Szijjártó: Magyarország és Litvánia egyetért a külső határok védelmének fontosságában

Teljes egyetértés van Litvánia és Magyarország között abban, hogy a külső uniós határokat meg kell védeni, és abban sincs vita, hogy az lenne a legjobb, ha már az Európai Unió (EU) területén kívül eldőlne, hogy ki jogosult belépni az EU-ba - mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön litvániai tárgyalásairól az MTI-nek telefonon beszámolva.

Szijjártó Péter

Vilniusban találkozott

Saulius Skvernelis

litván miniszterelnökkel és

Linas Antanas Linkevicius

külügyminiszterrel, délután pedig a Vilniusi Egyetem Nemzetközi Kapcsolatok és Politikatudományi Intézetében tart előadást a visegrádi együttműködésről, és

Mindaugas Sinkevicius

gazdasági miniszterrel is találkozik. Szijjártó Péter elmondta, a két ország abban is egyetért, hogy a bajba jutott embereken lakóhelyükön vagy ahhoz minél közelebb kell segíteni, hogy a lehető leghamarabb hazatérhessenek. A külgazdasági és külügyminiszter az EU jövőjével kapcsolatos vitára is kitért. Azt mondta: Litvánia és Magyarország teljesen egyetért abban is, hogy az Egyesült Királyság kilépése után garantálni kell az ott élő és dolgozó uniós állampolgárok jogait. "Olyan megállapodást szeretnénk látni az EU és a britek között, amely garantálja és megvédi az ott dolgozó uniós polgárok jogait" - hangsúlyozta a miniszter. A kétoldalú viszonnyal kapcsolatban a miniszter felidézte, hogy Magyarország többször világossá tette szolidaritását, és döntés született arról, hogy Magyarország - akárcsak 2015-ben - 2019-ben is négy hónapon át részt vesz a balti légtér védelmében, idén pedig a visegrádi országokkal együttműködve mintegy 200 katonát állomásoztat a balti államokban 3 hónapon keresztül. A külgazdasági és külügyminiszter fontosnak tartotta kiemelni, hogy tavaly minden korábbinál magasabb, 335 millió euró értékű kereskedelmet bonyolított egymással Magyarország és Litvánia, az Eximbank bevonásával pedig több közös projekt valósul meg, elsősorban a közlekedési ipar és az élelmiszeripar terén. A tárcavezető tárgyalásain az energiapolitika is szóba került, és megerősítést nyert, hogy mindkét ország az energiaforrások és az ellátási útvonalak diverzifikációjának híve, és azt támogatják, nemzeti hatáskörben maradjon az úgynevezett energiamix meghatározása, vagyis az, hogy melyik ország milyen forrásokból szeretné fedezni energiaszükségletét. Az Oroszországgal szembeni szankciókkal kapcsolatban Szijjártó Péter világossá tette, hogy Magyarország őszinte és világos szembenézést szeretne a tényekkel, hogy a szankciók mind politikailag, mint gazdaságilag sikertelennek bizonyultak, ezért Budapest uniós az állam-, illetve kormányfők szintjén szeretné megvitatni a szankciók sorsát. A miniszter elmondta, hogy Litvánia ezzel a helyzetértékeléssel ugyan nem ért egyet, de a legmesszebb menőkig egyetért a két ország abban, hogy Ukrajna területi épségét és szuverenitását garantálni kell. "Ez Magyarországnak is érdeke, hiszen egy olyan szomszédos országról beszélünk, ahol 150 ezer magyar ember él" - húzta alá Szijjártó Péter.