Lázár János a Kormányinfón: a miniszterelnök megvédte az ország érdekét Brüsszelben (FRISSÍTVE)

Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter azt tartja a szerdai brüsszeli vita legfontosabb eredményének, hogy Orbán Viktor miniszterelnök és a kormány megvédte az ország érdekét.

A tárcavezető csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: ha Orbán Viktor nem ment volna el az Európai Parlament ülésére - ahol az egyik napirendi pont a magyarországi helyzet volt -, akkor "felmossák a padlót velünk". Noha a plenáris ülésen voltak "hisztérikus támadások", a magyar álláspont higgadt, nyugodt volt, "polgári álláspontot képviseltünk" - fogalmazott. A felsőoktatási törvény módosítása miatt indított európai bizottsági kötelezettségszegési eljárás ügyében Lázár János arra hívta fel a figyelmet: a brüsszeli testület nem a tanszabadságért, hanem üzleti kérdések miatt - a szolgáltatások szabad áramlásáért - fejezte ki aggodalmát. Hangsúlyozta: a törvénymódosítás nem befolyásolja a Közép-európai Egyetem sorsát, az szabadon működhet, csak a jövőben nem kettő, hanem egy diplomát adhat ki. Hozzátette: a helyzet konstruktív megvitatása után Magyarország kész arra, hogy az európai uniós jognak mindenben megfeleljenek a magyar törvények, így a felsőoktatási törvény módosítására is, amit mérlegelni fognak az Európai Bizottság javaslata nyomán, arra ugyanis jogi választ fognak kidolgozni. "Sokkal könnyebb így, hogy nem a tanszabadságról kell vitázni, hanem üzleti kérdésekről" - ismételte meg. Elmondta azt is, hogy

Altusz Kristóf

, a nemzetközi egyetemekkel kapcsolatos tárgyalások lefolytatásáért felelős miniszterelnöki megbízott több külföldi ország követségével és képviselőjével is tárgyalt a CEU ügyéről, s rövid időn belül az amerikai ügyvivővel is találkozik. Szerinte egyébként az ügyben mindenki láthatja: nem a felsőoktatás, hanem valójában

Soros György

sorsáról van szó, nem a felsőoktatás, hanem a "spekuláns" érdekei kerültek veszélybe.

Lázár János

ezzel reagált Soros György és

Jean-Claude Juncker

európai bizottsági elnök csütörtöki találkozójára. Vajon az, aki spekulált a font, az euró és a forint ellen is, hogyan érdemelheti ki a brüsszeli testület vezetőinek kitüntetett figyelmét, a különleges elbánást? - tette fel a kérdést, úgy fogalmazva: nyilván spekulánsnak kell lenni ahhoz, hogy az Európai Bizottság vezetői komolyan vegyék az embert. Uniós témákról szólva kitért az illegális bevándorlásra, emlékeztetve, hogy a magyar és az uniós fél munkacsoportot alakításáról döntött a magyar jogi határzár megítélése ügyében. A magyar álláspont az, hogy "mi nem megszervezzük a bevándorlást, hanem megállítjuk" - ismételte meg. Beszámolt arról is, hogy a jogi határzár hatására jelentősen visszaesett az illegális határátlépőként Magyarországon tartózkodók száma, a befogadótáborokban jelenleg 600-an vannak. Menekültkérelmet a tranzitzónákban március 28. és április 26. között 206-an nyújtottak be, és idén eddig nemzetközi védelmet, oltalmat, befogadotti menekültstátuszt 108-an kaptak - tudatta. A Brüsszelben szintén napirendre került, a külföldről támogatott szervezetek átláthatóságát célzó törvényjavaslatról a Miniszterelnökség vezetője úgy fogalmazott: aki elfogad külföldről pénzt, nem szégyellheti, ha ezt nyilvánosságra kell hoznia. Vannak olyan szerveződések, amelyek intenzíven részt vesznek a magyar közélet alakításában, és képviselik az illegális bevándorlók érdekeit Magyarországgal szemben - mondta, példaként említve a Magyar Helsinki Bizottságot és a Társaság a Szabadságjogokért szervezetet, "Soros favoritjainak" aposztrofálva őket. Egy kérdésre megemlítette a Greenpeace környezetvédő szervezetet is, amelynek részéről arra számít, hogy minden környezetvédelmi ügyben fellép a paksi bővítéssel kapcsolatban. Szerinte ha tudható lesz, külföldről kitől kap pénzt a magyarországi Greenpeace, akkor kiderülhet, hogy a saját meggyőződését fejezi ki vagy a zöldenergia-lobbit képviseli. A jelenleg is zajló nemzeti konzultációról a miniszter azt a tájékoztatást adta, hogy a visszaküldött kérdőívek száma meghaladta a 470 ezret, további 52 ezren pedig az interneten mondták el véleményüket. Ez a részvételi hajlandóság nagyobb, mint a 2015-ös bevándorlási konzultáció idején - jelezte. Lázár János szólt

Orbán Viktor

hétvégi újbóli brüsszeli látogatásáról, amelynek részeként találkozik az Európai Néppárt vezetőivel, és részt vesz a Brexit-csúcson. A néppárt ügyében a Miniszterelnökség vezetője ismét azt mondta, hogy a Fidesz nem akar kilépni a pártcsaládból, és arra sem számít, hogy kizárnák onnan a magyar kormánypártot. Szerinte az Európai Néppárt vezetői pontosan láthatják, hogy a Fidesz kizárására nem a néppártból érkezik javaslat, hanem a kommunistáktól és a szocialistáktól. A sajtótájékoztatón megerősítette azt is, hogy ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz a Legfőbb Ügyészségen az uniós pályázatokat elbíráló informatikai rendszer ügyében, miután az Európai Bizottság szerint Magyarország 2003 és 2009 között súlyosan megszegte az uniós szabályokat. Mint mondta, az NFÜ egy meghatározott csoportra írta ki a pályázatot 2003-ban

Dobrev Klára

vezetésével, "minden bizonnyal az Altus ötletére", hiszen a szerződés aláírói ma annak a csoportnak a munkatársai. A brüsszeli bizottság piaci összejátszást feltételez, tisztázni kell a helyzetet - emelte ki, hozzátéve, a kormány elfogadja a bizottság megállapításait.

A kormány május 2-án nyújtja be költségvetési javaslatát

A kormány május 2-án nyújtja be a 2018-as költségvetésre vonatkozó javaslatát a parlamentnek, amelyet június 15-ig elfogad a Ház - közölte Lázár János csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján. A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt mondta, a költségvetést a kiszámíthatóság és a stabilitás jellemzi, emellett úgy folynak a fejlesztések, hogy közben folyamatosan csökken az államadósság. Kifejtette: a hiányt 2,4 százalékra tervezik, a GDP-növekedés 4,3 százalékos lehet, a fogyasztás 4,5-5 százalékkal között bővülhet, az infláció tervezett mértéke pedig 3 százalék, ami megegyezik a nyugdíjemeléssel. Elmondta azt is, hogy 2018-ban 138 ezer forint lesz a minimálbér és 180 ezer a garantált bérminimum, ami azt jelenti, hogy a nettó átlagkereset 8,8 százalékkal nő. Komoly jövedelemnövekedés előtt áll az ország - értékelt Lázár János. Beszámolt arról is, hogy a büdzsé tartaléka 200 milliárd forint körül lesz; összességében pedig a források 80 százalékát működésre, 20 százalékát fejlesztésre fordítják. Az egészségügyre 185 milliárd, az oktatásra 82 milliárd, a rendvédelemre és közbiztonságra 55 milliárd forinttal több jut jövőre - tette hozzá a tárcavezető. A miniszter célként jelölte meg, hogy mindenki jobban járjon és erősödjön a munkából élők biztonsága. Fontosnak nevezte a bérmegállapodások betartását, a foglalkoztatást terhelő adók csökkentését, a családok támogatását és a rendvédelem erősítését. Elmondta azt is, hogy folytatódnak az adócsökkentések: a kisvállalati adó, az egészségügyi hozzájárulás mértéke jelentősen csökken, az internet áfája 18-ról 5 százalékra, a hal áfája szintén 5 százalékra csökken. Módosul a kisüzemi sörfőzdék jövedéki adója: 8 ezer helyett 200 ezer hektoliter lesz a volumenhatár, ameddig az adó 50 százalékát kell megfizetni. Lázár János arra is kitért, hogy 2018-ban is folytatódnak az életpályamodellek, ezek mintegy 556 ezer embert érintenek, nekik összességében 30-40-45 százalékkal emelkedik a bérük, ami 906 milliárd forint többletet jelent a költségvetés kiadási oldalán. Lázár János a tájékoztatón bejelentette: az Európai Bizottsággal való egyeztetés után jelentős mértékben csökkenti a paksi atomerőmű-bővítés dokumentációjának titkosságát. A politikus elmondta: az általa kezdeményezett átminősítési eljárás után az Oroszországgal kötött megvalósítási szerződés döntő részét - a projektet nem kockáztató módon és mértékben - hozzáférhetővé teszik. Szerinte ez világos válasz lesz azokra a vádakra, amelyek szerint a kormány titkos üzletet kötött Oroszországgal. Döntését indokolva hivatkozott egyebek mellett

Péterfalvi Attilának

, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnökének javaslatára és a folyamatokban lévő igazságügyi eljárásokra. A miniszter ismét beszélt a kutak szabályozásáról, közölve: 80 méter mélységig mentesülnek a bejelentési, engedélyezési kötelezettség alól a lakossági felhasználású kutak, a már befizetett illetékeket, szakértői díjra fordított költségeket pedig visszaadják. A mezőgazdasági termelők kúthasználatának engedélyeztetését illetően viszont még vita van - tette hozzá. A jövő heti kormányülés napirendjéből kiemelte a Liget-projekt megtárgyalását, továbbá a Magyar Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum fejlesztését. A tárcavezetőt megkérdezték a Hódmezővásárhely és Szeged közötti tramtrain-projektről. Közölte: nincs semmilyen személyes konfliktus a kormányban, egy szakmai vita folyik a beruházásról a lebonyolító szervekkel. Szavai szerint a beruházásra megvan a racionális indok és az ésszerűség határa. Meg kell valósítani azt, de nem mindegy, hogy mennyiért és milyen forrásból - fejtette ki. "Teljesen más a leányzó fekvése akkor, hogyha 23 milliárd forintnyi EU-s pénzből, és teljesen más a leányzó fekvése akkor, ha 50 milliárd forintnyi hazai költségvetési pénzből valósul meg a beruházás" - fogalmazott. Jelezte azt is, hogy a költségnövekmények kérdésével a kormánynak általában is kell foglalkoznia. Mint mondta, a Miniszterelnökség a projektek felgyorsításában érdekelt, a nemzetgazdasági tárca a gazdasági növekedésben, a közlekedési szakma pedig várja, hogy minél több vasúti és közúti beruházás legyen. Közben a tervek lehet, hogy 2-3 éve készültek és hirtelen óriási lett a megrendelés, ami felhajtja az árakat - magyarázta Lázár János, hozzáfűzve: a kérdés, hogy mi reális és mi irreális. A kerékpárt szállító járművek szürke rendszámával kapcsolatos kérdésre a tárcavezető azt válaszolta: elképzelhető módosítás, mert a Fidesz-frakció "ezt hülyeséggé nyilvánította", és kérte a kormányt, foglalkozzon a témával. A minisztert kérdezték a napi.hu listájáról is, amely a 100 leggazdagabb magyart összesíti. Azt felelte: az ilyen listák hitelességét mindig kétségbe vonta, az ország leggazdagabb embereinek jó része nincs rajta és csak a sajtótermék olvasottságának növelését szolgálja. Egy másik kérdésre azt is elmondta: lesz védőnői bérrendezés; úgy tűnik, hogy a gazdasági tárca is támogatja azt, hogy a védőnők béremelése az egészségügyi dolgozókéhoz kapcsolódjon. Megkérdezték a pártok plakátkampányairól is. Azt felelte: mindent a választási kampány "szemüvegén keresztül" kell nézni, több belefér, mint kampány nélkül. "Amilyen az adjon Isten, olyan lesz a fogadj Isten, ez a magyar játékszabály" - értékelte a válaszplakátokat.

Korábban írtuk

Lázár János miniszterelnökséget vezető miniszter és Kovács Zoltán kormányszóvivő tart sajtótájékoztatót 13.30-tól Kormányinfó 86 – Mit, miért tesz a kormány? címmel. A

blogstar.hu

oldalnak köszönhetőn hírportálunkon is élőben követheti a sajtótájékoztatót.