Lázár a Kormányinfón: komoly nyomásgyakorlásra számít a kormány bevándorláspolitikája miatt (FRISSÍTVE)

A kormány komoly nyomásgyakorlásra számít a következő hónapokban a bevándorláspolitikája miatt az Európai Bizottság, a strasbourgi bíróság és civil szervezetek részéről - közölte Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtöki budapesti sajtótájékoztatóján.

Példaként azt mondta, hogy az Európai Bizottságtól a kötelező betelepítési kvóta elfogadása érdekében várható nyomásgyakorlás Magyarországra. Hozzátette ezzel kapcsolatban, hogy a kormány úgy tudja: a közeljövőben kitűzik a kvótapert. Emellett - folytatta - a magyar bevándorláspolitikát érintő strasbourgi elmarasztaló döntések is várhatók a következő időszakban ugyancsak "a nyomásgyakorlás jegyében" azért, hogy Magyarország adja fel a határvédelmet, és engedje be az illegális bevándorlókat.

Lázár János

szerint mindehhez partnert is találtak Magyarországon, a Magyar Helsinki Bizottságot, amely mára "politikai szervezetté" vált. A miniszter azt kérte a Helsinki-bizottságtól, hogy ha valóban elvi ügynek tekintik a munkájukat, akkor a két bangladesi menedékkérő ügyében - akiket a szervezet képviselt - a strasbourgi bíróság döntésével neki megítélt 2,7 millió forintot ajánlja fel a határon dolgozó karitatív szervezeteknek, a Magyar Ökumenikus Segélyszervezetnek és a Magyar Máltai Szeretetszolgálatnak. "Ha ez valóban elvi ügy, nem pénzről (...), nem a Helsinki-bizottságban dolgozó jogászok személyes egzisztenciájáról szól, akkor itt a kiváló alkalom, hogy a szolidaritás jegyében ők is megtegyék azt, amit a rendőrök, a katonák és nagyon sokan mások az ország védelme érdekében megtesznek" - fogalmazott. A már hatályos megerősített jogi határzár ügyében a miniszter megismételte: a kormány áll minden uniós vizsgálat elé, mert szerinte az megfelel a közösségi jognak. A kabinet és az EU közös munkacsoportja három hónapon át fogja vizsgálni a jogszabályt - jegyezte meg. A megszigorított jogi határzárat szerdán már alkalmazták is, nyolc menedékkérőnek a határon kell megvárnia kérelme elbírálását - tájékoztatott a tárcavezető, aki azt is tudatta, hogy a határszakaszra 324 konténert telepítettek, és jelenleg 100 embert tud befogadni a tranzitzóna, de ezt készek bővíteni. A területen a felnőtteknek napi háromszori, a gyermekeknek ötszöri étkezést, továbbá teljes szociális és egészségügyi ellátást biztosítanak - fűzte hozzá. Közölte azt is, hogy ma 520 bevándorló van az országban, ők minden nemzetközi mérce szerinti ellátást megkapnak. Mivel március 28-tól nem lépnek be új migránsok, a táborok várhatóan kiürülnek, mert az érintettek vagy elhagyják az országot, vagy leszállítják őket a tranzitzónába - tette hozzá, jelezve, ez esetben a befogadó állomások bezárhatók lesznek. A miniszter kitért a múlt heti római EU-s csúcstalálkozóra és az ott elfogadott nyilatkozatra, amellyel kapcsolatban - hangsúlyozta - a visegrádi négyek (V4) elfogadott álláspontja szerint minden országnak erősnek kell lennie a kontinens megerősödéséhez. Jelezte, az EU jövőjéről most induló vitában Magyarország a V4-szövetségesekkel együtt aktívan részt akar venni. Lázár János arról is beszámolt, hogy a kormány áprilisban megkezdi a jövő évi költségvetés előkészítését, a törvényjavaslatról májusban kezdődik vita a parlamentben. Azt a kabinetdöntést is ismertette, amely szerint mintegy 45 milliárd forint értékben gépjárműbeszerzést bonyolíthat le a rendőrség, a honvédség, a katasztrófavédelem, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2020-ig. A tárcavezető a Magyarország és az EU aktuális viszonyát érintő nemzeti konzultációról szólva fontosnak nevezte, hogy tisztázzák, a hat témakörben a kormány számíthat-e a választópolgárok támogatására. Értékelése szerint függetlenségi kérdésekről van szó, nagy vita van például arról, hogy sebességes legyen az unió, s Brüsszel vagy Magyarország határozza meg az adókat. Utóbbi versenyképességi előnyt és a munkahelyteremtés támogatását jelenti - jegyezte meg. A reklámadót firtató kérdésre azt felelte: az Európai Bizottság döntésének végrehajtásáról van szó, amely szerint egységes adókulcsot kell alkalmazni 100 millió forint felett. Ennek értelmében az idei évre - mivel csak június 1-jétől tervezik a módosítást - valamivel több mint 5 százalék lesz az adó, az eddigi befizetésekből pedig 20 milliárd forintot kapnak vissza a szereplők. Az adónem jövőjével összefüggésben azt mondta, a 9 százalékos kulcs jövöre lesz a terveik szerint, de az a 2018-as költségvetés és adótörvények tárgyalásakor dől el. Lázár Jánost kérdezték

Szijjártó Péter

külgazdasági és külügyminiszter és Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki államfő találkozójáról is. Azt válaszolta, hogy az egyeztetést a kereskedelmi kapcsolatok és nem a politikai együttműködés motiválta. Más európai kormánytag is járt az országban - tette hozzá, jelezve, 100 milliós potenciális piacról van szó.

Külföldi egyetemek - Mindenki tartsa be a játékszabályokat!

A külföldi egyetemek sem csaphatják be a diákokat, nem élhetnek vissza helyzetükkel, és nekik is vállalniuk kell a magyar törvények betartását - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter szokásos csütörtöki sajtótájékoztatóján a felsőoktatási törvény javasolt módosításáról szólva. A tárcavezető az Oktatási Hivatal vizsgálatát - amely 28 külföldi egyetemből 27-nél talált problémákat - jogszerűnek és alaposnak nevezte, siralmasnak tartja ugyanakkor, hogy ilyen nagy számban vannak gondok például a működési engedélyekkel, a képzések akkreditációjával, illetve a magyar állammal való együttműködésben. A vizsgálat alapján döntött úgy az Emberi Erőforrások Minisztériuma, hogy átláthatóbb működési szabályokra van szükség, ezért terjesztette be a parlamentnek a felsőoktatási törvény módosítására vonatkozó indítványát - mondta. A javaslat értelmében csak olyan külföldi egyetem lehetne Magyarországon, amelynek működését a származási ország és Magyarország közötti nemzetközi szerződés biztosítja, amely a származási helyen is államilag elismert egyetem, és valós felsőoktatási tevékenységet folytat - ismertette Lázár János. "Nem látom, hogy ebben melyik pont lenne az, amely politikailag érzékeny vagy bárki érdekével ellentétes lenne" - fogalmazott. Jelezte ugyanakkor: minden külföldi egyetem számíthat arra, hogy a kormány méltányosan fogja megvizsgálni a kérelmét mind az együttműködést, mind a képzés tartalmát illetően. A kabinet azt szeretné elérni, hogy a diákok védelme jegyében mindenki tartsa be a játékszabályokat - hangoztatta. Lázár János hozzátette, elegendőnek tartja az elkövetkező egy évet arra, hogy az érintett külföldi egyetemek esetében megköttessenek azok a nemzetközi megállapodások, amelyek a tervek szerint a működésük feltételei lesznek. Szerinte minden, ami ezen felül van, az "politikai hisztériakeltés", ezért azt javasolta, mindenki higgadjon le. Megjegyezte: a vizsgált külföldi egyetemek közül az egyetlen, amely mindennek megfelelt, egy amerikai intézmény, a magát liberálisnak tartó McDaniel College. "Ha a magyar kormánynak bárkivel politikai problémája lenne, akkor egy szimbolikus liberális egyetemet nem hagyna boldogulni" - tette hozzá. A miniszter kérdésre kizártnak nevezte, hogy a tervezett változások érintenék a magyar-amerikai államközi viszonyt. Azt is mondta, nem hiszi, hogy a javaslatban megfogalmazott feltételek teljesítése a Közép-európai Egyetemnek (CEU) valós problémát jelentenének. Ha pedig ezeknek a feltételeknek nem felel meg, akkor az szerinte egy "szegénységi bizonyítvány".

A kormány megvédi a nemzeti érdekeket

Lázár János beszélt a Csíki sör és a Heineken közötti megállapodásról, amelyet egy összefogás eredményének minősített. Értékelése szerint az a tanulság, hogy meg lehet oldani nehéz ügyeket is. Mint mondta, az, hogy meg tudták menteni a márkát "hosszú évek brutális jogi és gazdasági csatározása után", az a nemzeti érdekérvényesítésnek egy szimbolikus és fontos állomása. Mindenki, aki magyar vállalkozásokat támad meg itthon vagy a Kárpát-medencében, arra számíthat a jövőben, hogy a kormány megkeresi a módját, hogy a nemzeti érdekeket megvédje - hangoztatta, az ügy mellett a kettős élelmiszerminőségre is utalva. Megerősítette azt is, hogy a Nébih 96, Olaszországban és Ausztriában értékesített, azonos nevű és külső megjelenésű termékeket vetett össze a Magyarországon forgalmazottal. A minőség az esetek 70 százalékában tért el, más alapanyagokat, ételízesítőket és adalékokat, silányabb melléktermékeket használtak fel a vizsgált élelmiszerek esetében - fejtette ki, példaként hozva, hogy a Nutellában nem ugyanaz van Olaszországban, mint ami a magyar polcokon kapható. Megjegyezte azt is, hogy van olyan termék, amiből drágábban adják a rosszabb minőségűt. Attól akarják megvédeni a fogyasztókat, hogy a nagy multinacionális élelmiszergyártók visszaéljenek a hatalmukkal - magyarázta a miniszter, aki közölte, hogy a V4-es partnerekkel azért küzdenek, hogy első lépésként a fogyasztók védelme érdekében a címkéken szerepeljen világos tájékoztatás az eltérésekről. A tárcavezető az önkényuralmi jelképek kereskedelmi felhasználásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban megerősítette, hogy nem vonják vissza azt, hanem elküldték Brüsszelbe, mert szeretnék tisztázni, hogy megfelel-e az uniós jogi feltételeknek. Az indítvány akkor kerül vissza az Országgyűlés elé, ha megkapja az EU támogatását - tette hozzá. Faggatták arról is, hogy közterület-felügyelők kamerakép alapján bírságoltak autósokat Budapesten. Azt felelte, az ORFK álláspontja

Tarlós István

főpolgármester véleményét erősítette meg, kizárólag képfelvétel alapján nem lehet bírságot kiszabni. A minisztert megkérdezték a vizes világbajnokság balatonfüredi beruházásairól is. Azt válaszolta, hogy a város kiváló adottságokkal rendelkezik a világversenyhez, amely óriási bemutatkozási lehetőség a vidék számára. Minden beruházás jól áll és a költségkereten belül marad - jegyezte meg.