Német Ferenc alelnökként folytatja a vagyonvédelmi kamaránál

Tíz év elnökként eltöltött év, s három megnyert választás után Német Ferenc a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamarában csupán az alelnöki posztra pályázott, amely tisztségét most is nagy többséggel nyerte el. A következő években a munkaerőhiány jelenthet komoly problémát az ágazatban.

„Mikor 2007-ben a kamarához érkeztem, válságmenedzselést kellett folytatnom, ahogy a következő egy évtizedben végig. A választási célkitűzéseimet azonban mindig sikerült teljesíteni” – fogalmazott az eddig maga mögött hagyott kamarai évekről

Német Ferenc

, a Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara eddigi elnöke. A szakember a jövőben alelnökként folytatja munkáját a szervezetben, ebben a tagság is támogatta. A civil biztonsági szférának a jogalkotó felé közvetítenie kellett, hogy miként tudja az állami rendészeti szervekkel együttműködve garantálni az állampolgárok biztonságát – a terrortámadások veszélye, a migráció nem legális formái új kihívásokat jelentettek. Ezzel párhuzamosan dinamikusabb, fiatalosabb működést szerettek volna a kamaránál, ezt elérték, habár a kamarai vezetés magas átlagéletkora megmaradt. Súlyos kérdésként merült fel, hogy szükséges-e a kötelező kamarai tagság, s ha ezt megszüntetik, ahogy 2012-ben megtették, akkor miből lehet fenntartani a szervezetet, miközben nem kapnak állami támogatást.

Sikerként gondol arra, hogy a kamarához került a panaszvizsgálat részleges hatósági jogosultsággal, valamint a rezsióradíj bevezetésére 2014-ben. Ez utóbbi azt jelenti, hogy közbeszerzéseken nem nyerhet olyan cég, amely az összegből nem tudja kifizetni legalább a vagyonőr minimálbérét és a közterheket. Elérték a garantált bérminimum megemelését, ennek érdekében sok tárgyalást folytattak a munkaügyi államtitkársággal. Többször szakmai ajánlások készítésére kérték fel a kamarát, figyelembe vették jogszabályalkotásnál a véleményüket, a rendőrség bevonta őket a West Balkán-tragédia vizsgálatába, valamint a kapcsolódó tárgyaláshoz bíróság számára szakértői anyagot állítottak össze. „Ez a munka heti hét napomat vette igénybe, borzasztó nagy igénybevételt jelentett, úgy éreztem, hogy kicsit több idő jár a családomnak, s kicsit kevesebb a pesti feladatoknak. A szerteágazó tevékenység munkamegosztást követelt meg. Az új elnök,

Fialka György

jelentősen képes javítani a belüggyel a kapcsolattartást, így gyorsabbá válhatnak a bürokratikus folyamatok. Mögötte egy olyan csapattal állunk, amellyel a teljes szakképzés átalakítása megtörtént. Ezzel lehetővé vált, hogy legalább ötévente halljon a biztonsági őr nemcsak a megváltozott BTK-ról, hanem az új elkövetési módokról, a terrorveszélyről, megkapja a szükséges tudást a rábízott életek megvédéséhez” – vélekedett Német Ferenc. Pozitívumnak látja, hogy a felsőfokú képzésben a magánbiztonság-tudomány önálló tanszéket kapott a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Rendészettudományi Karán, s néhány éven belül a doktori iskola anyagát is elfogadhatják.

A következő években szeretnék elérni, hogy a kamara által összefogott százezer ember tevékenysége átláthatóvá váljon. Azt gondolja, csak így lehetséges garantálni a munkavállalók biztonságát, hogy megkaphassák mindig a bérüket. Reméli, hogy a rendszer kialakításában segítséget nyújt a belügyminisztérium. A vállalkozások számára garancia kell, hogy megfelelő munkavállalókat tudnak biztosítani, akik jól, szakszerűen, megbízhatóan látják el feladataikat. Szeretnének egy névjegyzéket, amelynek segítségével ellenőrizhetővé válik a megrendelő számára az adott cég és vagyonőr. Egyre nagyobb nehézséget okoz a munkaerőhiány, több ezer embert vesznek fel fegyveres biztonsági őrnek, a büntetés-végrehajtáshoz személyzetnek, vagy határvadásznak, az állami szféra pedig még mindig magasabb jövedelmeket biztosít a magánnál. A kialakult helyzeten átképzésekkel, új rétegek bevonásával igyekeznek változtatni. Oktatási célra már lehet pályázni a kormányhivataloknál, azaz megoldódhat az a probléma, hogy sokan a költségek miatt nem vágtak neki a szakmai ismeretek elsajátításának. Egy tucatnyi középiskolával megegyeztek arról, hogy az érettségi mellé vagyonőr képesítést is szerezhetnek a diákok. Ezen felül megjelentek az első határon túli magyar csoportok, akik átestek a képzésen, s munkájukat megkezdték, bár ez leginkább határ menti mobilitás részének tekinthető. Elsősorban Délvidék és Románia felől érkeznek a munkavállalók, Szlovákiából viszont egyre kevesebben, mert az ottani euróban számolt bérek már a magyarnál magasabb összeget jelentenek.