A kenderföldtől a kenderházig – Algyőn tanácskoztak az ipari növény jövőjéről

Komplex vidékfejlesztési programot dolgozott ki a Nemzetstratégiai Kutatóintézet, amelynek célja a Kárpát-medencében jelenleg még szigetszerűen elindult kenderprogramok összeszervezése – hangzott el az első magyar kenderház szakmai konferencián. A három pilléren nyugvó projektben Csongrád megye, s azon belül is Algyő integrátori szerepet kaphat.

A kendertermesztés jelenlegi helyzetének értékelésén túl körbejárták a kendervertikum felemelésének lehetőségeit is a Kenderföldtől a kenderházig című, a KÖSZI-Trade Szövetkezet, Algyő önkormányzata és a Nemzetstratégiai Kutatóintézet által rendezett konferencián. Azt, hogy az ipari kender iránt nagy az érdeklődés jól jelzi, hogy az Algyői faluházban tartott szakmai tanácskozásra minden jegy elkelt. „Algyő lévén nehézipari település azért is lát fantáziát a kender felhasználásában, mert vágyik arra, hogy a természetközeli és az öko gondolkodás felé nyisson” – hangsúlyozta

Molnár Áron

, a nagyközség polgármestere. Elmondta, kenderprogramjuk illeszkedik a Csongrád Megyei Önkormányzat által kidolgozott kenderstratégiához, a Szegedhez közeli nagyközség elsősorban a kender ipari felhasználásában gondolkodik. Benyújtott pályázatuk is van, a településhez tartozó Tiszán túli területek fejlesztését tűzték ki célul, Rákóczitelepre koncentrálnák az algyői kenderprogramot. Ott

, ahol egy feldolgozóüzem létesítését tervezik. „Algyő magát, mint régiós központ szeretné meghatározni az ipari kendervertikumban, a növény építőipari felhasználásában gondolkodunk. Amennyiben központi támogatást is fognak élvezni terveink, akkor egy sikertörténet kapujában állunk” – fogalmazott Molnár Áron. A település első embere emlékeztetett, hogy egykor jelentős kendertermesztő területek voltak a környéken, Algyő és Hódmezővásárhely között Vajhát térségében kendergyár is működött.

Kulcskérdés az állami szerepvállalás

Kapcsolódva ez utóbbihoz

Pásztor Zsolt

, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) munkatársa elmondta, hogy mivel a térség egykor a kendertermesztés központja volt, ez is predesztinálja arra, hogy újraélesszék ezt az iparágat. Egykor a történelmi Magyarország területén 80 ezer hektáron termesztettek ipari kendert, míg ma a világon összesen 60 ezer hektáron terem ez a növény, miközben sokoldalú felhasználása jól ismert, és a termékek iránt is egyre nagyobb a kereslet. A kormány által létrehozott NSKI azt a feladatot vállalta ebben a munkában, hogy összeszervezi a Kárpát-medencében jelenleg még szigetszerűen elindult kenderprogramokat. Elmondta, hogy az ipari kender termelésének megújításáról és az erre épülő gazdaság létrehozásának lehetőségéről a Kárpát-medencében az Országházban tavaly februárban tartottak

, amelyen egyébként a

is ismertették, s elhangzott, hogy az iparági szereplők közötti koordinációban, a résztvevők közti együttműködés megteremtésében élen jár a megyei önkormányzat. Az NSKI munkatársa a fórum legfontosabb hozadékának azt nevezte, hogy kidolgoztak egy komplex vidékfejlesztési programot, amit tavaly év végén benyújtottak a kormánynak. Arra számítanak, hogy hamarosan költségvetési keretet is rendelnek a programhoz, ami lendületet adhat a megvalósításhoz. Pásztor Zsolt arról tájékoztatott, hogy ez tartalmazza a termőterületek újbóli megnyitását, amiben területi különbségek vannak a természeti és környezeti adottságokhoz igazodva. Észak-Magyarországon elsősorban vetőmagtermesztés zajlott, míg a déli területen a rostkendert termesztettek nagyobb területeken. Hozzátette, Algyő földrajzi elhelyezkedéséből kifolyólag közlekedési csomópontnak is tekinthető ebben a programban, vagyis van létjogosultsága az itteni elképzelések megvalósításának, hiszen 30-60 kilométeres távolságot felölelő termelő, illetve feldolgozóközpontokat érdemes létrehozni. Elmondta, két modell létezik a kendervertikum újjáélesztésére, a szövetkezeti és az integrátori, előbbiből négyet terveznek, ez utóbbi, integrátori szerepet pedig Csongrád megye és környéke, s ezen belül Algyő tölthetné be. „Három pilléren nyugszik az NSKI által kidolgozott program: egyrészt a nagyüzemi integrátorokból áll, másrészt a kistermelői összefogást alkotó szövetkezeti modellből, továbbá az egészet támogatja horizontálisan egy oktatási és kutatás-fejlesztési terület” – részletezte. Leszögezte, az állami szerepvállalás fontos egyrészt a megfelelő vállalkozóbarát környezetet biztosításában az ipari kenderrel foglalózók számára, amihez a jogszabályi keretet is igazítani kell.

Középpontban az innováció és a kutatás-fejlesztés

A kendervertikum helyzetét, annak lehetőségeit a dél-alföldön és a határon átnyúló területeken értékelve

Folbert Péter

, Kender-Tech Kft. ügyvezető igazgatója elmondta, a Csongrád Megyei Önkormányzat elsőként 2013-ban döntött arról, hogy az ipari kender termesztésének és feldolgozásának újjáélesztésével foglalkozik, 2014-re egy stratégiát is letettek az asztalra. Megjegyezte, mivel azóta több technológiai fejlesztés látott napvilágot, érdemes újragondolni ezt a stratégiát, ami mindenesetre jó kiindulási alapnak is szolgál. Hozzátette, az egész Kárpát-medencét felölelő kendervertikumot nézve egy alprogramnak tekinthetőek a Csongrád megyei elképzelések, akárcsak a szomszédos Békés megyében megtett lépések, ahol idén már 200 hektáron tervezik a vetőmagtermesztést. A szakember Kárpátalján és a Vajdaságban is segíti a kenderprogramok indulását, és tapasztalatai szerint Szerbia esetében szükséges az anyaország nyújtotta támogatás, hiszen tetten érhető a kettős mérce, vagyis Belgrádtól központi támogatásra kevés a remény a vajdasági szereplőknek egy ilyen programhoz. Emlékeztetett, hogy a Csongrád Megyei Önkormányzat felvállalta, hogy innovációs tevékenységet is végez, és segíti a vajdasági elképzeléseket, ami szerinte elengedhetetlen a sikerhez. A szomszédos országban egyébként hasonló utat járt be az ipari kender, vagyis egykor jelentős volt a termesztés és a feldolgozás, de a zentai kendergyár is bezárt és a növény termesztésébe bevont terület nagysága is elhanyagolható.

A Csongrád Megyei Önkormányzat és az NSKI külső szakértőjeként is tevékenykedő Folbert Péter előadásában szólt arról is, hogy a természetes alapanyagok iránti keresletnövekedés már tetten érhető, ami szintén lendületet adhat az ipari kender építőipari felhasználásának bővüléséhez, s ez generálhat egy gazdasági szerkezetváltást is hosszabb távon. Mint mondta, amellett, hogy vidékfejlesztési eszközként is tekinthetünk a kendervertikumra, akár képes lehet a mezőgazdaságot és az autóipart is összekapcsolni. „Stratégiai cél, hogy a magyar kendertermékek olcsóbbak, s így versenyképesebbek legyenek, mint a külföldiek, s erre megvan az esélyünk. Egyrészt kiváló kenderfajtáink vannak, másrészt érdemes az innovációra és a kutatás-fejlesztésre lehet helyezni a hangsúlyt. A Csongrád megyei cégek mellett a Szegedi Tudományegyetem tanszékei is bekapcsolódhatnak abba a munkába, hogy olyan technológiát és termékeket fejlesszünk ki, amivel hosszú távon újra kender nagyhatalom lehetünk” – fogalmazott.

Az építőipar lehet az egyik kitörési pont

Ahogy beszámoltunk róla,

, amelyhez egy újonnan engedélyezett speciális anyagot, úgynevezett kenderbetont is felhasználnak. Ez az anyag gyakorlatilag kenderpozdorjából, hidraulikus mészből és vízből álló keverék, természetesen egyedi receptúra alapján összeállítva. A projekt a KÖSZI-Trade Szövetkezethez kötődik, amelynek elnöke,

Németh István

portálunknak elmondta, az eladásra szánt kenderház jó ütemben épül, készül a falazat, hamarosan értékesíthető. Egy apartmanház is épül, ami várhatóan 3-4 hónap múlva elkészül, és akkor bárki kipróbálhatja, milyen is egy kenderházban lakni. „Ha házat építünk, könnyen előfordulhat, hogy bizonyos anyagoknak káros kipárolgásai vannak hosszútávon, például festékeknek vagy szigetelőanyagoknak, ám amennyiben öko és bioanyagokból építkezünk, ezt kiküszöbölhetjük, hiszen természetes anyagokat használunk fel. Ez az egyik legfőbb előnye a kenderháznak is” – tudtuk meg Németh Istvántól. A szövetkezeti elnök hozzátette, a kenderbeton bár nagy szilárdságú anyag, jó páraáteresztő, hőmérséklet szabályzó és hangszigetelő, s ez az anyag évek múltán sem veszti el a kedvező tulajdonságait. Kérdésünkre Németh István elmondta, aki ilyen házban gondolkodik, árban és időben egyaránt úgy kalkulálhat, mintha könnyűszerkezeteset építtetne. „Úgy látjuk, az egész kendervertikum megmozdult, egyre nagyobb a kereslet és az érdeklődés, legyen szó a növény magjáról, a rostról, pozdorjáról, vagy épp a kenderbetonból épített ökoházakról” – fűzte hozzá. Meglátása szerint az egyre növekvő igények kiszolgálása érdekében technológiai fejlesztésre a vetés, az aratás és a betakarított növény feldolgozása területén lesz szükséges, a kendergyárak megszűnésével ugyanis nemcsak a gépsorok tűntek el, hanem a technológiát ismerő szakemberekből is alig akad jelenleg.