Csongrád Megyei Közgyűlés: több a bűncselekmény, kevesebb a migráns

Csongrád megye közbiztonságáról, a katasztrófavédelem munkájáról és a kanyaróhelyzet aktualitásairól is felvilágosítást kaptak a Csongrád Megyei Közgyűlés tagjai pénteken. Kiderült, az illegális határátlépők számát jelentősen sikerült visszaszorítani, a tűzoltók pedig minden megyei riasztásra 10 percen belül reagáltak.

Ahogyan az a Csongrád Megyei Közgyűlés ülésein már hagyomány, ezúttal is először a fogadó intézmény házigazdája mutatta be a környék történetét. A március utolsó napjára tervezett közgyűlésnek ezúttal az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark adott otthont,

Kertész Péter

igazgató ismertette az elmúlt évek legfontosabb történéseit. Hangsúlyozta, 10 éve indult meg az az emlékparkot felvirágoztató munka, melynek révén az ÓNTE újra méltó helyre kerülhetett a muzeális intézmények rangsorában. Tavaly már több mint 200 ezren léptek át az emlékpark kapuján. A látogatói visszajelzések alapján az ország hetedik, a vidéki intézmények között pedig a második legnépszerűbb látogatóhelye. Kertész Péter azt is hozzátette, következő nagy projektjük a monostor fejlesztése, ahol 10 ezer tőből álló gyógynövényes kertet alakítanak majd ki. Csongrád megye közrendjének és biztonságának alakulásáról

Lukács János

megyei rendőr-főkapitány számolt be az első napirendi pontban. Elmondta, 2016-ban nőtt a bűncselekmények száma, több mint 12 ezer bűncselekményt követtek el. Megyeszerte 3 emberölés történt, az erőszakos vagyon elleni bűncselekmények száma némiképp nőtt, például a rablások száma 45-ről 50-re emelkedett. A lopások száma ezzel szemben visszaesett, 3209 esetben történt intézkedés. Fontosnak tartotta megjegyezni azt is, hogy a határon 55-re csökkent az embercsempészek száma, köszönhetően többek között a Biztonságos határ elnevezésű műveletnek. Az államhatár védelmét szolgáló jogszabály miatt nőtt a határzár tiltott átlépése és a határzár megrongálása miatt indított eljárások száma. Az illegális migránsok száma 95 százalékkal csökkent, tavaly 7571 bevándorló érkezett a határra – legnagyobb arányban pakisztániak.

A Csongrád Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság munkájáról

Szatmári Imre

igazgató tartott beszámolót. Elmondta, továbbra is a megye 4 települése számít katasztrófavédelmi szempontból kiemelten veszélyeztetettnek, ezen a skálán a megye közepesen veszélyeztetettnek számít. A természeti katasztrófák közül az ár- és belvíz fenyegeti leginkább a településeket, főleg azért, mert a megye legmagasabb pontja Öttömösnél is csak 130 méter. A veszélyforrás miatt a katasztrófavédelem rendszeresen szervez terepgyakorlatokat, bevonva az önkéntes szervezeteiket is. Hozzátette, az önkéntes tűzoltók munkája jelentős, 19 egyesület tud besegíteni valódi tűzesetek megfékezésében. Minden településen működik kihelyezett egység, akik rövid időn belül segíteni tudnak a lakosságnak. A tűzoltó beavatkozások 95 százalékát egy tűzoltó autóval képesek elvégezni a katasztrófavédők, és legfeljebb 10 percre van szükségük ahhoz, hogy a helyszínre érkezzenek. Jelentősen nőtt a tűzesetek felderítettségének aránya, 82 százalékban tudták megállapítani 2016-ban a tűz keletkezési okát. Örömmel jelentette be, hogy a katasztrófavédelem munkatársai új, korszerű védőfelszerelésekben, gépjárműtechnikával dolgozhatnak.

A közgyűlés tagjai egyaránt megköszönték a beszámolókat, tájékoztatókat. Harmadik napirendi pontként

Bosnyákovits Tünde

, a Népegészségügyi Főosztály vezetője ismertette Csongrád megye egészségügyi helyzetét, illetve

Kakas Béla

, a közgyűlés elnökének kérésére kitért a kanyaróvírussal kapcsolatos aktualitásokra is. A KSH 2015-ös népmozgalmi adatai alapján ismertette, hogy megyénkben a születések száma csekély mértékben, de növekedett. A csecsemőhalálozás a - 2013-ban elért és - 2014-ben megtartott alacsony értéket kissé meghaladta, a terhességmegszakítások száma viszont még tovább csökkent. A megye népességszáma, a hazai és az európai irányvonalhoz hasonlóan, továbbra is folyamatosan fogy. A születéskor várható átlagos élettartam Csongrád megyében mindkét nem esetében évek óta jobb az országos átlagtól. A kormegoszlási adatok demográfiai öregedést mutatnak, vagyis az idősebb korosztályok arányának növekedését a népességben. Ez Bosnyákovits szerint egy olyan mutató, mely megoldásra vár. A kanyarós megbetegedésekkel kapcsolatban megjegyezte, az egyik legragályosabb emberi fertőző betegségről van szó, ezért alakulhatott ki Romániában járvány. Magyarországon a legnagyobb gyermekgyilkos volt a kötelező oltás bevezetése előtt, az adatokból azonban az látszik, az 1960-as, 1970-es években születettek betegednek meg legnagyobb arányban hazánkban is. Kakas Béla megjegyezte, a mobilitás miatt kiemelten kell kezelni a romániaihoz hasonló helyzeteket.

Havasi János Béláné

arról érdeklődött az osztályvezetőnél, mikor születhet megoldás a kórházakban a megfelelő higiéniai állapotok elérésére, főleg a fertőtlenítő szappanokat hiányolta. Bosnyákovits erre felelve elmondta, kiemelt feladatuk a megfelelő kézmosószerek biztosítása, a helyes kézmosási gyakorlat közvetítése a dolgozók és az ápoltak felé is. Kérdés érkezett a házi gyermekorvosi körzetekkel kapcsolatban is, vagyis hogy hogyan kívánják feltölteni a hiányzó szakemberek helyét. A főosztályvezető megjegyezte, sajnos országszerte küzdenek az orvoshiánnyal, egyelőre nem tud olyan kezdeményezésről, mellyel ezt kívánják normalizálni. Egyhangúlag elfogadta a közgyűlés az idei évi költségvetésről szóló önkormányzati rendelet módosítását.

Ádók János

alelnök, előterjesztő felvázolta, a módosítás kapcsán a Démétér Háznak 1 millió forintot, a Rákóczi Szövetségnek 300 ezer forintot, az Országos Mentőszolgálatnak 300 ezer forintot, az idén 40 éves Fonó Néptáncegyüttesnek pedig 100 ezer forint támogatást ítélne meg. A közgyűlés végül apró módosítással fogadta el az előterjesztést, a Rákóczi Szövetségnek végül 500 ezres támogatást szavaztak meg. A magyar-magyar és külügyi kapcsolatok ápolására a jövőben is kiemelt figyelmet szeretne fordítani a Csongrád Megyei Önkormányzat, ezért egybehangzó igennel jóváhagyták az idei külügyi tervet. Összesen 8,5 millió forintot fordítanak a programokra, melyek között gazdasági és kulturális együttműködések kiterjesztése és ápolása szerepel. Így például sokat tesznek a Lodz megyével régóta ápolt jó barátság megerősítéséért, a kárpát-medencei magyarsággal tartott kiegyensúlyozott kapcsolataink ápolásáért.