Szabó Gábor: Az ELI körül létrejövő ipari parkban a tudás lehet az összekötő kapocs

Önmagában az ELI nem hoz olyan gazdasági hasznot, ami a régió fejlődését szemmel látható módon megváltoztatja – mondja Szabó Gábor. Az SZTE rektora ezért is tartja fontosnak a lézeres kutatóközpont körül egy tudáspark létrehozását, amelynek első üteme 3,5-4 milliárdos beruházással egy épület felújításával, illetve új építésével kezdődik.

Bár nagyon fontos

Szabó Gábor

szerint, hogy milyen munka zajlik majd az ELI-ben, de a Szegedi Tudományegyetem rektora emlékeztetett, már a kezdetektől szerepelt a lézeres kutatóközpontról szóló szegedi javaslatban, hogy ennek a beruházásnak önmagában nem lehet olyan gazdasági hatása, mint amit egy ekkora pénzösszeg alapján elvárhatnánk. „Ha abból indulunk ki, hogy 200 diplomás állás van a kerítésen belül és további 100 dolgozó, akkor világosan látszik, hogy ez önmagában nem jár olyan gazdasági növekedéssel, ami a régió fejlődését szemmel látható módon megváltoztatja. Ezért mondtuk azt a kezdetektől fogva, hogy az ELI csak akkor tudja kifejteni gazdasági hatását, ha körülötte kialakul egy tudáspark” – magyarázta. A rektor a lágymányosi Infoparkhoz hasonlót képzel el Szegeden, s az ELI gyakorlatilag az ürügy arra, hogy ez kialakuljon. Ennek a tudásparknak a kialakítására a kezdetektől fogva léteztek tervek, amelyekről a város is tudott, így szabályozási és fejlesztési terveiknél mindig is szerepelt, hogy az infrastruktúrát, például a közlekedést úgy alakítsák ki és fejlesszék, hogy el tudjon látni egy ilyen tudásparkot.

„A vázlatos tervek már az ELI megépítésének kezdetével egy időben megszülettek, és már három évvel ezelőtt volt az SZTE-nek olyan koncepciós terve, hogy miként lehetne ténylegesen több fázisban megvalósítani ezt a projektet. Időközben banki partnerekkel is tárgyalásokat kezdett az universitas a finanszírozás részleteiről” – fűzte hozzá. A rektor hangsúlyozta, az egész terület benépesülése akár tizenöt évig is eltarthat, és nagyságrendileg 200 milliárd forintból valósulhat meg. Konkrét tárgyalásokat az egyetem két épület és egy további létesítmény finanszírozásával kapcsolatban folytatott, egy meglévő, körülbelül 3500 négyzetméter hasznos alapterületű épületnek a felújításáról, nagyjából 1 milliárd forintért, valamint egy új épületről, ami 6000 négyzetméter körüli hasznos alapterületű lenne, s ami megközelítőleg 2,5-3 milliárdból építhető meg. A rektortól megtudtuk, ebben a projektben van egy másik szövetségese is az SZTE-nek, méghozzá maga az ELI, ugyanis igényt tartanak arra, hogy az említett két épület valamelyikében legyenek olyan apartmanok, amelyeket a lézerközpont tartósan tud bérelni. „Ezért is sürget bennünket az idő, mert bár még csak maga a lézerközpont épülete készült el, de mire megérkeznek a speciális berendezések és a vendégkutatók megkezdhetik a munkát, addigra az apartmanokat ki kellene alakítani, s így akár papucsban is átsétálhatnak dolgozni” – magyarázta. Hozzátette, csak az első lépés az említett felújítás és az inkubátorház építése, ezt követheti egy másik 6000 négyzetméteres épületnek a felhúzása a volt laktanya területén, amelyre szintén vannak koncepcionális tervei a Szegedi Tudományegyetemnek, igaz azok vázlatosabbak.

A kormányzat támogató hozzáállása új lendületet adhat a projekteknek

Szabó kiemelte, az SZTE ezen projektjeinek adhat új lendületet

tett bejelentése, mely szerint a kormány támogatja, hogy ne csak a volt szovjet laktanya területén, hanem az azt övező, összességében 200 hektárnyi részen egy ipari park jöjjön létre, s ezt részint állami tulajdonú földterületeken. Élelmiszeripari nagyvállalat, konkrétan a Pick is tervez oda fejlesztést, és így ez a projekt sokkal nagyobb léptékű lehet, mint amit az SZTE eltervezett. Szintén az egyetem elképzeléseit erősítheti, hogy az ELI Science Park projekt oktatási, kutatási és gazdaságfejlesztési koncepciójának kialakításáért felelős

. „Ez ezért fontos lépés, mert a háttérben bár tárgyalásokat folytattunk a finanszírozásról egy pénzintézettel, de a megvalósulás akkor válik reálissá, ha van mögötte kormányzati támogatás. Itt nemcsak az anyagi támogatásra gondolok, hanem arra, hogy a közigazgatás részéről is támogatják a projektet, s egy kormánybiztosnak erre is van ráhatása” – közölte az universitas rektora.

Kérdésünkre elmondta, bár a tudáspark első létesítményeinek még csak tervei vannak készen, érdeklődés már van, az SZTE Innovációs Igazgatóságán legalább félszáz aláírt szándéknyilatkozatot tárolnak, többek között kis- és középvállalkozások keresték fel az egyetemet, amit jelentősnek értékelt Szabó Gábor. Mint mondta, Szegeden egy olyan különleges fejlesztési zóna jöhet létre elsőkén az országban, ami eltér a többitől, vagyis nem egy meghatározó nagy cégre épülne, mint például Győrben az Audi vagy Kecskeméten a Mercedes. Az ELI mellett ilyen meghatározó nagyvállalat nincs a láthatáron, az összekötő kapocs tehát a tudás. „A környezet és a Szegedi Tudományegyetem által kínált tudás az, amit összeköt itt kicsit és nagyobbat, és ténylegesen a lágymányosi központhoz hasonló alakulhat ki. Ha mindez megvalósul, akkor elmondható, hogy valóban az egész régióra hosszú távú kihatással lesz a lézeres kutatóközpont” – hangsúlyozta. A szegedi tudáspark azért is lehet sikeres a rektor szerint, mert amennyiben a városba érkezik egy külföldi befektető, aki új központjának keres helyet, jó szívvel lehet ajánlani majd neki a csongrádi megyeszékhelyet, hiszen megvalósul az ELI tudáspark, és ott van maga az SZTE, amely nagyon szívesen rendelkezésre áll a kutatás mellett a munkaerő képzésében is. Ez utóbbira már több példa is volt, amikor ugyanis szolgáltató központok érkeznek a városba, minden alkalommal felkeresték az universitast, hiszen az ott majdan dolgozókat az SZTE dolgozói tudják kiképezni.

Az egyetem komplexen gondolkodik, az ELI egész környékét benépesítené

Az SZTE nemcsak a tudásparkban gondolkodik, Szabó Gábor elmondta, hogy a kecskeméti Pallasz Athéné Egyetemmel van egy pályázatuk benyújtva az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Programhoz (EFOP), melynek keretében egy járműipari kompetencia központot álmodtak a területre. A pályázatoknál maradva elmondható, hogy az egyetem komplexen gondolkodik a terület fejlesztéséről, hiszen szintén az ELI mellé képzelik el a

új létesítményeit, ami egyfajta fiókintézete lesz a Heidelbergben működő Európai Molekuláris Biológiai Laboratóriumnak, ami a világ egyik legeredményesebb kutatóhelye. Szabó Gábor arra is felhívta a figyelmet, hogy az SZTE 27 milliárd forintnyi elnyert pályázattal rendelkezik a 2020-ig tartó uniós ciklusban. Ezen felül több kiírás esetében az elbírálásra várnak, így összességében 35-40 milliárd forint közé várható az az összeg, amit az SZTE-nek a rendelkezésére fog állni jelen európai uniós költségvetési ciklusban. Ezen felül csak a molekuláris medicina központ összesen 30 millió eurós, vagyis 15 milliárd forintos elnyert forrást takar, amit saját erővel is ki kell egészíteni, így nagyjából 50 milliárd összességében ez a projekt.

„Amit az SZTE várhatóan idehoz, az összemérhető azzal, amit a Modern városok program kapcsán kap Szeged, és eleve több mint, amennyit pántlikázottan a város eleve felhasználhat a 2020-ig tartó időszakban” – közölte Szabó Gábor rektor. Hozzátette, az universitas korábban is sikeresen vett részt pályázatokon, s nagyon komoly fejlődés előtt állnak, úgy, hogy a helyzetük a hazai egyetemek között most sem rossz, hiszen kutatóik olyan szakmai sikereket értek el, amelyek nemzetközi szinten is figyelmet keltettek. Legalább ilyen fontosnak tartja a rektor, hogy a nemzeti kiválósági programban a hallgatói ösztöndíjak tekintetében csak az ELTE áll az SZTE Előtt, vagyis a Szabó szerint, amikor Orbán Viktor azt mondta, hogy Szeged nemcsak szép, hanem okos város is, akkor nem túlzott, s ebbe beletartozik a Szegedi Tudományegyetem is. Rámutatott, hogy a Modern városok program keretében január végén ismertetett projektek jelentős részéhez kapcsolódik tudás is, hiszen hacsak az elektromos közlekedést nézzük, akkor elmondható, hogy az egyetem járműipari kompetencia központja hibrid és elektromos hajtásoknak a vizsgálatát, azok optimalizálását vizsgálja majd, és az ilyen flottáknak az informatikai és más eszközökkel történő optimalizálását meg tudják valósítani. Az egyetem ebben is partnere lehet a városnak, csakúgy, mint például a fejlesztést tervező nagyvállalattal is van olyan közös beadott pályázatuk, aminek kapcsán az SZTE kutatásokat végez, amelyek szükségesek ahhoz, hogy a megépítendő új gyárban egy generációval fejlettebb technológiát lehessen majd implementálni. „Ahol valami újdonság, innováció van, ott az SZTE-n elérhető tudás mindig megjelenik” – összegzett a rektor. Elmondta azt is, hogy további terveik is vannak az ELI körüli terület fejlesztésére, többek között kollégiumi épületetek rekonstrukciójára is pályáztak, vagyis a területet nem elhagyni akarja az egyetem, hanem belakni. A járműipari kompetencia központ és a medicina új épületét is azért a volt szovjet laktanya területére tervezik, mert ezzel – ahogy Szabó Gábor fogalmazott – maguk is szeretnének a részesei lenni ennek az újragyarmatosításként is felfogható folyamatnak, hogy ez ELI közvetlen közelében egy nemzetközi szinten is inspiráló környezet jöjjön létre.