Borkai Zsolt: Győrben találhatunk vissza az ötkarikás gyökerekhez

A Magyar Olimpiai Bizottság elnökével, Győr polgármesterével a budapesti olimpiai pályázat visszavonásáról, a 2017. júliusi győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválról, a város gazdaságfejlesztéséről, 1 milliárdos sporttámogatásáról, valamint az Európa Kulturális Főváros címre benyújtandó pályázatáról beszélgettünk. Olyan izgalmas kérdésekről, melyek tekintetében Szeged sokat tanulhat a Rába-parti várostól.

- Szeptember 13-án Limában döntés születik arról, hogy hol rendezik a 2024-es nyári olimpiai és paralimpiai játékokat. Már csak az a kérdés, hogy Los Angeles vagy Párizs lesz a befutó, hiszen hazánk – mely egyébként egyedüliként kandidált a Nemzetközi Olimpiai Bizottság Agenda 2020 elveihez igazodva – nemrégiben, a mindenki által ismert olimpiaellenes népszavazási aláírásgyűjtés következtében visszavonta pályázatát. Olyan ez, mintha egy éremesélyes sportolónak pár nappal az ötkarikás játékok előtt kellene sérülés miatt visszalépnie a megmérettetéstől – nem véletlenül beszél a kormány és a kormányfő „álomgyilkosságról”. Ön mint egykori olimpiai bajnok és mint a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke hogyan élte ezt meg?

- Még mindig nagyon fájó a seb, hiszen eljutottunk addig a gyönyörű pillanatig, hogy nemzetközi szinten is már komolyan beszéltek Budapest és Magyarország esélyeiről, a magyar sport és a főváros felkerült a térképre, és két hatalmas várossal versenyezhetett volna. Aztán közbeszólt a politika, mely sajnos eszközéül használta az olimpia ügyét és a magyar sportot.

Képtelenség egy pályázatot úgy fenntartani és eredményesen menedzselni, hogy közben ellenkampány folyik idehaza, nem születhetett tehát más döntés, mint az, hogy visszalépünk.

- Szabó László, a Magyar Paralimpiai Bizottság elnöke nemrég azt nyilatkozta portálunknak, úgy tekint a visszalépésére, hogy elveszett egy eszköz, de jön majd helyette egy újabb, egy másik, hiszen a cél állandó és változatlan: a sporton, az olimpiai mozgalmon keresztül erősíteni a nemzeti összetartozást, a közösségépítést. Mit gondol minderről a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke?

- Jómagam a sportból, az élsportból érkeztem, és mint sportember jól tudom, mekkora ereje van az olimpiának, ezért – és a Magyar Olimpiai Bizottság alapszabályában foglaltakhoz híven – a továbbiakban is minden erőmmel azon fogok dolgozni, hogy Magyarország a lehető leghamarabb újra versenybe szállhasson az ötkarikás játékok megrendezéséért. Nem tudom, mikor jön majd el a következő lehetőség, de Magyarországnak, Budapestnek és a MOB-nak ugrásra készen kell állnia. Most persze

azt a mozgalmat, mely az elmúlt évtizedekben olyan nagyszerű sikereket szállított, amiknek közösen örülhetett minden magyar határainkon innen és túl. A magyar sport, a magyar olimpiai mozgalom nem ezt érdemelte, de az élet megy tovább, és eljön majd az az idő, amikor hazánk ismét pályázhat, így sportemberként csakis az lehet a feladatunk, hogy készüljünk, és előre tekintsünk. A győri Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál kapcsán az olimpiai láng hamarosan körbefut Magyarországon,

és higgyük abban a közös célban, hogy valamikor a közeli jövőben Magyarországon tapsolhatunk olimpiai bajnokaink győzelmeinek.

- Az említett Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztiválnak július végén ad majd otthont Győr városa, melyet ön 2006 óta irányít polgármesterként. Tíz sportágban 50 ország 3600 fiatalja küzd az érmekért a rangos sporteseményen, jelenthez ez valamiféle gyógyírt a sebekre?

- Egy biztos: meg akarjuk mutatni, Győr jó példa, hogy a közösség egy emberként áll a rendezés mellett. A budapesti visszalépés egyfajta dacot is kiváltott belőlünk, ha lehet, még nagyobb erőbedobással dolgozunk és készülünk, hogy olyan emlékezetes multisport-eseményt rendezzünk, mely öregbíti Győr és Magyarország hírnevét szerte a világban.

melyről érdemes tudni, hogy egy komoly téli olimpia nagyságával vetekedik. Városrészek újultak meg, óriási beruházásokat indítottunk el, ráadásul mindent a fenntarthatóság jegyében terveztünk meg, tehát az új létesítményeket a győriek és az ide látogatók a későbbiekben is használni fogják. Csodálatos az az összefogás, mely a városban az ifjúsági olimpiát körülveszi, 2700 önkéntes jelentkezett, köztük számos nyugdíjas, a legidősebb önkéntesünk 84 éves! Ahogy közeledik az esemény, úgy fokozódik a városban a várakozás. A szervezési feladatokkal és az infrastrukturális fejlesztésekkel jól haladunk, az olimpiai láng május 24-én érkezik Rómából, majd körbejárja az országot, hogy aztán július 23-án fellobbanjon az ETO Parkban.

- Az idei esztendőben Győr 55 milliárdos költségvetésében nem kevesebb mint 1 milliárd szerepel sporttámogatásra. Ez abban az összevetésben különösen figyelemreméltó, hogy Szeged esetében a 62 milliárdos büdzséből negyed ennyi, tehát nem sokkal több mint 250 millió forint juthat hasonló célokra. Önök miért tartják fontosnak, hogy a sportba fektessenek, stratégiai ágazatként segítsék a sportot?

- Ehhez a megkülönböztetett figyelemhez természetesen hozzájárul, hogy az idei esztendőben egyértelműen a legfontosabb szempontunk az Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál minél sikeresebb megrendezése, hiszen tulajdonképpen egyfajta mini olimpiáról van szó, egy olyan versengésről, melyhez hasonlót sajnos Budapest nemrég bukott el. Meg kell felelnünk annak a kihívásnak, hogy első alkalommal érkezik hazánkba az olimpiai láng. Ugyanakkor a sporttámogatás kiemelt koncepció alapján történik Győrben, a még 2006-ban elfogadott sportkoncepció szerint, amikor is kimondtuk, hogy minden esztendőben a város költségvetésének legalább 1, de ha lehet, inkább 2 százalékát fordítjuk erre a célra. Ezzel az összeggel az élő sportot segítjük, tehát nem a létesítmények fenntartásáról, az infrastruktúra finanszírozásáról van szó, hanem olyan „csörgő” forintokról, melyeket mind a helyi sportegyesületek, azokon keresztül pedig a mozogni, sportolni vágyó fiatalok vagy éppen idősek támogatására fordítunk. Ezt rendkívül fontosnak tartjuk, egyrészt azért, mert a sport igen komoly összetartó erő egy város életében, másrészről érezzük, milyen nagyszerű hozadékai vannak a mindennapos testmozgásnak az egészségre nevelés szempontjából.

azon keresztül, hogy lehetőséget teremtünk a fiataloknak arra, hogy válasszanak a város által finanszírozott széles sportági palettából. Úgy gondolom, jó úton haladunk, komoly lépést tettünk abba az irányba, amelybe 2006-ban elindultunk, és minden települést csak biztatni tudok, hogy kövesse a példánkat!

- Az, hogy 1 milliárdot tudnak idén sporttámogatásra fordítani, nyilvánvalóan nem függetleníthető attól, hogy Győr gazdaság stabil lábakon áll: 25 milliárdos össze-adóbevétellel számolnak 2017-re, amiből 21,5 milliárdra tervezik az iparűzési adóból befolyó összegeket. Összehasonlításképp: Szegeden a szocialista városvezetés ugyanezt 9,13 milliárd forintra állította be. Nem tévedünk, ha úgy látjuk, minden fejlesztés alapja a gazdaságélénkítése, a beruházásösztönzés?

- Való igaz, először a gazdaságot kellett felépíteni, és amikor az megvan, akkor lehet minden olyan célra fordítani, mely az adott város és az adott közösség számára valamilyen szempontból fontos. Győrnek sem volt mindig 21,5 milliárd forintos iparűzési adóbevétele, rengeteg áldozatot hoztunk ezért, iszonyatosan sokat dolgoztak a győriek, hogy eljussunk idáig. A sikerhez arra volt szükség, hogy valóban együtt tudjuk gondolkodni, ennek köszönhetően a válság ideje alatt is előre tudtunk lépni, nem pedig visszafejlődtünk.

Ezek az egyre gyarapodó számú kisebb és nagyobb vállalkozások aztán elkezdtek termelni, és most örvendetes módon eljutottunk oda, hogy az így befolyó javakból elsősorban további gazdaságfejlesztésre forgathatunk vissza, de emellett

Hiszen nemcsak arra vagyok nagyon büszke, hogy 1 milliárd forint jut idén a sportra, hanem arra is, hogy a büdzsénkben 4,5 milliárd forintot különítettünk el a kultúra finanszírozására, azaz Győrt joggal nevezhetjük a sport és a kultúra városának is.

- Ha már itt tartunk, Győr arról is döntött, hogy megpályázza az Európa Kulturális Fővárosa címet a 2023-as évre, amikor is az Egyesült Királyság és Magyarország egy-egy városa lehet a cím birtokosa. Ismét egy érdekes szegedi vonatkozás: a Tisza-parti település előbb fontolgatta, hogy elindul a 2010-es címért, majd – egy állítólagos Botka–Toller-alku keretében – Pécs javára tulajdonképpen lemondott erről a lehetőségről, és a Botka László-féle szocialista városvezetés most is azt kommunikálja, a 2023-as pályázat sem lenne előnyös és kifizetődő Szegednek, csak azon városok profitálhatnak ebből, melyek uniós forrásokból gondolkodnak kulturális fejlesztésekben. Úgy tűnik, Győr mindenre mozdul, ami Szegedet hidegen hagyja. Az Európa Kulturális Fővárosa programban miért látnak kitörési lehetőséget, mivel gazdagodhat ez által a város, melynek kulturális élete már így is nagyon színes?

- Nézze, számomra egyértelmű, hogy amikor egy adott, közös cél érdekében összetart egy város lakossága, akkor az rendkívüli közösségépítő, -erősítő és inspiráló erőt jelent mind a közösség, mind maga a település szempontjából. Ez a fejlődés további motorja, felhajtó ereje! Győr szempontjából ilyen a sport területén a 2017-es Európai Ifjúsági Olimpiai Fesztivál megrendezése, de érzékelve az itt élők véleményét, hallgatva az ő észrevételeikre azt is látjuk, hogy a kultúra legalább ilyen komoly lehetőségeket rejt magában. Ezért határoztuk el, hogy megpályázzuk az Európa Kulturális Fővárosa 2023 címet, hiszen büszkék vagyunk kulturális értékeinkre, intézményeinkre, és szeretnénk azokat megmutatni országnak-világnak. Annak idején, amikor

Melina Mercouri

görög kulturális miniszter javaslatára 1985-ben indította útjára ezt a programot az Európai Unió Tanácsa, éppen az volt a szándék ezzel, hogy megismerjük egymás kultúráját, és a bemutatkozáson keresztül erősítsük az adott közösség és az adott nemzet összetartozását. Győr nemcsak magas színvonalú társulatai és kulturális intézményei okán, de épített környezete műemlékei, ipari emlékei, valamint népszerű fesztiváljai révén is méltán pályázik a címre. A meglévő értékeinket még koncentráltabb beruházásokkal, továbbfejlesztésekkel szeretnénk hatékonyabbá, vonzóbbá tenni a következő években. Rendkívül fontos szempontunk, hogy az egész közösség magáénak érezze a projektet, így a lehető legszélesebb módon bevonjuk a győrieket már az előkészületekbe, a pályázat elkészítésébe.

Ami pedig a kérdésében is említett célokat illeti: úgy hiszem,

Keményen dolgozunk, de egyáltalán nem biztos persze, hogy Győr lesz a győztes ebben a versenyben, hiszen számos hazai város jelezte részvételét, köztük olyan riválisok, mint Eger, Debrecen, Veszprém, Tokaj vagy Gödöllő. Ugyanakkor mi úgy készülünk, hogy a tervbe vett kulturális fejlesztéseket akkor is végrehajtjuk, ha nem lesz a miénk a megtisztelő cím. Emellett tanulunk mások hibáiból is, ezért a fenntarthatóságra helyezzük a hangsúlyt, olyan léptékekben és minőségben tervezünk és gondolkodunk, hogy a következő években megvalósuló fejlesztések, beruházások hosszú távon gazdagítsák a város kulturális életét, szolgálják a győrieket és az ide látogatókat.