Új erdők születnek a Kiskunságban

Elkezdődtek az erdősítési munkálatok a Kiskunsági Nemzeti Park területén. A lombhullást követően a kora tavaszi időszakig mintegy 60 hektáron, 350.000 darab őshonos fajokból álló facsemetét ültetnek a Tisza-völgyében és a Homokhátságon.

A Kiskunsági Nemzeti Park jelentős méretű, mintegy 10.000 hektárnyi erdővel rendelkezik. A faállomány közel 40 %-a idegenhonos, természetvédelmi szempontból csekély jelentőséggel bíró fajokból áll, mint a nemes nyár, a fekete fenyő, az erdei fenyő és az akác. A nemzeti park szakemberei azon dolgoznak, hogy ezeket az erdőket őshonos fafajokból álló, a hozzájuk kötődő fajokkal együtt fajgazdag élővilágnak otthont adó erdőkké alakítsa, amit szaknyelven erdőszerkezet átalakításnak hívnak. Mivel az erdők életciklusa évtizedekben, sőt évszázadokban mérhető, ezért ezt a távlati célt csak hosszú távon lehet elérni, több lépésben. A folyamat során eltávolítják az idegenhonos fajokat és helyükre hazai nyárfajok, kocsányos tölgy, magyar kőris, mezei és vénic szil, vadkörte, mezei- és tatárjuhar kerül. Az erdőfelújítások időszaka késő ősztől kora tavaszig tart. Az idei szezonban mintegy 50 hektáron végez a Kiskunsági Nemzeti Park erdősítést. A Tisza-völgyében Lakitelek, Tiszaalpár, Csanytelek és Mártély térségében, a Homokhátságon Bugac, Bócsa, Páhi és Kunadacs térségében zajlanak a munkálatok. - Az elkövetkezendő hónapokban mintegy 350.000 darab őshonos fajokból álló facsemetét ültetünk. A Homokhátságon elsősorban a tájra jellemző hazai nyáras állományokat alakítunk ki, a Tisza-völgyi ártéri erdőkben pedig tölgy-kőris-szil ligeterdőket – nyilatkozta

Ugró Sándor

, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatója.