Megalakult a Csongrád Megyei Éghajlatváltozási Platform

2018-ra készülhet el a klímastratégia, amelynek kialakításához civilek, önkormányzati és állami intézmények, cégek segítségét kérte a megyei önkormányzat. 17 szervezet csatlakozott a platformhoz. A közös lépések mellett külön-külön is tenni kívánnak a környezet megóvásáért.

A Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara épületében alakult meg a megyei éghajlatváltozási platform. „A Csongrád Megyei Önkormányzat egy KEHOP-pályázat segítségével finanszírozott megyei klímastratégiát kíván összeállítani. 2012-ben új feladatot kaptak a megyei önkormányzatok, a terület- és településfejlesztést kell koordinálniuk, ez zöld gondolkodás nélkül nem lehetséges” – mondta

Kakas Béla

, a megyei közgyűlés elnöke. Olyan platformot kívántak létrehozni, amely a széleskörű lefedettséget és a szakmaiságot is biztosítja. Párhuzamba állította az Egy lépés az egészségünkért programot és a klímastratégiát. Két évvel ezelőtt a tanyákon élőket, az iskolában tanulókat, az egyetemistákat és más társadalmi rétegeket céloztak meg, emberközpontú gondolkodást gyakoroltak. Most ugyanígy kell tenni egy lépést Földünk egészségéért Kakas Béla szerint. Úgy látja, az elmúlt hét időjárását figyelve nem kell hangsúlyozni, hogy miért fontos a klímakérdésekre figyelnünk. Beszélt a

Föld napi

kitelepülésük tapasztalatairól. Rengeteg fiatal ismerkedett meg játékosan a környezetvédelem fontos kérdéseivel, ma már a hatévesek is ki tudják mondani a klímastratégia szót, sőt, arra is választ mernek adni, hogy miként tehetnek a jobb helyzetért ők maguk.

A széleskörű lefedettséget biztosítja, hogy részt vesz az együttműködésben több civil egyesület, közoktatási és felsőoktatási intézmény, önkormányzati cégek, állami szervezet, két kamara és maga a megyei közgyűlés. A platform munkájának koordinációjáért felelő

Kovács Beáta

, aki egyben a megyei közgyűlés alelnöke, kiemelte, hogy egy olyan konzultációs testületet hoztak létre, amely véleményezi az elképzeléseket, új ötleteket javasol, ismeretterjesztő tevékenységet folytat, s kapcsolatot tart fenn a Klímabarát Települések Szövetségével. Negyedévente üléseznek a program ideje alatt, de 2018 után is öt éven keresztül összeülnek évente. A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet delegáltja javasolta, hogy Borsod és Pest megye példáját követve minden platformtag ajánlja fel, hogy milyen önkéntes vállalással tudja segíteni a stratégia kidolgozását.

Gulyás Ágnes

tanszékvezető helyettes, a Szegedi Tudományegyetem képviselője azt tanácsolta, gyűjtsék össze a jó gyakorlatokat a lakosságtól, a résztvevő szervezetektől, mert sok jó kezdeményezés azért hal el, mert kevesen tudnak róla. Saját feladatuknak nevezte, hogy a tudományos eredményeket minél közérthetőbb formára lefordítva juttassák el az érintettekhez.

A korábban Sándorfalvát irányító Kakas Béla azt a négylakásos házat emelte ki, amelyet szigeteltek, napkollektorral szereltek fel, s még a szennyvizét is újrahasznosították, így a beköltöző fiatal bérlőknek szinte rezsit sem kellett fizetni. Felépíteni ugyan drágább volt a szokásosnál, de úgy érezték, ennyivel segíteni kell az önállósodni vágyó huszonéveseket. Az ipari kendertermesztés feltámasztásáért tett megyei lépéseket emelte ki Kovács Beáta, s hozzátette, Domaszéken az első kenderház alapját már elhelyezték. „A vállalkozásokat a bevétel, s kiadás, a költség szavak érdeklik” – mutatott rá

Tráserné Oláh Zsuzsanna

, a CSMKIK delegáltja. Számukra fontos, hogy jut-e uniós, vagy állami támogatás a célra, ha igen, mint jelenleg is, akkor szívesebben vágnak bele a környezetbarát fejlesztésekbe. Az első osztályosoktól az érettségizőkig meg tudja szólítani a fiatalokat a hódmezővásárhelyi Németh László Gimnázium, Általános Iskola.

Kelemen-Fehér Tímea

az intézmény tanára és képviselője dicsérettel illette munkaközösségüket, amely folyamatosan foglalkozik a témakörrel. Hiányolta azonban a városi és a megyei összefogást, reméli, hogy a platform mindkettőben segítséget nyújt. „Nyolc éve foglalkozunk – nagyobbrészt – ugyanezen kérdésekkel” – mondta

Fári Ádám

projektmenedzser, a Klímabarát Települések Szövetségének képviselője. Azt szeretnék, ha több megye összefogna, most Csongrád mellett Békést és Bács-Kiskunt vonnák be az együttműködésbe. Ezt a célt is szolgálta a szövetség Csongrád Megyei Önkormányzattal együtt szervezett Dél-Alföld Régióbeli Nagyrendezvénye. A konferencián szó esett a klímaváltozás jelentőségéről, a magyar lakosság ezzel kapcsolatos attitűdjeiről.

Pálvölgyi Tamás

docens, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem oktatója bemutatta, hogy miért fontos egy-egy településnek klímastratégiát kialakítania. A rendezvény fél kettőkor zárult. A Csongrád Megyei Önkormányzat KEHOP-1.2.0-15-2016-00003 azonosítási számú projektje az Európai Unió támogatásával valósul meg, 30 millió Forint támogatással. (X)