A munkaerőpiaci változásokat és a versenyképességet gátló, illetve ösztönző tényezőket vették górcső alá a kamara gazdasági évnyitóján.
A vállalkozások és az üzleti környezet fejlesztését nevezte a Csongrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara legfőbb feladatának
Nemesi Pál
elnök a CSMKIK és az Enterprise Europe Network Dél-alföldi Regionális Irodája által rendezett gazdasági évnyitóján. Köszöntőjében elmondta, a kis- és középvállalkozói szektor (kkv) fejlesztését és támogatását célzó kormányzati lépéseket kiemelten kezelték az elmúlt időszakban, s ez alapján elmondható, hogy a magyar gazdaság teljesítőképessége az elmúlt években jelentősen javult. Ezt bizonyítja, hogy a nemzetközi hitelminősítő intézetek Magyarországot ismét a befektetésre javasolt kategóriába sorolta. Nemesi szólt az új kihívásokról és problémákról is, a tavalyi év második felében fogalmazódott meg a vállalkozásokban, hogy azokat a versenyfeltételeket miként is tudják teljesíteni a kkv-szektor, amit a gazdaságpolitika elvár. Elmondta, azért sem lehet megkerülni ezeket a vállalkozásokat, mert a foglalkoztatás mintegy 75%-ban az ő menedzselésükben történik, és a GDP nagyjából 50%-át is ők állítják elő. Európai kitekintésben elmondható, hogy a foglalkoztatás tekintetében hasonló arányt mutatnak a kkv-k, mint hazánkban, ugyanakkor a GDP-hez sokkal nagyobb mértékben járulnak hozzá. „Egyrészt sérülékeny a versenyképességünk, ezen feltétlenül javítani kell” – hangsúlyozta Nemesi Pál. Emlékeztetett, hogy 2016 végétől a kormányzat az innovációra jelentős mértékű pályázati forrásokat biztosít, és a kamara is kiemelten kezeli ezt a területet, amit a CSMKIK elnöke szerint újra is kell értelmezni. „Mára eljutottunk odáig, hogy minimális munkanélküliségről beszélhetünk hazánkban, a tavaly megalakított foglalkoztatási paktumoknak is az a célja, hogy minél több ember visszataláljon a munka világába, de emellett jelen van a szakemberhiány is, amit szintén kezelni kell” – magyarázta. Kérdésünkre elmondta, hazánkon belül is nagy különbségek vannak régiók és megyék gazdasági teljesítőképességét illetően, a dél-kelet-magyarországi régió, s azon belül Csongrád megye a közepes gazdasági potenciállal rendelkező térségek sorába tartozik. Nemesi hozzátette, előnyökkel is rendelkeznek a megyén belüli vállalkozások, hiszen a román és a szerb határ közelségében rejlő lehetőségeket sok vállalkozás próbálja kiaknázni, de ezt a területet is érdemes tovább erősíteni.
A munkaerőpiaci változásokról, az atipikus foglalkoztatásról
Hajdú József
, az SZTE-ÁJTK egyetemi tanára tartott előadást a kamarai évadnyitón. Kérdésünkre elmondta, a jogi szabályozás tekintetében jelentős előrelépést hozott az új munka törvénykönyve, az atipikus foglalkoztatási formák sok fajtája megjelent. Ezek között a tradicionálisak, vagyis a részmunkaidő vagy éppen a munkaerő kölcsönzése mellett újak is megjelentek. „Fontos a felfogás és hozzáállás is, hiszen nemcsak azt tekinthetjük atipikusnak, ami benne szerepel egy törvényben, hanem azt is érdemes vizsgálni, hogy miként lehet alakítani a céget, hogy mindenki megelégedésére a munka is folyjon, zavartalan legyen a termelés és a munkavállaló is védett legyen” – jegyezte meg. A törvényben mindössze három sor foglalkozik a munkakörmegosztással, amit ha valaki végigolvas, abból nehéz megértenie, hogy ez mi mindent is takarhat. Egy 2015-ös európai tanulmány is összegezte az új atipikus foglalkoztatási formákat, amelyből Hajdú József a platform alapúakat emelte ki, ezek közül a legismertebb hazánkban talán az Uber vagy az Oszkár, de létezik még az úgynevezett portfólió munkavégzés is, ami nem túl ismert. Hangsúlyozta, a platform alapú formáknál sok kérdés merül fel, hiszen bár munkavégzésről van szó, nem lehet eldönteni, hogy ez munkaviszonynak számít-e, milyen munkavédelmi szabályok vonatkoznak rá, az adott sofőr milyen felkészültségű, és vajon miként is lesz egy Uber sofőrnek majd nyugdíja. Hajdú elmondta, az Európai Bíróság is foglalkozik a kérdéssel, a spanyol bíróság pont ezeket és ehhez hasonló kérdéseket szeretne tisztázni. „Ez egy jelenség, és függetlenül attól, hogy jónak tartjuk-e, erre a jogi szabályozásnak reagálnia kell” – fűzte hozzá.
A versenyképességet Magyarországon a munkaerő-piaci problémák jelentik, felmérések is igazolják, hogy nincs elég képzett munkaerő, szinte függetlenül a szektortól és a vállalat méretétől – erről már
Pogátsa Zoltán
, a Nyugat-magyarországi Egyetem egyetemi docense nyilatkozott portálunknak. Hozzátette, akut iparágak is vannak, többek között a vendéglátás, az elektronika és már a járműgyártás is ide sorolható. „Miközben ma hazánkban nagyjából 200 ezer ember közmunkaprogramban vesz részt, addig 80-100 ezer betöltetlen álláshely is van, és a kettő közötti képzési, átképzési rendszer nem igazán működik. Tőkéhez már olcsón jutnak a cégek a növekedési hitelprogram révén, de megfelelő munkaerőből hiány van” – magyarázta. Előadásában ismertetett egy Kopint-Tárki felmérést, melyből kiderül, hogy számos jó folyamat figyelhető meg, például a finanszírozási nehézségekre vagy épp kereslethiányra kevés vállalat panaszkodik, vagyis az elmúlt években javult a helyzet, ám egyértelműen problémát okoz a szakképzett munkaerő hiánya, amit egyértelműen tapasztalnak a gazdasági élet szereplői. A szakképzett munkaerő hiányához több tényező is vezetett. Egyrészt megfigyelhető a külföldre történő elvándorlás, ami – ellentéttel az ellenzék által kommunikálttal – nem 500 ezer, hanem 350 ezer főt érint, s ami Pogátsa Zoltán szerint nem tekinthető nagy számnak kelet-európai összehasonlításban sem. Mint elmondta, nálunk kisebb arányban csak a csehek és szlovének vállalnak nyugaton munkát. Szintén a munkaerő-hiány okai közé sorolható az uniós pénzek generálta keresletnövekedés. Az elmúlt években a magyar GDP 5 vagy akár 7%-át is kitevő EU-s forrást használtunk fel, míg egy átlagos évben egy átlagos ország a GDP-jének 2,5%-át használja uniós támogatásokból. A nagyobb arányú pénzfelhasználás több munkaerőt is igényelt, például az építőipar is. A harmadik ok Pogátsa meglátása szerint az új beruházásokban keresendő, hiszen a munkahelyteremtés is generálhat hiányt. Negyedikként a képzetlen munkaerőt említette az egyetemi docens, hiszen egyszerre van jelen a magas foglalkoztatás és a sok képzetlen fiatal, akiket a cégek nem tudnak használni, gyakorlatilag újra kell képezniük őket, ha megfelelő munkaerőt szeretnének. Ehhez kapcsolódik, hogy az átképzőrendszer szinte megszűnt, így rengeteg ember beszorul a közmunkaprogramba, ami hosszabb távon nagy problémákat fog okozni. A munkaerőhiány ötödik oka pedig az alacsony bérekben keresendő a Nyugat-magyarországi Egyetem docense szerint.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.