Száz százalékos támogatással választották meg a német szociáldemokraták elnökének Martin Schulzot

Rekordszintű eredménnyel, a küldöttek 100 százalékos támogatásával választották meg Martin Schulzot a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) elnökének vasárnap Berlinben a párt rendkívüli kongresszusán.

A titkos szavazáson érvényesen voksoló 605 küldött mindegyike az egyedüli jelöltként induló politikusra adta le szavazatát.

Martin Schulz

ezzel új elnökválasztási rekordot állított be a több mint 150 éve működő párt történetében; az eddigi csúcstartó

Kurt Schumacher

volt, akit 99,7 százalékkal választottak meg elnöknek 1948-ban a párt düsseldorfi kongresszusán. Martin Schulzot az elnökválasztás után - nyílt szavazáson - ugyancsak egyhangúlag, ellenszavazat és tartózkodás nélkül hivatalosan megtették a párt kancellárjelöltjének. Az Európai Parlament volt elnöke köszönettel elfogadta a választási eredményt, és azt mondta: az egyöntetű és elsöprő erejű támogatás az első lépés a kancellári hivatal "meghódítása" felé vezető úton. Vetélytársát, a kancellári hivatalt 2005 óta betöltő

Angela Merkelt

jóval gyengébb, 89,5 százalékos eredménnyel erősítették meg pártelnöki tisztségében a Kereszténydemokrata Unió (CDU) tavaly decemberi kongresszusán. Martin Schulz a választás előtt elmondott beszédében kiemelte, hogy a szociáldemokraták három alapelvre, a társadalmi igazságosságra, a dolgozó emberek teljesítményének tiszteletére és a mindenkit megillető méltóságra építik politikájukat. Szavai szerint az SPD elsősorban a középosztályra, a bérből-fizetésből élőkre, a kis-, vagy közepes méretű céget vezető vállalkozókra és a gyerekes családokra, "a társadalom keményen dolgozó közepére", valamint a nyugdíjasokra számít, és az állami beruházások jelentős növelésére készül. A társadalmi igazságosság és az esélyegyenlőség erősítéséhez, a sikeres jövő megalapozásához "a fejekbe" és a közösség egészét szolgáló infrastruktúrába kell beruházni, így ingyenessé kell tenni a gyermekellátást és az oktatást a bölcsődétől az egyetemig, beleértve a szakképzést és a duális képzést. Továbbá mindent meg kell tenni "a nyugdíjak biztonságáért" - hangoztatta. A legutóbbi SPD-s vezetésű kormány idején, 2003-2005 között elindított és a német gazdaság versenyképességének erősödése mellett - a szociális juttatások visszafogása miatt - az SPD támogatottságának nagymértékű gyengülését is eredményező Agenda 2010 programmal kapcsolatban hangsúlyozta, hogy nem a múlttal kell foglalkozni, hanem tovább kell fejleszteni a programot. Ennek első lépése volt, hogy a mostani ciklusban a koalíciós társ CDU/CSU pártszövetség ellenállását legyőzve bevezették az általánosan kötelező minimálbért, a következő lépés pedig a munkanélküli segély rendszerének felülvizsgálata, amelynek során az állástalanok továbbképzését kell a középpontba helyezni. Jelezte, hogy a párt választási programja még készül és egy újabb kongresszuson, június végén mutatják majd be. Martin Schulz a politikai vetélytársak közül a CDU/CSU-t és a jobboldali pártszövetségtől jobbra álló, a szövetségi parlamenten (Bundestag-) kívüli Alternatíva Németországnak (AfD) pártot bírálta. A CDU/CSU nagyszabású adócsökkentést ígér, ami az állam gyengítéséhez vezet, holott "gyenge államot csak a gazdagok engedhetnek meg maguknak" - mondta. A "neoliberálisoknak" meg kell tanulniuk, hogy a társadalmi igazságosság nem történelemkönyvbe való fogalom, a "deregulációs őrület" pedig veszélyezteti a demokráciát - tette hozzá. Az AfD-vel kapcsolatban kiemelte, hogy a párt "nem alternatíva, hanem szégyen" Németországnak. A többi között felidézte, hogy az AfD egyik neves politikusa szégyenletesnek nevezte a berlini holokauszt emlékművet és 180 fokos fordulatot követelt a német emlékezetpolitikában. Az AfD nem veti ki magából az ilyen elemeket, mert szüksége van a szélsőségesek támogatására - mondta Martin Schulz. Az SPD új vezetője méltányos, tisztességes választási kampányt ígért. Kiemelte: Donald Trump amerikai elnök tavalyi kampányából az a tanulság, hogy soha nem szabad hazugságokkal, hamis hírekkel és ellenségképekkel operálni, és egész társadalmi csoportokat kirekeszteni és megfosztani méltóságuktól. "A szocik nem jobb emberek másoknál", a demokratikus politikai erők pedig nem ellenségek, hanem vetélytársak - tette hozzá. Külpolitikai témákról szólva hangsúlyozta, hogy az SPD "a legelszántabb ellenfele" a nacionalizmusnak, a populizmusnak, a demokrácia gyengítésére törő erőknek, amelyek Törökországtól Magyarországig sokhelyütt törnek előre. Egyben kiállt az EU és az uniós integráció folytatása mellett, kiemelve, hogy "Európa a válasz a globális bizonytalanságokra". Martin Schulzot az SPD választmánya január végén jelölte elnöknek és tette meg kancellárjelöltnek. A párt azóta behozta lemaradását a felmérésekben addig fölényesen vezető CDU/CSU-val szemben, választói támogatottsága a 20-23 százalék közötti szintről 30 százalék fölé emelkedett. A legutóbbi, vasárnap ismertetett adatok szerint 32 százalékon áll, ami 1 százalékpontos gyengülés az egy héttel korábbihoz képest, míg a CDU/CSU változatlanul a szavazatok 33 százalékára számíthat. Az Emnid intézet adatai szerint amennyiben közvetlenül lehetne kancellárt választani, Angela Merkelre 46 százalék, Martin Schulzra 38 százalék szavazna. Február elején még fordított volt a helyzet, Shulz 46 százalékon, Merkel 40 százalékon állt. Ugyanakkor a Bild am Sonntag című vasárnapi lapban ismertetett adatok szerint a jelenlegi erőviszonyok alapján a CDU/CSU ellenzékbe szorulhat és baloldali kormány alakulhat Németországban, mert az SPD az egyaránt 8 százalékon álló Zöldekkel és a Baloldallal (Die Linke) szűk többséget szerezhet a Bundestagban. A Bundestag-választást szeptember 24-én tartják.