Orbán Viktor: Közép-Európa a reneszánszát éli

Közép-Európa a reneszánszát éli, folyamatosan és dinamikusan fejlődik és erősödik - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Krakkóban.

A Jagelló Egyetemen rendezett Közép-Európa - egy térség sorsa a történelem sodrában című, Waclaw Felczak lengyel történészprofesszor születésének századik évfordulója alkalmából rendezett konferencia emlékülésén a kormányfő felszólalásában kiemelte: a magyarok és a lengyelek megértették, hogy a kezükbe kell venniük a sorsukat, és a történelemtől esélyt kaptak, hogy egymással összefogva Európa és a világ legsikeresebb térségévé tegyék Közép-Európát. Ezen dolgozik a V4, ennél "kisebb célt nem érdemes kitűznünk" - vélekedett.

Orbán Viktor

emlékeztetett: annak idején Waclaw Felczak "medret szabott a mi politikai elképzeléseinknek", az ő tanácsára alakult meg a Fidesz, így "alapító szellemi atyánk lett". A miniszterelnök kifejtette: mára Közép-Európa közel került ahhoz, amilyennek Felczak akarta látni, hiszen míg régiónkat korábban a Habsburgok, a németek, majd a szovjetek próbálták megszervezni, ma az EU "szervezi egységbe, öleli át és védelmezi", ami minden korábbinál kedvezőbb állapot számunkra. A kormányfő kiemelte a térség unión belül betöltött szerepét, a V4 tagjainak (Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország) egymás melletti kiállását, közös fellépését az európai reformok és a bevándorlás ügyében, továbbá a régió gazdasági felemelkedését. A térség a szebbik arcát mutatja, és Felczak elégedett lenne azzal, amit ma lát - mondta. Hozzátette: Közép-Európa gazdaságilag és politikailag Európa legstabilabb térsége. Megjegyezte: ne engedjük, hogy kritikusaink elhomályosítsák a helyzet pontos értékelését. Orbán Viktor kitért rá: helyes döntés a magyar és a lengyel kormány részéről Felczakról elnevezni azt a szellemi együttműködést támogató alapot, amelyet közösen hoznak létre és évente egy-egymillió euróval támogatnak. Mint mondta, amikor Felczak alakját kell méltatni, elfogult. Bár az elfogultságot ma hibaként kezelik, alapja egy erény: a barátság, és amikor barátokkal vagyunk, nem tudunk elfogulatlanok lenni - magyarázta. Felidézte: a magyarokat sokszor vádolták például Berlinben a második világháború idején vagy Moszkvában az ötvenes években, hogy rendkívül elfogultak a lengyelekkel, de ezt mi mindig dicséretnek vettük, azzal a kiegészítéssel, hogy ez a hozzáállás kölcsönös. Úgy látja, a lengyel és a magyar történelem személyes kötelékek sűrű szövete, sorsközösségben vagyunk a lengyelekkel, amelynek a súlyát mutatja, hogy a második világháborúban mi "a vesztes és bűnös oldalon voltunk", a lengyelek pedig "a győztes és áldozat" oldalán, de végül "a lengyelek azt kapták jutalmul, amit mi büntetésként": szovjet megszállást és kommunizmust. A miniszterelnök úgy fogalmazott, azért is elfogult, mert Felczakra valóságos hősként tekintettek nemzedékével, hiszen a legjobb pillanatban sikerült megcéloznia azoknak a magyaroknak a lelkét, akik "nem voltak hajlandók elfogadni azt az apátiát", amely 1956 után a magyarokra telepedett, és "azt a lélekölő rendszert, amelyet a szocializmusnak becézett kommunizmus keltett maga körül". Orbán Viktor felidézte azt is, hogy a nyolcvanas évek végén átment Felczakhoz, hogy arra kérje, tartson előadást az akkori Lengyelországról, mert az igazságot akarták hallani egy hiteles embertől. Felczak két előadást is tartott, sőt medret szabott a politikai elképzeléseiknek, amikor azt tanácsolta, hogy alapítsanak politikai pártot - mondta. A kormányfő szerint Felczak történészként mindennél többre becsülte a forrásokat, és a mai, "bevándorlástól sújtott Európában" is érvényes az elve, miszerint "vissza a forrásokhoz", vagyis a keresztény nemzeti európai gyökereinkhez. A miniszterelnök hangsúlyozta: Felczak valódi közép-európai polgár volt, otthon érezte magát a "Nyugat és Kelet közé épített köztes világban". Mint mondta, a nyugati és keleti diktatúráknak, amelyek ki akarták terjeszteni árnyékukat Közép-Európára, a magyar és a lengyel nép közötti erős kötelékkel mindig számolniuk kellett, ugyanis az akadályozta elnyomó terveiket. Meg is tettek mindent, hogy szétzilálják ezeket a szálakat - közölte. Orbán Viktor kiemelte: azonban "aknamunkájuk nem tudott célt érni" Magyarországon, ami jelentős mértékben Felczaknak köszönhető, aki végül a magyar történelem egyik szereplője és alakítója lett, és akinek emléke és életműve előtt ma közösen hajtunk fejet.

Stanislaw Kistryn

, az egyetem rektorhelyettese arról beszélt, hogy a konferencia a közép-európai történelem Lengyelországra gyakorolt hatásáról és a magyar-lengyel barátságról szól. Az olyan emberekre, mint Waclaw Felczak, mindig emlékezni kell - jelentette ki, köszönetet mondva Orbán Viktornak, amiért ő is időt szán erre. A konferenciát követően Orbán Viktor koszorút helyezett el Wacław Felczak emléktáblájánál.

Waclaw Felczak

(1916-1993) történészprofesszor, történelem szakos hallgatóként, a lengyel állam ösztöndíjasaként 1938-1939-ben a budapesti Eötvös Collegiumban tanult. 1940-ben a lengyel földalatti ellenállás küldte vissza Budapestre, itt megszervezte a Varsó-London-Párizs futár-összeköttetést. Amikor egy család nyugati kimenekítésére vállalkozott a kommunista Lengyelországból, a csehszlovák államrendőrség letartóztatta. A lengyel biztonsági szervek kémkedés vádjával halálra ítélték, az életfogytiglanira változtatott büntetésből 1956 októberében szabadult. 1958-ban a krakkói Jagelló Egyetemen újból elkezdte történészpályáját, és megírta a Magyarország története című főmunkáját. 1987-ben vendégtanárként visszatért az Eötvös Collegiumba és előadássorozatot tartott a szemközti Bibó Kollégiumban is. 1991-ben a Fidesz tiszteletbeli tagja lett.

Új, felívelő közép-európai korszak következik

Új, felívelő történelmi időszak kezdődik Közép-Európában, és a fiataloknak kell megtalálniuk a választ arra a kérdésre, hogy miként kell újjáépíteni a magyar-lengyel barátságot ebben az új korszakban - mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Krakkóban, egy 1956-os ünnepségen. A kormányfő az 1956-ban az Egyetemisták Forradalmi Bizottsága tiltakozásait és a magyarok számára nyújtott segítségét megörökítő emléktábla leleplezési ünnepségén kiemelte: "tudjuk, hogyan kell barátnak lenni a szenvedéssel teli időben, de most másmilyen időkre készülünk", a nagy közép-európai felemelkedésre, a békés, szabad, derűs és jómódú közép-európai életre. A miniszterelnök hangsúlyozta: a lengyel-magyar barátság különleges dolog, Lengyelországról és a lengyelekről sehol sincsenek olyan jó véleménnyel, mint Magyarországon, és ez fordítva is így van. A különleges ebben a barátságban az, hogy ezer éve létezik - tette hozzá. Úgy vélte, a barátság nem jelenti azt, hogy ne lennénk tisztában egymás hibáival, de elnézzük azokat egymásnak, egymás erényeit pedig felülértékeljük. Egyesek szerint ez romantika, de fontos, hogy az életünk része maradjon a "lengyel-magyar romantikus barátság" - fogalmazott. Hozzáfűzte: ezért helyénvaló megemlékezni a közös eseményekről, mint ahogy most is teszik. Orbán Viktor felidézte, hogy október 23-án Andrzej Duda lengyel államfő Budapestre látogatott, ami nagy megtiszteltetés volt a magyaroknak. A lengyel elnök is arról beszélt, hogy a lengyelek vért küldtek a magyaroknak 1956-ban - közölte. A kormányfő szerint a vér a magyar történelemben komoly dolog, ha az ember a vérét adja, mindenét odaadja barátjáért. A magyar nyelvben ismert a vérszerződés szó is, hiszen amikor a magyarok elfoglalták 1100 éve a mai Magyarország területét, a hét törzsfőnök összegyűlt, vérüket összevegyítették egy edényben, hogy kifejezzék: a testvérünk az, akivel összekeveredik a vérünk - mondta. Arra utalva, hogy az 1956-os forradalom és szabadságharc leverése után a lengyelek egyebek mellett véradománnyal segítettek, Orbán Viktor kijelentette: a lengyeleknek köszönhetően a magyarok és a lengyelek vére összekeveredett, 1956 után a lengyeleket a magyarok nemcsak barátnak tekintik, hanem olyan testvérnek, akikkel vérszerződést kötöttek. A most leleplezett emléktábla erre emlékeztet - mutatott rá. A miniszterelnök arra is kitért, hogy várják Magyarországra a lengyel fiatalokat, ösztöndíjakat alapítanak a lengyel kormánnyal, kulturális alapítványokat hoznak létre, hogy továbbvihessék a fiatalok a lengyel-magyar barátságot.

Jacek Majchrowski

, Krakkó polgármestere emlékeztetett: amikor az 1956-os forradalom elindult, a magyarok a támogatásukat akarták kifejezni a nem sokkal korábbi poznani események miatt, de a magyarok továbbjutottak követeléseikkel, mint a lengyelek. Utána viszont nagy véráldozattal és hosszú ideig tartó elnyomással kellett fizetniük - tette hozzá. Mint mondta, a lengyelek segítsége Krakkóban nagyon jelentős volt, sok segélyszállítmány innen indult el Magyarországra. A most leleplezett emléktábla révén pedig minden krakkói és turista jobban megismerheti a közös történelmi szálakat, amelyek összekötik a magyar és a lengyel népet - vélekedett. Az eseményt követően a miniszterelnök találkozott

Jaroslaw Kaczynskivel

, a lengyel kormánypárt, a Jog és Igazságosság (PiS) elnökével, akinek társaságában koszorút helyezett el a 2010-ben Szmolenszknél elhunyt Lech Kaczynski egykori lengyel köztársasági elnök és felesége, Maria síremléke előtt a Wawel-székesegyházban.