási napon és kritizálja, hogy milyen tanúkat is idéznek be, ám azt, hogy a védő az ügyészséget és nyomozóhatóságot bűncselekmény elkövetésével vádolja, elfogadhatatlannak tartja.

Kis Krisztina

bíró a vitát lezárva megjegyezte, nem érzi annyira sarkalatosnak a védő kijelentéseit, mint ahogy az ügyész, majd azzal zárta le a vitát, hogy a vallomásokat majd a bíróság fogja értékelni, ezt hagyják meg részükre.

Az ingyenbérletek nem jelentek meg az SZKT pénzügyi irataiban

Elsőként az SZKT egyik volt dolgozóját hallgatták meg tanúként, aki az önkormányzati társaság gazdálkodási osztályán dolgozott. A nő elmondta, számviteli feladatokat látott el, az ingyenbérletekről nem volt tudomása, a cég parkolási üzletága ugyanis külön volt, havi szinten kaptak tőlük összesített adatokat. Elmondása szerint parkolóbérletet csak gépkocsik szélvédőjére kihelyezve látott. Arról volt tudomása, hogy az SZKT vezetője 50 millió forintos határig dönthetett, és a bíró kérdésére azt is elmondta, hogy tudomása szerint az önkormányzat által nyújtott éves támogatást üzemeltetési feladataira fordította a társaság. A nyomozati szakaszban tett vallomásából is felolvastak, amiből kiderült többek között, hogy

Az ügyész kérdésére elmondta, bár a számlázás a pénzügy feladata volt, ám úgy értékelt, hogy ellátott feladatköréből adódóan tudnia kellett volna arról, hogy ingyen is kaptak egyesek éves parkolóbérleteket. Védői kérdésére kifejtette, az SZKT vezetője által meghatározott 50 milliós keretbe, ami fölött az igazgató dönthetett, szerinte nem tartozhattak bele a parkolóbérletek, majd a harmadrendű vádlott védőjének kérdésére elmondta, hogy 2010-ben megváltoztak a szabályok, onnantól kezdve a parkolási üzletág bevételei az önkormányzatot illették meg, míg a korábbi rendszerben a cégnél maradt ez a bevétel. Több védői kérdés irányult arra, hogy vajon mire költhette az 50 millió forintot a cégvezető, illetve, hogy az önkormányzati támogatást mire is lehetett fordítani, ezekre nem tudott egyértelműen válaszolni a tanú. Mózes Ervin címzetes főjegyző arra hívta fel a figyelmet, hogy a tanúk a saját munkaterületüket ismerik, de például az önkormányzat működését nem, ezért nem is tudják pontosan, hogy milyen támogatást is nyújt a város évről-évre a közlekedési társaságnak. Hozzátette, a tanúk a véleményüket mondják el a feltett kérdésekre, ám ezek szakértői kérdések. Kijelentette, téves, hogy célzott és kizárólag működésre fordítható támogatást adna az önkormányzat. A következő tanú az SZKT pénzügyi osztályát is vezette egy ideig. Az 50 milliós összeghatár felhasználásával kapcsolatban azt mondta, általános keretösszeg volt ez szerinte, amit működési feladatokra és beruházásokra egyaránt lehet fordítani, és bár az ingyenes parkolóbérletekről nem tudott, szerinte a keretösszeget e célra is lehet költeni. Szólt arról is, hogy tudomása szerint az önkormányzati támogatás a cég összes veszteségének a kompenzálását kellett, hogy szolgálja, mely veszteséget a tömegközlekedési rendszer üzemeltetése okozott. A nyomozati szakaszban ő is azt mondta, hogy tudnia kellett volna az ingyenes bérletekről, azoknak ugyanis van adóvonzata, ám hozzá csak összesített adatok érkeztek a parkolási üzletágból. Arról is beszélt, hogy meglátása szerint nem helytálló, hogy az önkormányzati támogatás magában foglalja a parkolóbérletek árát. Bálint Gábor védő azt firtatta, hogy miként zajlott a kihallgatása a nőnek, hiszen a jegyzőkönyvben gyakran szerepel a „kérdésre elmondom” szófordulat, ám az iratokban egyetlen kérdés sem található. A nő elmondta, kérdésekre válaszolt a kihallgatása során. Az ügyvéd azt mondta, erőltetett bűnkeresés zajlott a nyomozati szakaszban, ezt támasztja alá, amit elmondtatnak a tanúval. Az első rendű vádlott kissé szájbarágós módon azt kérdezgette végig a tanútól, hogy vajon üzletpolitikai kedvezménynek számít-e, hogy a 10-es gyűjtőjegy olcsóbb, mint ha valaki tíz jegyet egyesével vesz meg. Arra is kíváncsi volt, hogy autót akár vehetett-e volna az 50 milliós keretéből a cégvezető, vagy épp elvihette-e céges buszos kirándulásra az SZKT-s dolgozókat. A cég parkolási üzletágának, a Szeparknak az egykori vezetője – aki harmadrendű vádlott a perben – arról beszélt, hogy mindenről volt számla, ami a főkönyvi osztályra került, s onnan jelezték, ha valamilyen számla nem volt kiegyenlítve.

Hogyan is állt össze a VIP-lista?

45 éve dolgozik a szegedi polgármesteri hivatalnál

Kerek Attila

, aki immár egy évtizede nyugdíjasként lát el szervezési és propagandafeladatokat. A hatodrendű vádlott, Kalmár Gábor előtt ő állította össze azt a VIP-listát, ami alapján kiosztották az ingyenes parkolóbérleteket. Elmondta, Bartha László polgármestersége idején tagja volt a kabinetnek, s az akkori kabinetfőnök kérésére kellett elkészíteni a képviselői névsort, meg kellett kérdeznie autóik rendszámát, amit leadott a kabinetvezetőnek, aki arra kérte, vigye el a listát a Szeparkhoz és néhány napon belül át is vehette az elkészült parkolóbérleteket. Ezután értesítették az önkormányzati képviselőket, akik átvehették azokat. Később egy másik listát is kapott, országgyűlési képviselők és kabinettagok nevével, s nekik is készíttettek bérleteket. Kerek Attila elmondta, ezt a gyakorlatot vette át Botka László is megválasztása után. Hozzátette, voltak olyan díszpolgárai Szegednek, akik folyamatosan jártak a városházára például tanácskozásokra vagy rendezvényekre, így számukra is adott a város parkolóbérleteket. A bérletek megújítását egészen 2006-os nyugdíjazásáig is ő végezte minden évben, ugyanis aktualizálni kellett a listákat. A VIP-listát egyébként vezetői üléseken hagyták jóvá, amit a kabinetfőnök vitt be az ülésekre. Elhangzott az is, hogy Kerek Attilának is járt bérlet, hiszen rendezvényszervező munkája miatt sokat kell a városban járnia, ám jogosítványa nincs, elmondása szerint a lánya autójára szólt a bérlet, és a neje vállalta az alkalmi sofőrséget, amikor ez szükséges volt.

Botka titkárnőjét is meghallgatták, aki 2002 óta titkárságvezető. A nő elmondta, protokolláris és reprezentációs feladatokat is ellát, sok beszerzést kell végeznie, ezért kézenfekvő volt, hogy ő is kap parkolóbérletet. Elmondta, hogy a lista összeállításában nem vett részt, mint ahogy vezetői értekezleteken sem, ez utóbbinál az összehívásban segédkezett, körbetelefonálta a titkárságokat és a kabinetfőnököt értesítette az ülés idejéről. A nyomozati szakaszban tett vallomásából kiderült, hogy ő Kalmár Gáborral egyeztetett, és tőle is vette át minden évben a kombinált parkolóbérletét. Tanúvallomásához sem kérdés, sem észrevétel nem érkezett. Az önkormányzati csoport ügyintézője arról beszélt a Gyulai Járásbíróságin, hogy minden év elején aktualizálták a gépjárműadatokat, összesítették, s az alapján készítették el a listát, s átvételi elismervénnyel adták át a bérleteket. Ezt követően az önkormányzati csoport másik munkatársát is meghallgatták, neki 2013-tól lett a feladata, hogy egyeztesse a rendszámokat, de azt ő sem tudta megmondani, hogy kik állították össze a listát. A Gyulai Járásbíróságon a VIP-parkolóper október 16-án és 18-án folytatódik.