Oktatási felmérések: erős tantervi tudás, de azt a diákok iskolán kívül nem tudnak kamatoztatni

A negyedik és nyolcadik osztályos magyar diákok nemzetközi szinten is kiemelkedő, erős "tantervi jellegű" tudással bírnak, ugyanakkor ezeket az alapokat a 15 évesek nem tudják a nem iskolai kontextusokat modellező digitális PISA-feladatokban kamatoztatni - többek között ez állapítható meg a PISA, a TIMSS nemzetközi és az országos kompetenciamérések legfrissebb adataiból, amelyeket kedden, köznevelési konferencián ismertettek Budapesten.

Ostorics László

, az Oktatási Hivatal osztályvezetője kifejtette: mindhárom mérés azt mutatta a fenti jelenség egyik legfőbb okát, azaz a tanulók szociális összetétele jelentősen befolyásolja az intézmények közötti eredménykülönbségeket. A PISA feladatsorai azt vizsgálták, hogy a résztvevő országok 15 éves tanulói hogyan tudják alkalmazni tudásukat az iskolán kívüli szituációkat modellező, immár számítógépen megjelenő tesztek megoldásában. Az osztályvezető ismertetése szerint az eredmények azt mutatják, hogy a magyar tanulók a természettudomány, a matematika és a szövegértés területén is az OECD-országok átlaga alatt teljesítettek. A természettudományokban egyes országokat tekintve hazánk az utolsó negyedben végzett, 477 ponttal, ez jelentős visszaesés 2012-höz képest. Ugyanez a helyzet a szövegértésnél, itt is gyengülés volt tapasztalható, a digitális matematika eredmény megegyezik a 2012-es eredménnyel. A különbségek mintegy ötödét magyarázza a családi háttér. A mérés fő területe ez alkalommal a természettudomány volt, ilyen kérdésekkel találkozott a legtöbb diák, a matematikai és szövegértési feladatokat a diákok egy részének kellett megoldania. A magyar 15 évesek eredményei 2000-15 között legnagyobbrészt átlag alattiak voltak, a szövegértés pontszám 2009-ben, a természettudományos eredmény 2006-2009 között, matematikaátlag pedig szintén 2009-ben érte csak el az OECD-országok átlagát. A felmérésbe, amelyet 2000 óta, három évente tartanak, 200 iskola, közel 5600 tanuló kapcsolódott be hazánkban, illetve 35 OECD és 37 partnerország vett részt - közölte. Az osztályvezető ismertetése szerint a TIMSS tantervi tudást és alkalmazást, értelmezést mérő természettudományi és matematikatesztjein viszont a magyar 4. és 8. osztályos diákok kiemelkedő eredményeket értek el, az 500 pontos skálaátlag felett teljesítettek. A magyar tanulók olyan oktatási rendszerek diákjaival értek el azonos teljesítményt, mint Finnország és Lengyelország (4.osztályos matematika), Svédország és Norvégia (4. osztályos természettudomány). A magyaroknál jobb eredményt a 4. osztályos természettudomány és a 8. osztályos természettudomány és matematika mérési területen szinte csak a távol-keleti országok és Oroszország tanulói értek el. A felmérésben, amelyet 1995 óta négy évente végeznek, 150 iskola, mintegy 10 800 diák vett részt. Az országos kompetencia-mérés évente jelez vissza az országostól az iskolain keresztül egészen a tanulói szintig a szövegértés és a matematikai eszköztudás területén. A PISA-méréshez hasonlóan az iskolán kívüli helyzeteket modellezik, de a tesztet nyomtatott formában töltik ki a diákok 6., 8. és 10. osztályban. Az OKM adatai szerint a magyar tanulók két alapkompetenciáját jellemző értékek a statisztikai ingadozástól eltekintve 2008-ig visszamenőleg stabilak - közölte az osztályvezető. Ebben a felmérésben mintegy 266 ezer tanuló vett részt.

Palkovics László

oktatási államtitkár - aki előadását a PISA-eredmények kedd délelőtti nyilvánosságra hozatala előtt tartotta - kiemelte: az oktatásban az egyenlőség és méltányosság kérdése nem csak társadalmi okok miatt fontos, hanem azért is, mert az eredményekre is hatással van. Hozzátette: a legnagyobb kihívás, ami az oktatási rendszer előtt áll, hogy megtanítsák a diákokat tanulni. A jó iskola feltétele a jó tanár - mutatott rá, majd kiemelte a tanárok módszertani felkészültségét, megfelelő képzettségét és a tanítás hatékonyságát. Kitért az ennek érdekében hozott intézkedésekre, a Klebelsberg-ösztöndíjra, és azt mondta: napjainkban egyre többen és egyre jobb képességű diákok választják a tanári pályát. A jól működő oktatási rendszerekben a tanárok egymással is együttműködnek, kicserélik tapasztalataikat, ezért az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet honlapján külön felületet indítottak - jelezte, hozzátéve: szeretnék, ha a pedagógusképző intézmények a továbbképzésben nagyobb szerepet vállalnának, s ha ez az egyetemeken történne. Nagyon fontos az is, hogy az oktatásra fordítandó források elköltése miként történik - hangsúlyozta. 2012-ben csaknem 1350 milliárdot fordítottak a területre, ez az idei évben várhatóan eléri a 2000 milliárdot - jelezte. Kitért arra is: a nagyvárosok és közepes városok iskolái elválnak a többitől, az egy tanárra jutó gyermekszám magasabb, és az látszik, lehet magasabb létszámú osztályokban is jó oktatást folytatni. Beszámolt arról, hogy az esélyteremtést célzó programokra mintegy 193 milliárdot fordítanak, ezek között említette a kisgyerekkori nevelés támogatását, a pedagógusok felkészítését, megelőzendő a végzettség nélküli iskolaelhagyást. A felmérésekről szólva kiemelte: az EU tagállamok jelentős részében visszalépés tapasztalható a 2012-es PISA-eredményekhez képest, és muszáj csökkenteni azokat a jelenségeket, amelyek a nem egyenlő hozzáférésből fakadnak. Kitért arra is: a korai nevelés, a kötelező óvodáztatás várhatóan pozitív eredményeket hoz majd, de ennek eredményei Magyarországon később lesznek láthatóak.

Maruzsa Zoltán

, az Oktatási Hivatal elnöke kiemelte: az elmúlt két évtizedben óriási változásnak lehetnek tanúi, az egyes országokon belül és nemzetközi területen is az eredményekre fókuszáló folyamatok indultak el. Ez a változás várhatóan a következő években tovább erősödik.