Trócsányi: a kormány migrációs politikáját lassan elfogadják és alkalmazzák Európában

A hozzászólók döntő többsége kritikus volt a magyar intézkedésekkel szemben az Európai Parlament belügyi, állampolgári és igazságügyi szakbizottságának (LIBE) hétfői meghallgatásán, a kormány migrációs politikáját azonban szépen lassan elfogadják és alkalmazzák Európában - hangsúlyozta Trócsányi László igazságügyi miniszter az ülést követően, amelynek a jogállamiság magyarországi helyzete volt az egyik témája.

A tárcavezető a magyar bevándorláspolitikát bíráló képviselők és civil szervezetek kapcsán úgy vélekedett, ködben él, aki azt gondolja, "hogy minden szép, minden jó, probléma nincs, a terrorizmus nem létezik, a közbiztonsággal és a közrenddel nem kell foglalkozni, és tulajdonképpen egy a lényeg, hogy minél több ember be tudjon jönni". Sajtóértekezletén az igazságügyi miniszter kijelentette, biztosan lesznek vitáik az illegális bevándorlók őrizetbe vételéről készülő törvényről, "ez természetes, ezt meg is szoktuk", "Magyarország azonban felelősséget érez nem csak a saját polgáraiért, hanem Európa polgáraiért is". Mint mondta, az illegális határátlépések száma nem csökken, ezért szükséges valamilyen jogi lépés, és ez ennek a része. Hozzátette, "a határellenőrzésnek valódi határellenőrzésnek kell lennie".

Trócsányi László

kifejtette, szerinte a dublini egyezmény és a schengeni határellenőrzési kódex között van egyfajta konfliktus, ő pedig az utóbbira helyezi a hangsúlyt. A jelenleg hatályos uniós menekültügyi szabályok meglehetősen vitathatóak, mivel akkor születtek, amikor még közel sem érkezett ennyi menedékkérő a kontinensre - fűzte hozzá. A menedékkérők áthelyezése a gyakorlatban megbukott, 10 ezer embert vettek át eddig a tervezett 160 ezerből - szögezte le a miniszter, aki szerint ez semmiképp nem nevezhető "európai sikertörténetnek". Kiemelte emellett, a kvótaperben komoly jogi érveket vonultat fel a kormány, szakmailag rendkívül alapos keresetet nyújtottak be az Európai Unió Bíróságán. Újságírói kérdésre válaszolva Trócsányi László úgy vélekedett, hogy nincs menekültek, migránsok elleni hangulatkeltés Magyarországon. Elmondta, tavaly nagyjából 450, 2015-ben pedig mintegy 500 ember kapott menekültstátust az országban.

Gál Kinga

, a LIBE fideszes alelnöke a Magyarország elleni "bosszúhadjárat" újabb elemének nevezte a bizottsági meghallgatást, amelyet szerinte ezúttal a magyar migrációs politika váltott ki, "mert az nagyon más, mint az, amit szeretne látni a nagy része Európának". Számtalan csúsztatás és félreértelmezés hangzott el az ülésen, azonban minket igazol mindaz, amit eddig tettünk és teszünk a migráció terén - mondta a képviselő, hozzátéve, hogy ha a felszólaló civil szervezeteken múlna, akkor mindenkit be kéne engedni Európába, márpedig ezt nem szabad megtenni. Az ülés után

Niedermüller Péter

, a Demokratikus Koalíció képviselője is sajtótájékoztatót tartott, amelyen azon véleményének adott hangot, hogy Trócsányi László a meghallgatáson "nagyon következetesen, ügyesen, de folyamatosan mellébeszélt". A politikus sérelmezte, hogy a tárcavezető számos kérdésről "egyszerűen nem volt hajlandó beszélni", például arról, hogy ha

Orbán Viktor

miniszterelnök szerint "nincs ma menekültügy Magyarországon, akkor miért kell a menekültügyi eljárást megszigorítani, miért kell mindenkit összefogni és levinni a déli határra konténerekbe". "Számomra rendkívül kínos, szégyenletes és kiábrándító volt az, amit a miniszter itt ma produkált" - fogalmazott.