Az MSZP nyitó frakcióülésén dönt Majtényi László államfői jelöléséről

Az MSZP idei nyitó frakcióülésén, február 15-én dönt arról, hogy hivatalosan is jelöli Majtényi Lászlót köztársasági elnöknek.

Tóth Bertalan

, a szocialisták frakcióvezetője szerdán, Budapesten tartott háttérbeszélgetésen kifejtette, az MSZP képviselőcsoportja ezen a fővárosi ülésen meg is hallgatja

Majtényi Lászlót

, akinek államfői jelöltségét korábban a választmány és az elnökség is támogatta. Az ellenzéki politikus elmondta, úgy tudják, a Fidesz a lehető leghamarabb dönteni kíván a köztársasági elnöki tisztségről, erre pedig a törvények értelmében legkorábban március közepén nyílik meg a lehetősége. Az MSZP frakcióvezetője úgy fogalmazott, a következő parlamenti ülésszakban is a tavaly ősszel megkezdett "kemény és felelős" ellenzéki politizálást kívánják folytatni. Az MSZP így továbbra is elsősorban önálló országgyűlési előterjesztéseire koncentrál majd, mivel a kormányoldal rendre lesöpri a javaslataihoz benyújtott ellenzéki módosító indítványokat - fejtette ki. Tóth Bertalan szerint indítványaik alapvetően három csomagra bonthatók: biztonságpolitikai, antikorrupciós és az életminőséget javító előterjesztésekre.

Molnár Zsolt

, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának szocialista elnöke a következő időszak biztonságpolitikai szempontból meghatározó kérdései közül kiemelte, hogy az Iszlám Állam területi visszaszorulása miatt több dzsihadista érkezhet Európába, ami növeli a terrorista fenyegetettséget. Az ellenzéki politikus emellett beszélt még arról is, hogy az államnak - a biztonság és a jogállamiság egyensúlyát megőrizve - finomítania kell az információ szabadságára vonatkozó szabályokat, különben védtelen lesz a "dezinformációs áradattal" szemben.

Tarjányi Péter

biztonságpolitikai szakértő emellett ismertette az MSZP új tartalékos rendszer létrehozásáról szóló tervezetét, amelynek egyik központi eleme, hogy a katonai eszközök vásárlása helyett azok hosszú távú bérlésére épít. A szakértő szerint ezzel a kanadai mintára épülő módszerrel mintegy 30 százalékkal csökkenthetők lennének a költségek (évente mintegy 130-150 milliárd forintra), miközben a tartalékosokat a legkorszerűbb eszközök használatára lehetne kiképezni. Tarjányi Péter tájékoztatása alapján a szocialisták kezdeményezik majd, hogy a 18-25 éveseknek ismét legyen kötelező a katonai szűrővizsgálat, az itt alkalmasnak bizonyulók közül pedig a magyar honvédség ajánlja fel 1.500-2.000 fiatalnak az egyéves önkéntes tartalékosi kiképzést, amelynek fele valamelyik NATO-tagországban történhetne. A szakértő szerint az így nyelveket beszélő és bármikor bevethető önkéntesek ezt követően a minimálbér mindenkori értékének 75 százalékára lennének jogosultak, munkájuk mellett pedig évente 2-3 hetet kellene kiképzéssel tölteniük.