Össztüzet zúdítanak a civilek Botka évértékelőjére

A Tisza Lajos Közéleti Egyesület, a Civil Városi Unió és a Szegedi Konzervatív Kör is megszólalt a csütörtöki rendezvénnyel kapcsolatban.

TLKE: Egy eurócentet sem fordít gazdaságfejlesztésre a város

„Ha a kormányon múlik, akkor az építkezés éve lesz Szegeden 2017, ha a városon, akkor ugyanaz a helyben topogás és visszafejlődés marad, mint eddig” – reagált

Bartha László

, a Tisza Lajos Közéleti Egyesület elnöke, volt polgármester a jelenlegi városvezető szavaira. A szegedi minta példaértékűségéről úgy vélekedett, valószínűleg másik városban élhet az MSZP-s politikus, mert ő nem ezt tapasztalja. Abban egyetért, hogy nem fog változni

Botka László

munkastílusa, mert szerinte eddig is alig tartózkodott Szegeden, feladatait az alpolgármesterek látták el. „Konkrét kérdések is felmerülnek bennem. Ugyanúgy beengedné a migránsokat az országba, mint Szegedre tette volna? Az országban sem lehet majd labdázni a tereken a gyerekeknek, mert megbírságolják őket? A szabálytalan közbeszerzésekből lesz egyre több az ország egész területén? Megszaporodnak a rendőrségi, bírósági ügyek, mint a városházán? A munkahelyek száma is ugyanúgy fog csökkenni? A magyarországi lakosokat is úgy sarcolnák meg, mint a szegedieket?” – kérdezte. Hiányolja a munkahelyteremtés módjainak felvázolását, amelynek hiánya miatt a fiatalok elhagyják a várost. Példaként Kecskemétet említette, ahol nő a lakosságszám, mert találnak állást a dolgozók, ezzel szemben Szegeden csak az egyetem elvégzéséig maradnak az emberek. A legfontosabb feladatnak azt tartja Bartha László, hogy Szeged is növekedési pályára álljon. „A fejlesztések EU-s pénzből valósulnak meg, amit a kormány oszt le, de ezért a szegedi városvezetés nem tett semmit” – vélekedett a volt polgármester. A gazdaságfejlesztési projektnek számító elefántházzal kapcsolatban megjegyezte, lehet, hogy az elefántoknak lesz munkájuk, de a szegediek ezzel nincsenek előrébb. „Valójában egyetlen eurócentet sem fordítanak gazdaságfejlesztésre” – tette hozzá. Egyetért az intézmények, iskolák felújításával, de ezeket nem EU-s pénzekre várva, hanem hivatalból kell megtennie a városnak. „Míg Magyarországon munkahelyhiány van, Szegeden munkanélküliség.” Arról, hogy

Lázár János

és

Kósa Lajos

országos feladataival és helyi polgármesterségével példálózott Botka László, mikor védte azt az álláspontját, hogy egyszerre tud miniszterelnök-jelölt és polgármester lenni, úgy gondolja az egyesületi elnök, nem véletlenül tiltotta meg a Fidesz-kormány a „politikai tisztségek halmozását”, mert levonták a tapasztalatokat, ez nem működhet tovább. Rámutatott, akkoriban más volt a jogszabályi környezet, a választók tudták, hogy politikusuk több helyen lát el feladatot, Botka viszont nem ezt ígérte 2014-ben. „Legközelebb arra hivatkozik, hogy király szeretne lenni, mert ez alanyi jogon járt a középkorban?” – jegyezte meg.

CVU: "Nekünk nem kellett, önöknek jó lesz?"

Első blikkre kitűnő PR-teljesítménnyel állt elő Botka László, Szeged polgármestere a Közéleti Kávéház rendezvényén. Persze, ha figyelembe vesszük, hogy egy megrendezett eseményen, előre egyeztetett kérdésekkel szembesült, akkor már rögtön nem akkora teljesítményről beszélhetünk. Minden bizonnyal meggyőző lehetett mindazok számára, akik nem ismerik Szeged valós helyzetét, és csupán a polgármester megnyilvánulásai alapján ítélik meg városunk állapotát. Botka László sajnálatosan pályát tévesztett, inkább lenne alkalmas egy jó reklámszínésznek, aki bármit képes rásózni a jobb sorsra érdemes vevőre, mint egy nagyváros polgármesterének. Mert hát a valóság más képet mutat. Csupán néhány kiragadott példa a csúsztatások közül. Botka folyamatos kormányzati kritikája önnön paródiájába fordul. Amikor kiszolgáltatottságról, partnereit levadászó hatalomról beszél, vajon eszébe jut-e korábbról a szegedi MSZDP, a Centrumpárt, esetleg a mostani DK leszalámizása vagy az önkormányzati cégektől tucatjával kirúgott emberek sorsa? Persze azok számára, akik személyesen ismerik, vagy figyelemmel kísérik a közgyűlések arroganciától terhes légkörét, nem túl hiteles a polgármester megnyilvánulása. Esetleg részletesebben kifejthetné véleményét a kormányzati propagandáról, különös tekintettel a Szegedi Tükör és a Délmagyar munkásságára és finanszírozására. Számot adhatna – ha már nagy előszeretettel „demokratának” tartja magát –, hogy mennyivel több ellenzéki előterjesztést támogatott, mint a sokat kritizált kormány. Álljon itt egy-két tény, ami rávilágít Botka László módszereire: A saját érdemként beharangozott BP-beruházás, amely elmondása szerint 500 munkahelyet teremt 2 milliárdos állami támogatással jött létre… A Nagybani Piac 100 új munkahelyet teremtett – de mi lesz az egyébként önkormányzati tulajdonú Dorozsmai Nagybani Piaccal és az ott dolgozókkal? Szeged városában nincs és nem is lesz lakosságot sújtó helyi adó – állítja a polgármester. Túl azon, hogy országosan is az egyik legdrágább tömegközlekedéssel és parkolási díjjal megáldott város Szeged, miként gondolja Botka, hogy a 3,1 milliárdos építményadót befizetők nem a szegedi lakosság részét képezik? Osztalékot fizető cégekről beszél a polgármester, miközben pontosan tudja, hogy az általa példaként felhozott Cserepes sori Piac Kft. osztalék befizetéséről korábban is az önkormányzat meghatározó többsége döntött a piac igazgató tanácsában, vagy, hogy a Mars tér esetében az óta lehet nyereségről beszélni, amióta az önkormányzati döntés alapján felvett százmilliós nagyságrendű tagi kölcsön nem terheli a céget. Egy mélyebb elemzést megérne az önkormányzati bérlakások lakbérének hosszú évek óta tartó, folyamatos és drasztikus emelkedése, valamint az is, hogy mire fordítódott az évi 100 milliós nagyságrendű lakásalap Botka 14 éves regnálása alatt, miért csak most lett égető a szociális bérlakásprogram? Ez a néhány példa bőven elegendő Botka László hitelességének megítéléséhez. Mint ahogyan az is igen beszédes, ahogyan a VTV – a lakossági kérdések előtt – hirtelen megszakította a közvetítést. Talán nem sikerült teljes mértékben a „hazai pálya” biztosítása a Közéleti Kávéházban? Végezetül – kommentár nélkül és csak a hitelesség jegyében – álljon itt egy idézet Botka László miniszterelnök jelölttől: „Mit írnának rá a szórólapra? Tisztelt választópolgárok, nekünk nem kellett, önöknek jó lesz, üdv. Magyar Szocialista Párt?” „Csókoltatok mindenkit Szegedről”.

Szegedi Konzervatív Kör: Alázat, szolgálatkészség és tisztesség

Az idei évértékelőjében Botka László nehéz helyzetben volt. Mit lehet mondani ilyenkor egy évértékelőn úgy, hogy a szegedi emberek előtt kicsit maga érdemeit is fényezni tudja? No, meg országos szinten is mutasson valamit, mégiscsak jelölti rangra emelkedett az országos politikában. Készülve az értékelőre, Botka előtt két út állt: belesimul a történésekbe, megadóan átveszi hétfőn a kormányzat szándéknyilatkozatát, vagy megilleti a padlót, de olyan jól, huszárosan. Minden jel szerint a második utat választotta. Amennyiben a baloldalt építve, alázattal, szolgálatkészen és tisztességesen kíván eljárni a szegedi szavazóival szemben, és az országos baloldal felrázásához emelkedett eszmeiséggel kíván nekilátni, úgy ő már jövő januárban Budapesten lesz. A következő polgármesteri évértékelőhöz tehát néhány gondolatot megfontolás tárgyává kívánunk tenni az új polgármesternek. Ha Botka László mégis Szegeden marad, legyenek az alábbiak neki is elgondolkodtatóak, szolgáljon neki tanulságul. A jó ízlést mellőző, mámorosan „beszólogatós” és páváskodó attitűd érzéseink szerint talán méltatlan egy nagy múltú város elöljárójához. Az idei sajnos így sikerült. Olyan, mintha színházi előadás közben a nézőtéren tökmagoznánk és csúnyán beszélnénk. Nem illik. Nagyon nem. Sokszor a kevesebb több. Olyankor főleg, amikor a kocsmák hangos zajától kellene meghatároznunk magunkat, hiszen polgármesterség a becsületes szakmánk. Egy városvezető személyében a lakosságnak nem „Hátbizonyjánosra”, meg „Gugyerákra” van szüksége, hanem a városért dolgozó és fontolva haladó, komoly életúttal és háttérrel rendelkező lokálpatriótára. A gúnyolódás – a mi értékrendünk alapján – nem lehet szegedi városvezetői memento. Ne arról legyen nevezetes valaki, hogy milyen művészien tud bánni a sárral. Birtokolja azon képességeket, amely magában foglalja a „követni való” személyiség jegyeit, hogy példa legyen az élete, a lelkisége és gondolkodása a szegedi emberek felé. Ne tűnjenek fel azonnal mindenkinek olyan megütközést kiváltó és ízléstelen csúsztatások egy évértékelőben például, hogy kötelező állami feladatokat szociális programnak öltöztetünk fel. Elég csak a szociális lakások kiadásának PR-kampányaira gondolni. Az állam kötelező vállalásait, amelyet egy önkormányzatnak garantálnia kell városlakóinak, a polgármester saját nóvumának állít be, amely ma már inkább egy korrodálódott utánérzés. Hasonlóan blöff az ötszáz milliós bérkiegészítés, amit Botka az önkormányzati dolgozóknak szán. Közel kétezer embernek, így a családokat tekintve legalább nyolcezernek kíván üzenni ezzel politikai értelemben a helyhatósági választásokra sandítva. Nagyobb vonalakban, ez közel havi bruttó tíz-húszezer forintos béremelést jelent, amelynek forrása a szegedi költségvetésben egyelőre nem látható. A fejlesztési források működtetésre, például humán kiadásokra nem használhatóak. A kasszát ezek szerint ismét csak bejóslásokra alapozva tervezte meg ebben az évben is

Szentgyörgyi Pál

gazdasági alpolgármester. Az önkormányzati dolgozók béremelése, valamint az „off” jellegű beruházások mellett, amelyek valós munkahelyeket ténylegesen nem teremtenek, azonban Botka László egyetlen mondatában sem említett olyat, amely arra irányítaná a figyelmet, hogy a lokálisan érzékelhető elszegényedésre, a kereskedelmi és ipari szintű beruházások hiánya miatt kialakult regresszív gazdasági környezetre milyen megoldást talált ki. Mit kíván mondani azon könnyes szemű szegedi nagymamáknak, akik csak többhetente vagy skype-on keresztül élvezhetik unokáik társaságát, mert a munkahiány miatt gyermekeiknek el kellett költözniük Szegedről? De arról sem kaptunk hírt, hogyan gondolkodik együtt a Szegedi Tudományegyetemmel, a Szegedi Biológiai Kutatóközponttal és a Gabonakutató Zrt.-vel? Milyen szinergiákat kíván kialakítani – hogy esetleg folytassuk a sort – a Szegedi Paprika Zrt.-vel, és hogyan kívánja a Pick Szalámit mint brandet megőrizni Szegednek? De beszélhetnénk még a fürdő és gyógyászati kultúráról, sorba vehetnénk még a vallási turizmust és nem utolsósorban kulturális életünkről is beszélhetett volna, amennyiben valós évértékelőt rendeztek volna a városházán. Inkább popularitás volt az, súlyos popularitás, annak is csak a savanyított változata. Véleményünk szerint az önművelés és a személyiségfejlesztés része, hogy polgármesterként az atyafi több százezres lakosságú települést kormányoz. Tehát hozzá kell finomodni, érlelődni kell a feladatra. Ehhez az értelmetlen harcok helyett konstruktivitásra, arrogancia helyett intelligens problémamegoldó képességre van szükség. Ő határozza meg a mindennapokat gondoskodó és városvédő polgárként a település világában. De nem politikusként, mert akkor harc van, és unintelligens arrogancia, túlburjánzó krakélerség. Az sem illendő, hogy évek óta átlátszóan „alákérdezős” riportert alkalmaz annak érdekében az ankétok alkalmával, hogy minden olajozott legyen. Javasoljuk, hogy a következőkben a szegedi polgármester – bárki legyen – önmaga álljon ki, és úgy tartsa meg évértékelő beszédét. Persze tudjuk, ahhoz kell igazán tudomány. Fenn kell tudni tartani a figyelmet, legalább háromnegyed órán keresztül. De mitől legyen más egy városvezető az átlagpolgártól, miért szavazzunk rá, ha nem azért, mert szellemisége és karizmája van. Nagy talány, hogy a következőkben Botka, hogyan fogja tudni személyiségét és kikövezett stratégiáját megőrizni evvel a skizoid politikai harcmodorral. - Egyszer a padló huszárosan, aztán meg hétfőn a fehér asztal melletti összeborulós koccintás. - Vagy Botka Lászlónál ez, és ilyen a politika? Javasoljuk és kérjük, legyen végre alázat, szolgálatkészség és tisztesség a városvezetésben. Előre köszönjük!