A magyar bűnügyek egyik legsötétebb foltjára emlékezünk + FOTÓK

2002. május 9. Egy átlagos napnak indult, majd megtörtént a magyar kriminológia egyik legsúlyosabb bűncselekménye. Hiába telt el 15 év, a móri mészárlást máig nem felejtettük el, még mindig megjelenik a médiában. Cikkünkben felelevenítjük, mi is történt.

Másfél évtizeddel ezelőtt az egész országot megrázta a hír: gépfegyveresek berohantak a móri Erste bankfiókba, és nyolc embert halálra lőttek. Az akkori beszámolók, sajtóhírek szerint csak a filmekben lehetett olyan kivégzést látni, mint ami ott történt. Szinte az összes lövedék talált. Az alig félórás akció során 7-7,5 millió forintot loptak el. Nem csoda, hogy a rendőrség minél hamarabb el szerette volna fogni az elkövetőket. A nyomozás során azonban nem segített, hogy a média túlságosan rátelepedett az ügyre, minden alkalommal új információkat akartak közölni a hírcsatornák a mészárlásról. A közvélemény megnyugtatására az illetékes szervek rendszeresen adtak tájékoztatást, azonban a bizonyítási vágy és a nyomás hozzájárulhatott ahhoz, hogy olyan embert ítéltek életfogytiglani fegyházbüntetésre, akinek semmi nem volt az egészhez. Igen,

Kaiser Edéről

és társáról,

Hajdú Lászlóról

van szó. De hogy történhetett, hogy hozzájuk kötötték a magyar kriminológia egyik legsúlyosabb bűncselekményét? Az akkori kormány minden megadott a felderítéshez, például amikor felmerült, hogy az elkövetők a Dunába dobták a fegyverek alkatrészeit, másnap az érintett szakaszon 25 búvár kutatott utánuk. Szakértők szerint a már említett sürgetés miatt olyan adatokat is nyilvánosságra hoztak, ami – mai szemmel - felesleges volt. A bankrablás után néhány órával a rendőrség két, már korábban is körözött bűnözőt gyanúsított meg,

Farkas Róbertet

és

Horváth Szilárdot

, azonban nem találtak ellenük bizonyítékot. Kaiser Edét és Horváth Lászlót 2002 júniusában kötötték össze a mészárlással, a nyomozás másfél évig tartott. Kaiser társtettesként szerepelt a vádiratban, míg Hajdút bűnsegédlettel, konkrétan a fegyverek beszerzésével és elrejtésével vádolták. Rajtuk kívül egy ismeretlen harmadik személyt is gyanúsítottak. Kaiserhez és társaságához korábban már több bűncselekmény is fűződött. Éppen a móri eset után két nappal egy ausztriai pénzváltót rámoltak ki, ahonnan 40 millió forintot és eurót akasztottak. A nyomok felderítésekor a hirtelen meggazdagodás volt az egyik ok, amiért Kaiser neve felkerült a gyanúsítottak listájára. A másik, hogy mivel az akkor 16-7 éves barátnője Móron élt, a bűncselekmény idején járt a Fejér megyei településen. A fiatal hölgyet később hamis tanúzásért vádolták, amiért azt mondta: párja vele volt a brutális gyilkosság idején. Kaiser az osztrák akciója után egy nagyon drága órát is vásárolt Ausztriában, amit később lefoglaltak a hatóságok. Érdekesség, hogy az időmérő azóta sem került elő. A gyilkosságok ideje alatt egy férfi állt a bankfiók előtt, aki műszaki okokra hivatkozva elküldte az oda érkezőket. A tanúk később számos, egymástól eltérő személyleírást adtak, de egyvalamiben megegyezett a vallomásuk: egy nagyon magas férfit láttak az ajtóknál. Ez is Kaiser ellen szólt, mivel az egyik valódi elkövető,

Weiszdorn Róbert

hozzá hasonlóan valóban magas termetű. Végül

Kiglics Attia

koronatanú is megerősítette Kaiser bűnösségét, de ő félrevezette a bíróságot és csak a 25 milliós nyomravezetői díjat akarta bezsebelni. A Fővárosi Bíróság 2004 végén Kaisert életfogytiglani fegyházbüntetésre, Hajdú Lászlót 15 év fegyházbüntetésre ítélte. Hajdú ügyében új eljárást rendeltek el. Mindvégig mindketten tagadtak, viszont több más bűncselekményt beismertek. A nyomozás tovább zajlott, ugyanis a feltételezett harmadik tettesről még semmit nem tudtak. 2007. február 17-én a rendőrség Tatabányán elfogta a veszprémi postásgyilkossággal gyanúsított

Nagy Lászlót

. A lakásán tartott házkutatás során előkerültek a móri bankrablásnál használt fegyverek: egy Skorpió típusú géppisztoly és egy pisztoly. Nagy már az első kihallgatásán elismerte, hogy köze volt a 2002-es bankrabláshoz. Úgy vallott, a gyilkosságokat

Radó

, azaz egy szerb bűnöző követte el, aki Weiszdorn Róberttel ment be a bankfiókba, ő csak sofőrként vett részt a bűncselekményben. Weiszdorn pedig azt mondta, a rablást Nagy tervelte ki, és ők ketten hajtották végre. A bankfiókban Weiszdorn lőtt rá a biztonsági őrre, majd kiállt az ajtóba. Eközben Nagy az ügyfélterben agyonlőtte az ott tartózkodó hét embert. Nagy még ebben az évben, a tárgyalás és az ítélet előtt öngyilkos lett a börtöncellájában. 2008 végén Weiszdorn életfogytiglant kapott. Az ítéletet 2010. december 9-én súlyosbították, 40 évre emelték a büntetést. A Fővárosi Bíróság 2009. november 6-án Kaisert felmentette a móri bankrablás vádja alól, egyéb bűncselekmények miatt 18 évet kapott. Az évforduló napján a témában teltházas közönség előtt

Dezső Antallal

, Kaiser egykori védőügyvédjével

Ragány Zoltán

beszélgetett Szegeden, a Rektori Hivatalban. Mint elhangzott, a jogász már korábban is ismerte Kaiser édesapját, és sokáig gondolkozott, hogy egyáltalán elvállalja-e az ügyet. A vádlottal való első beszélgetések azonban hamar meggyőzték arról, hogy Kaiser Ede valóban ártatlan.