Deutsch Szegeden: Nem a jövő, hanem a közelmúlt ügye a digitalizáció!

Bővül a Digitális Jólét Program, a DJP 2.0 társadalmi egyeztetése zajlik, ami május-júniusban kerülhet a kormány elé – jelentette be Deutsch Tamás Szegeden, a 26. Networkshop konferencián. A miniszterelnöki biztos arról is szólt, hogy a digitalizáció nem a jövő és a jelen, hanem a közelmúlt ügye.

Nyakig benne vagyunk a digitalizációban, ezért nem ért egyet

Deutsch Tamás

, a Digitális Jólét Programja összehangolásáért és megvalósításáért felelős miniszterelnöki biztos azokkal, akik szerint a jövő vagy épp a jelen ügye ez, szerinte a közelmúlté. A TIK-ben rendezett Networkshop 2017 konferencián a kormány álláspontját ismertetve elmondta, hogy a digitális forradalom egy rendkívül értékes és összetett társadalmi átalakulás, amely Magyarország valamennyi polgárát és a gazdaság előrejutását egyaránt szolgálhatja. Azt mondta, a kormánynak nem érdeke, hogy megvédje a digitalizációtól az embereket, inkább olyan lépéseket tesz, amely révén a polgárok felkészültek lehetnek erre az átalakulásra, s így profitálhatnak belőle. Leszögezte, nem képzelhető el sikeres digitális átalakulás állami szerepvállalás nélkül, ezért is hirdette meg a kormány a Digitális Jólét Programot (DJP) 2015-ben. Szólt arról is, hogy ezt széleskörű társadalmi egyeztetés előzte meg, kidolgozásába szakembereket, intézményeket vontak be, így egy egyedülálló program jött létre, amelyhez hasonló csak Németországban van. A DJP keretében az oktatás és a gazdaság fejlesztése párhuzamosan történik meg, nincsenek alá- és fölérendeltségek, így valósítható meg az, hogy anyagi vagy fizikai korlátok nélkül a kor színvonalának megfelelő internetelérés lesz biztosított, méghozzá úgy, hogy ennek használatához mindenki megfelelő ismeretekkel is rendelkezni fog. Deutsch fontosnak nevezte azt is, hogy ne alakuljon ki digitális megosztottság a magyar társadalomban. Arról is szólt, hogy az eddigi tapasztalatokat figyelembe véve már zajlik a program bővítése, a DJP 2.0 jelenleg társadalmi egyeztetés alatt van, s május-júniusban kerülhet a kormány elé.

A több mint három évtizeddel ezelőtt létrehozott Nemzeti Információs Infrastruktúrafejlesztési Programról (NIIF) Deutsch Tamás azt mondta, több mint 2 millió embernek nyújt hálózati szolgáltatást, köztük oktatási intézményeknek és közgyűjteményeknek, összesen több mint 5700 tagintézményt szolgálva ki. A NIIF-et tovább fogják korszerűsíteni, amelyhez forrásokat is rendelnek majd. Arról is beszélt, hogy a szupergyors internet fejlesztési program keretében 2018 végéig mindenütt elérhető lesz a minimum 30 megabites sávszélesség, ami így az Európai Unió által előírtnál két évvel korábban valósul meg. Megjegyezte, ez a sávszélesség a minimumelvárás, vagyis a fejlesztés nem zárul le, 2019-től is folytatják. Elmondta, a mobilinternet fejlesztések területén jól áll hazánk, míg az unió 500 millió állampolgárának 59%-a lakik olyan helyen, ahol elérhető a 4G szolgáltatás, addig hazánkban ez az arány 95%-os, és ennek év végére 100%-osnak kell lennie Deutsch Tamás elmondása szerint. Kitért arra is, hogy egy pilot program keretében már az 5G hálózatot is tesztelik hazánkban, méghozzá Zalaegerszegen. A DJP 2.0 kapcsán a miniszterelnöki biztos elmondta, hogy a magyarországi oktatási intézményekben és közgyűjteményekben egyaránt fejlesztik a hálózatot, és biztosított lesz a széles sávú WIFI elérés is. Ehhez kapcsolódóan a hetekben határozzák meg a közgyűjtemények digitális stratégiáját, ami léptékváltást jelent majd ezen intézményeknek. A DJP keretében még tavaly négy digitális stratégiát dolgoztak ki, köztük az oktatásit, amelynek révén elmondása szerint három éven belül olyan műszaki és infrastrukturális fejlesztéseket hajtanak végre, hogy nem lesz különbség egy nyugat-európai és egy hazai iskola között ezen a területen. A Kormányzati Informatikai Fejlesztési Ügynökség, mint a NIIF Program végrehajtásáért felelős szervezet, a HUNGARNET Egyesület által a magyar számítógép-hálózattal, internettel foglalkozó szakemberek számára rendezett Networksop konferenciát immár 26-ik alkalommal rendezik meg. Ennek keretében összesen hét szekcióban esik szó az informatikai infrastruktúra fejlesztéséről, az oktatásban alkalmazott technológiákról, a közgyűjtemények tartalomszolgáltatási feladatairól, az alkalmazásfejlesztésről, a szuperszámítógépekről, valamint a hálózatbiztonságról.