Orbán: nemzeti konzultáció indul a Magyarország előtt álló veszélyek kérdésében

Nemzeti konzultáció kezdődik annak az öt veszélyforrásnak a kérdésében, amelyekkel Magyarországnak az idén szembe kell néznie - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn a parlament tavaszi ülésszakát megnyitó napirend előtti felszólalásában.

Az öt veszélyforrás közé sorolta a rezsicsökkentés brüsszeli betiltását, az illegális bevándorlást, a külföldi befolyásolási kísérleteket, valamint a magyar adócsökkentést és munkahelyteremtő programokat célzó brüsszeli támadásokat. Ennek az öt támadásnak az elhárítására kidolgozott lépéseket nevezi a kormány új nemzeti politikának, amely megvédi az országot, a nemzeti érdekeket, az elért eredményeket - mondta. A sikeres védekezéshez először egyetértésre van szükség, "minél szélesebb és teljesebb egyetértésre, annál jobb", ezért ezekben a kérdésekben nemzeti konzultáció indul - közölte. A rezsicsökkentéssel kapcsolatban kijelentette: Magyarország ragaszkodik az energiaár-meghatározás jogához, ez nem "költöztethető" Brüsszelbe. Az illegális bevándorlásra rátérve a miniszterelnök arról beszélt, hogy azt Brüsszelben még mindig sokan támogatják, de "a migrációt támogató országokat és a brüsszelieket lépésről lépésre feltartóztatjuk", Németország és Olaszország, ha lassan is, de fordul. Szerinte most az önvédelem egy újabb kérdésével, az idegenrendészeti őrizettel kell foglalkozni, amelynek lényege a kormány terve szerint, hogy a kérelmet benyújtó migránsokat ügyük jogerős elbírálásáig őrizetben kell tartani. A migrációról külön is beszélt Orbán Viktor, aki szerint Európában egyre többen osztják a magyarok véleményét a témában. Elmondta: a legutóbbi uniós miniszterelnöki csúcson a korábbihoz képest már egyre többen támogatták az EU-n kívüli menekülttáborok létrehozását, amely magyar javaslat volt, és a brüsszeliek korábban hallani sem akartak róla. "Nekünk, magyaroknak nem igazunk van, hanem igazunk lesz", migránsügyben megfigyelhető, hogy "a korábbi feketebárányok átminősülnek a higgadt előrelátás embereivé" - fogalmazott. Szólt arról is, hogy a magyar határra nehezedő nyomás nem fog megszűnni a következő években, ezért a határvédelem továbbra is kiemelt fontosságú nemzetbiztonsági ügy. Az ország előtt álló harmadik veszélyforrást - folytatta - az ország politikáját rejtetten, külföldi pénzekkel, szervezetten befolyásolni próbáló hálózatok jelentik. Ezeknek semmi közük a civilekhez, "ezek nemzetközi szervezetek magyarországi lerakatai" - fogalmazott, kijelentve: a kormány átláthatóságot akar, ezért nem fogja hagyni, hogy "a globális tőke" döntsön a magyarok helyett. Szerinte Brüsszel idén kísérletet tesz arra is, hogy újabb gazdaságszervezési, -irányítási jogosítványokat vonjon magához, ami a magyar adószabályokat sem fogja kímélni. Ezért meg kell védeni "a sikeres magyar adórendszert" - mondta. Végül kifejtette: a különböző munkahelyvédelmi támogatások - ilyen például a közmunka, a munkahelyvédelmi akcióterv és a munkahelyteremtő beruházások támogatása - szintén uniós támadás alatt állnak, pedig nem szabad elvenni a nemzetektől ezek biztosítását. Orbán Viktor hosszan értékelte a gazdasági adatokat is, amelyek szerinte azt mutatják: a magyar modell működőképes, az ország a 2016-ra kitűzött gazdaságpolitikai céljait elérte. Úgy fogalmazott: a magyar emberek megdolgoztak az eredményekért, és "pártállásra való tekintet nélkül" jó érzés látni, hogy fokozatosan beérik a munka gyümölcse. Az adatokat felsorolva kiemelte, hogy a múlt év végén 74 százalékra csökkent a GDP-arányos államadósság, ahogyan azt is, hogy a januári államháztartási egyenleg az elmúlt 17 év legkedvezőbb első havi eredménye. Az idén egyértelműen teljesíthető a 2,4 százalékos hiánycél - jelentette ki. A növekedésről szólva kifejtette: tavaly 2 százalékkal bővült a magyar nemzeti össztermék, a kormány az idén 4,1 százalékos, jövőre pedig 4,3 százalékos bővüléssel számol. A miniszterelnök megjegyezte, hogy a magyar külkereskedelem rekordévet zárt tavaly, egy év alatt 10 milliárd eurónyi külkereskedelmi többlet keletkezett. Kitért továbbá arra, hogy 2016 utolsó negyedévben a munkanélküliség rekord alacsony szinten, 4,4 százalékon állt, amitől "karnyújtásnyira van a teljes foglalkoztatottság". A foglalkoztatottak száma a 2010-es kormányváltás óta több mint 700 ezerrel nőtt, időarányosan tehát jól áll a tíz évre vállalt egymillió új munkahely terve - közölte, megemlítve a turizmus jó teljesítményét is. Az idei évtől hatályos intézkedések közül megemlítette például a családi adókedvezmény mértékének növelését, az adócsökkentéseket, a minimálbér-emelést, a felsőoktatásban, a megyei kormányhivatalokban dolgozók, a katonák, a rendőrök bérének növelését. Hozzátette: a felsőfokú végzettségű bölcsődei dolgozók is csatlakoztak a pedagógus-életpályához, és rendezik a bérét a szociális ágazatban felsőfokú végzettséggel dolgozóknak. Hangsúlyozta, hogy az egészségügyben is tovább nőttek a bérek, az orvosok után az ápolók helyzete is javult. A gazdasági mutatókat történelmi távlatba helyezve a kormányfő gazdasági áttörést helyezett kilátásba. Mint mondta, az elmúlt bő 120 évben hasonló fejlődési korszakok váltották egymást Magyarországon. 1900-2010 között évente csak 1,5 százalékkal nőtt az egy főre jutó nemzeti össztermék, ez elmaradt a fejlett országok fejlődési ütemétől, a felzárkózási kísérletek rendre sikertelennek bizonyultak - mutatott rá. Orbán Viktor kiemelte, hogy 2010 óta a GDP és a fogyasztás üteme is meghaladja az eurózónáét, a foglalkoztatási ráta pedig magasabb az EU-átlagnál. "Magyarország rég nem látott esélyt harcolt ki magának 2010 és 2016 között, ne játsszuk el, inkább váltsuk valóra" - fogalmazta meg kérését a parlamenti pártok felé, arra kérve őket: a történelmi dimenziókat is figyelembe véve alakítsák politikájukat.