Farkas Flórián: Nem rólam, hanem színtiszta politikai támadásokról van szó

Hosszú-hosszú idő után kilépett a fényre a Lungo Drom vezetője. Mondjuk pompás díszletet választott: a Fidesz felújított székházát és fellépő társnak Kövér László házelnököt és Balog Zoltán minisztert. De ez a látványos körítés sem feledteti a közelmúltat: megválaszolatlan kérdések garmadája. Farkas Flórián a Blogstarnak adott nagyinterjújában beszél a rajta keresett 1.6 milliárd forintról, a vér szerinti apjával való viszonyáról, és arról, hogy szerinte hogyan és miből gyártanak híreket ellenfelei. Interjú.

- Na, végre előkerült. Minek köszönhetjük ezt? A megállapodás aláírásának?

- Elmondtam már: nem bujkálok, hiszen nincs mitől félnem. Ugyanakkor semmilyen lejárató kampányhoz nem akartam asszisztálni. Továbbra is kitartok amellett, hogy ezek a támadások elsősorban a roma felzárkózás ügyét próbálják lejáratni.

- Ezt mondhatta volna korábban is.

- Mondtam.

- Mindenesetre tavaly ősszel a Kormányinfokon állandó napirendi pont volt az Ön hol léte. A Népszava és Magyar Nemzet állandóan visszatérő kérdése volt. Miért nem állt ki a nyilvánosság elé, ha nincs semmilyen takargatnivalója? Tudja, hogy tartja a mondás: nem zörög a haraszt…

- Jó, akkor most elmondom. Időközben rájöttem, hogy nincs az a feljelentés-mennyiség, amivel ne lehetne a különböző médiafelületeket megtölteni – természetesen függetlenül azok valóságtartalmától. Kivártam. Úgy gondoltam, ha lezárul minden vizsgálat, akkor a bizonyított igazammal állhatok a nyilvánosság elé.

- Nem biztos, hogy jó stratégia. Nap nap után lebegtetnek újabb és újabb ügyeket.

- Ma már az is tisztán látszik, hogy a hatóságok felé tett komolytalan bejelentésekből gyártanak híreket. Ezekkel szemben most már a nyilvánosság előtt is meg kell védenem magam és a közösséget, amelyet képviselek.

- Itt van például a Híd a munka világába program. Rétvári Bence, az EMMI parlamenti államtitkára egyik felszólalásában a szocialista képviselő kérdésére válaszként szó szerint ezt mondta: „Én nem tudok arról, hogy Farkas Flóriánnak bármilyen eljárásban a felelősségét megállapították volna. A mi minisztériumunk, amikor volt egy európai uniós program, ott több vizsgálatot is elindított, tíz-tizenkettőt vagy még annál is többet, ott megállapítottak különböző szabálytalanságokat, a tárcánk el is állt ettől a támogatási projekttől, de személyi felelősséget Farkas Flórián esetében nem állapított meg. Én legalábbis erről nem tudok; ha ön mást tud, a viszontválaszában, kérem, mondja el”. Ön mit tud?

- Azt tudom, hogy uniós programot ennyi hatóság ilyen részletekig menően nem vizsgált még Magyarországon. Még sajnos nincs minden jelentés a birtokomban, de ahogyan én tudom – kisebb szabálytalanságok mellett – komoly hibát nem találtak a megvalósításban. Büntetőjogi felelősség fel sem merült a projekt kapcsán. Ugyanakkor személyes kudarcként élem meg, hogy egy jól felépített, összehangolt ellenzéki támadássorozat szét tudta verni a roma foglalkoztatás bővítéséhez szükséges infrastrukturális háttér megteremtését célzó programot. De nem adjuk, nem adhatjuk fel, és a romák tömegei fognak dolgozni Magyarországon.

- Ha ez igaz, akkor már csak egy „apró” kérdés van: hol van az 1,6 milliárd forint?

- A projekt egy jól és részleteiben átgondolt programot kívánt megvalósítani, részletesen kidolgozott feladatokat, előre rögzített költségvetést tartalmazott. A cél a foglalkoztatási szövetkezet működési feltételrendszerének megteremtése: országos működéshez szükséges infrastrukturális háttér, képzett roma munkaerő, tudásbázis. Mindezt a projekt végén át kellett volna adni a szövetkezetnek, ez tette volna lehetővé a gazdasági szervezet működésének elindítását és fenntartását. A projekt a működése során tehát erre a célra, a programban megvalósítani tervezett feladatokra, a jóváhagyott költségvetés betartásával használta fel az 1,6 milliárd forintot. Minden elköltött forintot – a közreműködő szervezet, és ma már további hatóságok által is átvizsgált – számlák és más számviteli bizonylatok igazolnak. Nem kell tehát keresni a pénzt, hiszen annak felhasználása nyomon követhető, a projektben tervezett és szükséges volt.

- Ha ez ennyire nyilvánvaló, akkor miért…

- …és az sem lényegtelen – egyébként az ellenzék hisztérikus támadásaiban mélyen elhallgatott tény –, hogy ennek az 1,6 milliárd forintnak közel a fele közterhekre, azaz ÁFA-ra, járulékokra és más költségvetési bevételekre ment el, tehát a központi költségvetésbe került. A támogatás további harmincöt százaléka ma is az ORÖ vagyonát képezi, hiszen sor került a működéshez szükséges ingatlanok megvásárlására, a friss értékbecslések szerint ezek a mai napig értékállóak. Az ezen túlmenően fennmaradó támogatási rész kétharmada pedig a projekt roma részvevőinek munkabérére és megbízási díjára került kifizetésre. Meggyőződésem, hogy ma sem lehetne olyan feladatokat és költségvetést tervezni, ami lényegesen eltérhetne a méltatlanul támadott projekttől, ha egy országos hatókörű, a roma önfoglalkoztatásban új utat választó vállalkozás elindítása a cél.

- Rendben. És miért nem valósult meg?

- Ez a vád – hogy nem valósult meg nagyarányú foglalkoztatás ebből a pénzből – sokszor elhangzott. Szerintem meg éppen akkor követett volna el hibát az önkormányzat, ha ezt megteszi, hiszen a projekt – újból elmondom – a szövetkezet működéséhez szükséges hátteret, tárgyi infrastruktúrát volt hivatott megteremteni! Csak erre lehetett felhasználni, a jóváhagyott költségvetésben meghatározott módon.

- A szerződést mégis felbontották.

- Amihez elsősorban az vezetett, hogy a roma önkormányzat nem járt el kellő gondossággal, hiszen nem tett eleget a kormányhatározatnak, nem teljesítették kötelezettségüket, nem adták át használatba a projekt során létrehozott működési feltételeket, illetve a szövetkezetet sem vonták be a konzorciumba. Miután a felek szerződést bontottak, az Országos Roma Önkormányzat vállalta, hogy a teljes támogatás összegét visszafizeti. Tudomásom szerint – többek között a megvásárolt ingatlanok értékesítéséből származó bevételből – hamarosan ez meg is történik.

- Azt tudja, hogy jelentősen megnehezítette a kormányzati kommunikáció dolgát 4-es metró-ügyben? Nehéz úgy az OLAF-jelentés mindenhatóságára hivatkozni, ha közben egy párttársunk bújócskát játszik az OLAF más irányú vizsgálatával...

- Nem értem, miről beszél, a két ügy össze sem hasonlítható! Ráadásul annak ellenére álltam az OLAF rendelkezésére és válaszoltam 50pontban feltett kérdéseikre, hogy sem joghatósága, sem hatásköre nincs az ügyben.

- A legújabb hírek szerint hivatali visszaélés gyanújával nyomozást rendelt el Budapest Főváros Kormányhivatala ellen a BRFK korrupciós és gazdasági bűnözés elleni főosztálya, mert a gyanú szerint – és itt idézném a RomNetet, illetőleg a bevallottan kormánypárti Magyar Időket – „az ORÖ törvényességi felügyeletét ellátó kormányzati szerv részrehajlóan járt el, mivel olyan vizsgálatokkal és megállapításokkal segítette a roma érdek-képviseleti szervezetet, amelyek Farkas Flórián romaügyi miniszterelnöki biztos érdekeit szolgálják. Bírálják azt is, hogy a kormányhivatal részéről elmaradtak a szankciók azzal kapcsolatban, hogy az ORÖ nem teljesítette az utasításokat, amelyek a törvényes rend helyreállítására vonatkoznak”. Bizonyos sajtóértesülések szerint fiktív megbízási szerződések miatt szintén nyomozás zajlik a BRFK-n, amelynek kapcsán heteken belül, legalább húsz gyanúsítotti kihallgatás lehet. Ön mit tud erről?

- Legutóbb ezzel a felvetéssel Teleki László MSZP-s képviselő élt napirend előtti felszólalásában – és Csepreghy Nándor államtitkár tételesen cáfolta szavait. Meggyőződésem, hogy a kormányhivatal a jogszabályoknak megfelelően tette a dolgát 2014-ig és azt követően is. A másik üggyel kapcsolatban csak azt tudom mondani, hogy tudomásom szerint a támadott szerződéseket a Nemzetgazdasági Minisztérium kötötte. Őket fiktív szerződéskötéssel vádolni, hogy is mondjam, több mint merészség. Ebből a két esetből is látszik, hogy nem rólam, hanem színtiszta politikai támadásokról van szó, melyek a kormányzatot érintik. A cél azonban ugyanaz. Ellehetetleníteni a roma felzárkózás rendszerét, hitelteleníteni az eddig elért eredményeket.

- Ön a Magyar Időknek 2016 novemberében így fogalmazott: „a Magyarországon működő roma felzárkózási program Európa egyik legerősebb, szakmai alapokra épített és valós eredményeket hozó programja”. Hol van ez a program? Mi van benne?

- A program a 2011-es EU elnökségünk idején indult. A magyar kormány vállalta, hogy összeurópai üggyé teszi a cigányság felzárkózását. Számunkra a mérföldkövet az a Keretmegállapodás jelentette, amit szinte pontosan 6 évvel ezelőtt a kormány kötött az akkori Országos Roma Önkormányzattal. Az ott vállalt céloknak megfelelően látjuk, hogy például a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élők aránya a 2014. évi 45,3 százalékról 2015-re 26,7 százalékra csökkent. Beszédes adat.

- Ön arra kapott megbízást a miniszterelnöktől, hogy megvizsgálja és értékelje ennek a keretmegállapodásnak a tapasztalatait, vizsgálja és értékelje időarányos teljesülését, valamint készítse elő a 2015-ben lejáró keretmegállapodás megújítását és 2020-ig történő meghosszabbítását. Megtette ezeket? Egyáltalán: milyen érdemi munkát végzett a romaügyek miniszterelnöki biztosaként?

- Folyamatosan ezen dolgozom a kormányzat illetékeseivel karöltve. Biztos vagyok benne, hogy most induló és a folyamatban lévő felzárkózást elősegítő programoknak köszönhetően még kedvezőbb adatokról tudok Önnek a közeljövőben beszámolni.

- Dodonai válasz. A Fidesszel órákon belül aláírandó szövetségi, stratégiai megállapodás végleges nyugvópontot hozhat az Ön, illetőleg a Lungo Drom számára? Rajta lesz a listán? Mit vállal a Lungo Drom?

- Nyugalmat biztosan nem, de erőt adhat a jövőre nézve. Számunkra fontos, hogy a Fidesz továbbra is stratégiai szövetségesként tekint ránk. Mi pedig mindent meg fogunk tenni azért, hogy a 2018-as választásokat együtt sikerrel vegyük. Ennek a kormányzásnak a folytatása az egyetlen garanciája a cigány felzárkózás ügyének. A megállapodás nem a személyemről szól, hanem a két szervezet közötti együttműködésről.

- A hvg.hu szerint rohamosan hagyják ott – százával, ezrével – az Ön szervezetét. Mit szól ahhoz, hogy közben a kiskunfélegyházi kalamajkában, hangfelvételekben érintett Ajtai Tibor új romaszervezetével máris felkínálta magát a legnagyobb kormánypártnak?

- A közelmúltban a Lungo Drom elnöksége átnézte a tagsági és szervezeti adatokat. Lényegében változás az elmúlt évekhez képest nem tapasztalható. Mindig lesznek kalandorok, de mi közel 30 éve a Lungo Dromban az egység erejében hiszünk. Ez adott.

- A bulvárvilág sem kíméli. Édesapja nyomorgásáról és az Ön ezzel kapcsolatos érzéketlenségéről is szólnak a hírek, tudósítások. Ön mikor találkozott utoljára az apjával? Miért nem szólalt meg ebben az ügyben sem?

- Ez egy olyan ügy, ami már nemcsak politikai, hanem övön aluli támadás is. A magánéletem ezen részét nem szerettem volna megosztani a közvéleménnyel. Édesapám 3 éves korom előtt hagyott ott minket édesanyámmal. Későbbi nevelőapámmal alakult ki köztünk valódi gyermek-szülői kapcsolat. Felnőtt fejjel kerestem fel először vér szerinti apámat. Tőrdöfésként éltem meg, hogy második házasságából született első gyermekét szintén Farkas Flóriánnak nevezte el. Mindennek ellenére időközönként segítettük.

- Végezetül: kinek az érdeke az, hogy az Ön neve folyamatosan forogjon a hírekben?

- Ha egy politikus neve forog a hírekben az önmagában nem baj. A lejárató kampány természetesen politikai ellenfeleink terméke. Ők is egyértelműen látták, hogy 2010 után jelentős eredményeket értünk el a felzárkózás területén. Alattomos eszközökhöz kellett nyúlniuk a romboláshoz. Én továbbra is az építkezésben hiszek.

Csúri Ákos