Palkovics László: 15 milliárddal több jut az egyetemek kutatás-fejlesztésére + FOTÓK (FRISSÍTVE)

A felsőoktatási államtitkár ezt a Szegedi Tudományegyetem Innovációs Napján mondta, amelyen az intézmény stratégiai megállapodást kötött az Audi Hungaria Zrt.-vel.

Május 30-án, kedden ismét megrendezte hagyományos Innovációs Napját a Szegedi Tudományegyetem. A Rektori Hivatalban tartott eseményen

Szabó Gábor

köszöntötte a megjelenteket. Mint elmondta, a felsőoktatási intézmény azt tűzte ki célul, hogy 2020-ra a vidék legjobb és legnevesebb kutató egyetemévé váljon, valamint nemzetközi szinten is elismerjék az itt zajló tevékenységet. Ehhez többek között a fejlesztésekre, az ipari kapcsolatok bővítésére és minél több együttműködés megkötésére van szükség. „Napjainkban a 80 milliárdos költségvetésünkkel és a 7200 alkalmazottunkkal mi vagyunk a legnagyobb vállalkozás Szegeden, így a térség gazdasági szereplői közé tartozunk” –tette hozzá a rektor.

Palkovics László

kormánybiztos elsőként arról tartott előadást, hogy a Szegedi Tudományegyetem és az ELI Science Park milyen szerepet kap a fejlesztéspolitikában. A felsőoktatási államtitkár ismertette, Magyarország évente mintegy 400 milliárd forintot fordít az innovációra, ezzel Közép-Európa középmezőnyébe tartozik. Mivel a vállalatok kutatás-fejlesztési tevékenysége növekszik, ezért a cél, hogy ez az összeg emelkedjen, és a későbbiekben a GDP 2 százalékát költsék erre. „Az egyetemeknek fontos szerepe van a kutatás-fejlesztésben, ezért a 2018-as költségvetésben a korábbi 12 milliárd forint helyett 27 milliárd forint jut erre. A kormány nem a hallgatói létszám alapján, hanem a kutatási területek szerint osztja szét a forrást az intézmények között” –jelentette ki. A politikus

ELI kapcsán megjegyezte, a dél-alföldi régió csak akkor tudja kihasználni a benne rejlő lehetőségeket, ha egy 80 hektáros állami területen úgynevezett Science Parkot alakítanak ki körülötte. Ide a központ tevékenységével kapcsolatos csúcstechnológiai iparágakban tevékenykedő, illetve elinduló vállalkozások jelentős beruházásokat vonzanak majd a térségbe, komoly lökést adva ezzel a város és a régió gazdasági fejlődésének. Erre kiváló példa a holland Delft városa, ahol 2000-ben létesítettek hasonlót. Palkovics László úgy látja, ebben a gazdasági szereplők és az egyetem mellett állami szerepvállalás is szükséges. Véleménye szerint Szeged kiemelkedően jó helyzetben van, mert nem csak a környéken élő 300 ezer főt tudják munkavállalóként megszólítani, hanem a határon túl élő, erdélyi és vajdasági magyarokat is. „Eddig 126 olyan hazai és külföldi vállalatot regisztráltunk, akiket ide lehetne hozni, mivel már kötöttek szakmai együttműködést az egyetemmel, vagy a célcsoport alapján megfelelnek a követelményeknek” – fejtette ki. Első lépésként az egykori szovjet laktanya egy már meglévő épületének korszerűsítésével inkubátorházat alakítanak ki, ami 2018-ban nyílhat meg. Ezután a betelepülő cégeknek innovációs központ épül, majd járműipari kompetencia központot, illetve szolgáltató- és fogadóközpontot hoznak létre. A parkot a tervek szerint az egyetem tartja majd fenn. „Alkalmasak vagyunk arra, hogy a kutatás-fejlesztés bölcsője legyünk” – erről már

Fendler Judit

beszélt. Az intézmény kancellárja hozzátette, jelenleg 12 karon több mint 25 ezer hallgató folytatja az egyetemen a tanulmányait, valamint több mint 100 ezer beteget látnak el. Ahhoz, hogy az innováció minél nagyobb mértékben fejlődjön, meg kell teremteni a szükséges forrásokat, eszközrendszert és infrastruktúrát. El kell érni, hogy az egyetem hazai és nemzetközi viszonylatban minél inkább vonzza a hallgatókat. Ehhez folyamatosan figyelik a pályázati kiírásokat.

Kemény Lajos

rektorhelyettes arról számolt be, hogy az elmúlt időszakban 27 Európai Uniós pályázatot nyertek el, ami többek között a biológiai és kémiai tudományok területét érinti.

A nap folyamán az SZTE és az Audi Hungaria Zrt. stratégiai megállapodást írt alá. Szabó Gábor kijelentette, nem csak a műszaki egyetemeknek kell foglalkozniuk a járműgyártással, ezért kiemelten fontosnak tartja az együttműködést. Az intézmény eddigi megállapodásai beszállítókhoz kapcsolódtak, az Audi az első olyan partner, ami az autóipar csúcsát képviseli.

Knáb Erzsébet

pedig arról beszélt, hogy nagy hangsúlyt fektetnek a felsőoktatással való együttműködésre és a kutatás-fejlesztésre. „Becsüljük a magyar szellemi tőkét, és reméljük, hogy a kutatók és a műszaki fejlesztők közös válaszokat adnak a jövő kihívásaira” – tette hozzá az Audi személyügyekért felelős ügyvezető igazgatója. Az Innovációs Nap szekcióülésekkel ért véget.