Szalámitaktika és demokráciadeficit – a szegedi közgyűlés ellenzéki szemmel

Az MSZP és a DK szegedi harcát érdeklődve figyeli a közgyűlési ellenzék, többen Botka László hatalmi logikájának megbicsaklásáról beszélnek. Az értékelésekből az is kiderült, hogy nem nézik jó szemmel, hogy saját maguknak és a cégvezetőknek fizetésemelést szavaztak meg, miközben a baloldalon arról szónokoltak, hogy milyen sok szociálisan rászoruló él Szeged városában.

A költségvetésről és a DK által delegált külsős bizottsági tagok levadászásáról nyilatkoztak a SZEGEDma.hu-nak a

után az ellenzéki padsorokban helyet foglalók. Ez utóbbi ügy kapcsán kettős mércéről beszéltek, illetve a Botka-féle szalámitaktika megbicsaklásáról, hiszen egyre világosabban látszik számukra, hogy pontosan úgy értelmez mindent az MSZP-s városvezető, ahogy éppen neki a jobb.

Nógrádi Tibor: Botka belebukott saját szalámitaktikájába

„Ez a költségvetés nagy fejlesztéseket tartalmaz, köszönhetően a kormányzatnak, gazdaságpolitikai értékeinek, s azok Szeged városa számára beruházási javakként való eljuttatásának. A tavalyi évhez képest jelentősen nőtt a fejlesztésekre fordítható összeg, a költségvetés felét, nagyjából 25 milliárdot tesz ki, aminek nagyon örülünk, hiszen ez a város fejlődését és lakosságát szolgálja” – fogalmazott

Nógrádi Tibor

, a Fidesz-L.É.T. frakció vezetője. Hozzátette, ettől függetlenül rengeteg kritikával is lehet illetni az idei büdzsét, hiszen vannak olyan elemei, amelyekre hosszú évek, akár évtizedek óta nem biztosít elegendő forrást az önkormányzat. Példaként a sportot, az ifjúság- és szociálpolitikát említette. A Fidesz helyi elnöke szerint elgondolkodtató, hogy egy magát iskolavárosnak tituláló megyeszékhelyen a költségvetés mindössze egy ezrelékét, azaz 3 millió forintot fordítanak az ifjúságpolitikára. A Fidesz-L.É.T. frakció nem szavazta egyébként meg a városi tisztségviselők és képviselők fizetésemelését sem, mert - mint a frakcióvezető elmondta - nem értenek ezzel egyet.

„A közgyűlés izgalmas momentuma volt látni, ahogy

Botka László

polgármester a saját szalámitaktikájába bukott bele. Azok az elvek, amelyekre hivatkozva eltávolította a pénzügyi bizottság LMP által delegált külsős tagját,

Tanács Esztert

ma már nem voltak érvényesek, és a Demokratikus Koalíció két külsős tagját visszahívták és újakat neveztek ki. Az MSZP és a DK között a szegedi közgyűlésben elindult háború leképezi a két párt országos problémáit is. Érdekes volt látni, hogy

Binszki József

egy sarokba állított képviselője lett a baloldali frakciónak, gyakorlatilag ha van rajta sapka, az a baj, ha nincs, akkor pedig abba kötnek bele” – részletezte Nógrádi, aki azt prognosztizálja, hogy ennek a konfliktusnak még számos elemével találkoznak a városháza dísztermében. Ezt egyfajta eróziónak értékelte, s mint mondta, kíváncsian várja, hogy mi lesz a következménye ennek a szakadásnak. Botka a vitában azt is mondta, hogy Nógrádi Tibor

a Fidesz-L.É.T. javasolhat új tagot, amivel kapcsolatban a városatya portálunknak elmondta, ilyen felajánlást most kaptak először, amit ezúton is köszönnek. Egy előfeltétele van annak, hogy tagot jelöljenek a tavaly május óta 8 taggal működő grémiumba, mégpedig az, hogy Tanács Eszter antidemokratikus visszahívását orvosolják, akár úgy, hogy az LMP kap egy új jelölési lehetőséget, akár akként, hogy megkérdezik a kizárt tagot, hogy vállalja-e ismét a külsős bizottsági munkát. Üdvözölte a városrészét érintő beruházásokat is a Fidesz szegedi elnöke, fontosnak nevezte, hogy a város egyik legjobb bölcsődéje, a szentmihályi a remények szerint egy éven belül megújulhat. Hozzátette, hisz abban, hogy a bölcsőde felújítás, a városrész főútjának rekonstrukciója a Holt-Tisza rehabilitációjával egyetemben szolgálni fogja a választókerületi érdekeket.

Haág Zalán: kommunikációs panelek és látszatdemokrcia

Meglepőnek értékelte

Haág Zalán

portálunknak, hogy a polgármester négy költségvetési módosító indítványukat is befogadta, hiszen mint mondta, ha nem volt rászorulva a szavazatszám tekintetében a jobboldalra, sosem támogatott egy indítványt sem Botka László. „Örülünk, hogy több jut idén kulturális, ifjúsági, idegenforgalmi célokra és a polgárőr szervezetek támogatását segítő keret is bővült, azonban ez inkább egy szimbolikus gesztus volt, azt kívánta kifejezni, hogy ő valójában egy demokrata politikus mindannak ellenére, amit az elmúlt több mint tíz év alatt tőle megszokhattunk. Egy kicsit talán el is szerette volna terelni ezzel a figyelmet arról, amit a közgyűlés egy másik részében saját DK-s szövetségesével szemben alkalmazott, amikor is visszahívták a párt által delegált két külsős bizottsági tagot és a frakciót is kiszervezték alóla” – kezdte közgyűlési értékelőjét a KDNP helyi elnök-frakcióvezetője. A párt egyik legfontosabb kezdeményezése azonban ezúttal sem kapott zöld utat, a benyújtott módosító indítványban 50 milliós összegre beállított egyházi keretet ezúttal sem támogatta a baloldali többség, amit másfél évtized után szüntettek meg néhány éve. Ezzel kapcsolatban Haág leszögezte, nem hitéleti támogatásra szolgált korábban sem ez a keret, hanem olyan közösségi célokról, amelyek a szegediek érdekeit szolgálják. Korábban ebből finanszíroztak például Szegeden temetői járdarekonstrukciót, orgonafelújítást vagy éppen közösségi terek nyílászáróinak cseréjét.

„A KDNP nem támogatta a cégvezetők béremelését, a képviselői tiszteletdíjak emelését és a polgármester és három helyettese illetményének növekedését, ezt ugyanis nem tartjuk helyes iránynak. Miközben arról beszéltek, hogy milyen sok nélkülöző él a városunkban, egy gombnyomással megszavazták a cégvezetők bérének 15%-os emelését egy korábbi 20-40%-os bérfejlesztés után. Azt is elmondták, hogy nem támogatják a minimálbér emelését, mondván, hogy ez kigazdálkodhatatlan terheket ró bizonyos vállalkozásokra, de ezzel egyidejűleg nem a rászorulóknak adnak többet, hanem maguknak szavaznak meg magasabb bért és az önkormányzati cégeket igazgatóknak” – hangsúlyozta Haág. Csúsztatott a polgármester, amikor arról beszélt, hogy a KDNP is javasolhatott volna külsős bizottsági tagokat, révén frakcióval rendelkeznek a közgyűlésben. Haág Zalán emlékeztetett, hogy a polgármester hatásköre, hogy személyeket javasoljon

, ami 2014-ben meg is történt, és ezt a kereszténydemokraták tudomásul is vették annak idején. A harmadik legnagyobb számú képviselőcsoportról van szó a szegedi közgyűlésben, jelölőszervezetként mérették meg magukat a választáson, de mégsem volt joguk külsős bizottsági tagot delegálni. „Most alakult egy frakció két fővel és nyomban két bizottsági tagot delegálhattak, míg a mi négyfős frakciónk sem az alakuló üléskor, sem azóta nem delegálhatott. Ez egy demokráciadeficit, amihez joga van a közgyűlési többségnek, de semmiképpen sem elegáns” – magyarázta. Megjegyezte, mindig a többség gesztusa a kisebbség felé, hogy a bizottságokba mely jelölőszervezetek delegálhatnak, ám ez az előző választás óta nem volt meg, így Haág szerint egyszerű kommunikációs panelt hallhattak annak megmagyarázásra, hogy miért kell a DK-s külsős bizottsági tagokat visszavonni és helyükre másokat ültetni.

Szentistványi István: se nem szociálisan érzékeny, se nem zöld a város

A független

Szentistványi István

szerint a DK-s külsős bizottsági tagok visszahívásával kapcsolatos vita rávilágított a polgármester logikai következetlenségeire, amit az ilyen és ehhez hasonló ügyekben gyakorol. „Világosan látszott, hogy akként reagál Botka László, ahogyan a hatalmi érdekek megkívánják. Nálunk az volt az alaphelyzet, hogy a párt ment ki alólunk, míg Binszki József esetében a párt maradt, két képviselő ment és külön frakciót alapított. Ezért járna a DK-nak egy bizottsági hely, amit javasoltam, de ebbe nem ment bele a polgármester és nemcsak a hatalomvesztés miatt, hanem azért, mert pontosan tudja Botka László, hogy ha a DK megtart még egy helyet a jogi bizottságban, akkor elvileg patthelyzet állhat elő, vagyis nem lenne biztosított a városvezetés többsége a grémiumban” – magyarázta Szentistványi.

A költségvetési vitával kapcsolatban azt emelte ki, hogy ismételten azért a szociális tárgyú elemeket hangoztatta, mert Szegeden szerinte nincs normális baloldalinak nevezhető frakció abban az értelemben, hogy nem foglalkoznak ezzel a szegmenssel kellőképpen. „A városvezetés nem szereti az ilyen típusú problémafelvetést, mert ha százalékosan néznénk meg, hogy más városokban mennyit fordítanak segélyezésre vagy épp szociális ellátásra, akkor kiderülne, hogy Szeged semmivel sem szerepel jobban, mint sok jobboldali vezetésű város. Mondhatják, hogy forintálisan több jut, de ha a működési kiadásokat megnézzük, hogy annak hány százaléka jut erre, akkor azt látjuk, hogy egyáltalán nem sok az, amit a város hozzátesz ehhez” – fűzte hozzá. Szentistványi István problémásnak látja, hogy az úgynevezett zöld témákat külön kezelik, úgy tesz a városvezetés, mintha nem lenne összefüggés a szmog, az uniós zöld projektek vagy akár az okos város koncepció között. Mint mondta, mindig az a válasz érkezik, hogy nem csökken a zöldfelület, holott a villamossínek közé ültetett fű nem pótolhatja a kivágott fasort. Megjegyezte, a szmogriadó feltételeit nem teljesítette a város, ezért is mondott csak annyit a polgármester felvetésére, hogy minden jogszerű volt. „Arra kérte az embereket, használják a tömegközlekedést, ami ingyenes is volt néhány napig, de a szmogriadóval kapcsolatos utasítások közül igazából csak szemezgetett, csak azt választotta ki, aminek pozitív lehet a hozadéka számára, ám azokat az intézkedéseket nem vállalta fel, amelyek akár kényelmetlenséget is okozhatnának az embereknek” – magyarázta Szentistványi, hogy ebben a kérdésben mit látott visszásnak.

Tóth Péter: a szociális érzékenységről papolók szavazták meg saját fizetésemelésüket

A közgyűlés jobbikos honatyája szerint alapvető probléma, hogy ezúttal is összetévesztették egyes képviselők, hogy hol is vannak, vagyis túl sok szó esett Magyarország költségvetéséről és kevés Szegedről. „Hiába hangzott el az MSZP részéről és Fidesz részéről is, hogy milyen sokat is költ a város a szociálisan rászorulók támogatására, s milyen szép is a költségvetés ebből a szempontból, rendkívül visszás, hogy közben saját fizetésemelésüket megszavazzák. A szegedieket nem kell lenézni, látják a szavazási eredményekből, hogy ki az, aki nemmel szavazott erre, s kik azok, akik igennel” – mondta el portálunknak

Tóth Péter

. Emlékeztetett, hogy az alpolgármestereknek a törvény szerint a városvezető illetményének 70 és 90%-a közötti arányt lehet megszavazni, és Szegeden a maximumot javasolták, vagyis a 900 ezer forintos illetményt fogadta el a baloldali többség.

Tóth Péter továbbra sem támogatja, hogy 170 millió forintot fordítsanak a szegedi repülőtérre, szerinte ez olyan, mintha egy feneketlen kútba öntenék a pénzt. Hozzátette, teljes mértékben az MSZP-hez van becsatornázva a létesítmény, ezért nem érti, miért akarnak ennyi pénzt költeni rá. Ráadásul Temesvárhoz képest lemaradt Szeged rég a repülőtér fejlesztése kapcsán, sosem tudja lehozni a lemaradását. A költségvetési sorok közül viszont üdvözli Tóth a Sziksósfürdő Strand és Kemping fejlesztésére szánt 50 milliós keretet, amit időszerűnek nevezett a városatya, hiszen az elmúlt évtizedekben jelentős fejlesztés ott nem valósult meg. A DK-s külsős bizottsági tagok visszahívásával kapcsolatban a jobbikos képviselő elmondta, pártjuk az állandóságot képviseli a bizottsági struktúrában, miközben az LMP és a DK részéről történtek változások. Úgy értékelte, az önkormányzati képviselők számára bizonyára sokkal viccesebb és érdekesebb volt a vita, ezért is jelezte

Kothencz Jánosnak

, hogy alakítson külön L.É.T.-frakciót, hátha jár akkor nekik egy külsős bizottsági hely, hiszen a polgármester logikája szerint kapnának. „Itt valójában arról van szó, hogy kik azok az emberek a baloldalon, akik a polgármestert támogatják, és jól látszik, hogy Binszki József képviselőtársam egy kicsit megakadt Botka László torkán, és ezért erősíti saját oldalát az Összefogás frakció nevű különítménnyel, ami egy vicc, hiszen ennyi erővel rózsaszín párduc frakciót is lehetne alapítani” – részletezte. Tóth Péter szerint ettől a vitától függetlenül mindenkit az érdekelhet jobban, hogy mi lesz az MSZP-DK megegyezésből, akár országos, akár helyi szinten.