Európai uniós szakbizottság tekintette át a magyar határvédelmet Csongrád megyében + FOTÓK

A Schengen-határok védelme és a Dublini szabályozás működése a mindennapokban – ez volt a témája annak a tanulmányútnak, melynek kapcsán megyénkbe látogatott a brüsszeli CIVEX testület.

Tanulmányúton járt Csongrád megyében a Régiók Európai Bizottságának uniós polgársággal, kormányzással, intézményi és külügyekkel foglalkozó CIVEX szakbizottsága. A CIVEX a szakbizottságban dolgozó

Magyar Anna

, a Csongrád Megyei Közgyűlés alelnöke meghívására, a Csongrád Megyei Önkormányzat vendégeként tartotta meg kihelyezett rendezvényét hazánkban április 19-én és 20-án. A 350 rendes és 350 póttagból (közülük 12+12 fő magyar) álló Régiók Európai Bizottsága az Európai Unió helyi és regionális képviselőinek közgyűlése, amely a régiókat, megyéket, kerületeket, városokat és települések sajátos szempontjait és érdekeit közvetlenül képviseli az EU intézményi keretében az által, hogy az Európai Bizottság, az Európai Unió Tanácsa és az Európai Parlament konzultatív testületeként működik. A három fő uniós intézmény minden olyan kérdésben kikérheti a testület véleményét, melynek fontos regionális vagy helyi vonatkozásai vannak. A Régiók Európa Bizottsága tevékenysége hat szakbizottságban kristályosodik ki, melyek közül az uniós polgársággal, kormányzás, intézményi és külügyekkel foglalkozó CIVEX küldöttség járt Csongrád megyében. Tanulmányútjuk témája a migráció volt, ennek keretében is a Schengen-határok védelmében történő nemzetközi együttműködésre, valamint a Dublini szabályozás működésére összpontosítottak. Az Európa számos országából (Magyarország mellett Portugália, Spanyolország, Írország, Németország, Görögország, Olaszország, Ausztria, Belgium, Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia, Horvátország) érkezett nemzetközi küldöttség tagjai között a bizottságban jelen lévő öt pártfrakció, az Európai Néppárt, az Európai Konzervatívok és Reformerek, az Európai Szocialista Párt, a Liberálisok és Demokraták Szövetsége Európáért és az Európai Szövetség egyaránt képviseltette magát.

„Azért tartom fontosnak, hogy sikeres lobbizásom eredményeként Magyarországra tudtuk hozni a CIVEX kihelyezett rendezvényét, mert hazánk gyakorlatilag szinte az egyetlen olyan ország, mely a Dublini szabályozásnak megfelelően, szigorúan és hatékonyan védi a külső határt. Az a cél vezérelt, hogy a külföldi kollégák saját szemükkel győződjenek meg róla, mi, miért és hogyan folyik Magyarországon, a tényekből induljanak ki, és azok alapján alakítsák ki álláspontjukat, ne pedig bizonyos akár torz véleményekből. Nyilvánvalóan sokszínűek vagyunk, és adott esetben másként ítélünk meg történéseket, folyamatokat, de ahhoz, hogy érdemi együttműködést érjünk el az Európa előtt álló kihívások kezelésében, pontos tényismeretre és nyílt párbeszédre van szükség” – mondta Magyar Anna CIVEX-tag, megyei alelnök. A program első részében a vendégek szakmai tájékoztatón és vitán vehettek részt, melynek során

Molnár Balázs,

a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős helyettes államtitkárának jóvoltából betekintést nyerhettek a magyar kormányzat migrációval, határvédelemmel kapcsolatos politikájába, és megtudhatták, hazánk milyen sokrétűen vállal szerepet a migrációs krízis kezelésében. Az uniós és a magyarországi határvédelem mindennapjaiba, gyakorlatába a Frontex, a magyar Határrendészet, a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság és a Bevándorlási és Állampolgári Hivatal szakemberei vezették be a delegációt, a migráció helyi önkormányzatokat érintő kiívásairól, jogi és humanitárius vonatkozásairól Mórahalom, illetve Magyarkanizsa polgármestere, valamint az Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója nyújtott tájékoztatást. A kerekasztal-beszélgetések interaktív részében a külföldi politikusok is feltehették kérdéseiket, és választ kaptak azokra az illetékes szakemberektől.

A második részben a CIVEX-küldöttség ellátogatott a röszkei tranzitzónába és a mórahalmi műveleti központba, ahol testközelből gyűjthettek tapasztalatot, és szerezhettek személyes élményt, benyomást arról, milyen keretek között működnek a menekültügyi eljárások Magyarországon, és hogyan szavatolják a rend- és határvédelmi szervek az unió külső határainak biztonságát. A házigazdák és a résztvevők is sikeresnek ítélték meg a rendezvényt, mely nem csupán új és pontos ismeretekkel gazdagította a külföldi politikusokat, de formálta szemléletüket, illetve a további párbeszéd és együttműködés alapja is lehet. „Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy itt, Csongrád megyében, a határ menti régióban tudtuk megbeszélni a migráció aktuális kérdéseit, és a kormányzat számára kiemelt jelentőséggel bír, hogy olyan külföldi politikusok számára nyújthattunk testközelből új ismereteket, akik többsége nem a migrációs krízis által közvetlenül érintett térségből érkezett. Magyarország, a magyar kormány mindig azt az álláspontot képviselte, hogy elsősorban a migráció külső dimenziójával kell foglalkozni, már az unión kívül el kell dönteni, kik a jogosultak a menekültstátuszra, és csak őket szabad beengedni. A kötelező betelepítésből, a relokációs mechanizmusokból nem kérünk, mert úgy véljük, senkinek sem segítünk azzal, ha a problémát szétosztjuk Európában. Az ehhez kapcsolódó nemzetközi előítéletek lebontásában óriási szerepe van a dialógusnak, a schengeni külső határok védelméért tett erőfeszítésének és a jó gyakorlatok bemutatásának, ebben segített ez a tanulmányút” – fogalmazott Molnár Balázs helyettes államtitkár. A Csongrád Megyei Közgyűlés elnöke,

Kakas Béla

fogadta és köszöntötte a CIVEX rendezvényre érkező magyar és külföldi vendégeket, majd részt vett a kerekasztal-beszélgetésen és határlátogatáson egyaránt. „Az elmúlt évek során saját bőrünkön tapasztaltuk meg, mit jelent és mivel jár együtt a migráció, hiszen Csongrád megye határ menti települései közvetlen módon is érintettek voltak az illegális bevándorlásban. A naponta százával, ezrével, tízezrével érkező migránsok áradata komoly próbatétel elé állította a rendvédelmi szerveket, hatóságokat és a térségben élőket egyaránt. Büszkék vagyunk a helytállásukra, mert pontosan tudjuk, mivel járt együtt az, amikor még nem volt kerítés a déli határunkon. Ez a rendezvény is egy lehetőség volt arra, hogy ismételten elmondhassuk és megerősíthessük azt, hogy a külső határok védelme és a probléma EU-n kívüli kezelése kulcskérdés, és hogy nem lehet akaratunk ellenére ránk kényszeríteni a migránsokat” – foglalta össze Kakas Béla.