Matolcsy: jövőre 3,5-4 százalékos lehet a gazdaság bővülése

Jövőre 3,5-4 százalék között bővülhet a magyar gazdaság, 2016-ra a Magyar Nemzeti Bank (MNB) fenntartja 3 százalékos GDP-növekedési prognózisát - mondta Matolcsy György jegybankelnök az Országgyűlés gazdasági bizottsága hétfői ülésén, amelyen a bizottság elfogadta a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2015. évről szóló üzleti jelentését és beszámolóját.

Hozzátette, fennmaradnak a laza monetáris kondíciók, de az MNB fontosnak tartja a forintárfolyam stabilitását is.

Matolcsy György

az írásos beszámolót kiegészítve hangsúlyozta: az MNB tevékenysége 2015-ben hatékony, eredményes és sikeres volt, a jegybanki törvényben foglaltaknak megfelelően biztosították az árstabilitást, a pénzügyi stabilitást és a kormányzati gazdaságpolitika támogatását, 2015-ben helyreállt a fiskális költségvetési és a monetáris jegybanki politika egyensúlya. A jegybankelnök felidézte, hogy 2015-ben a jegybanki alapkamat 1,35 százalékra csökkent, amely akkor történetében a legalacsonyabb szint volt, azóta pedig tovább, 0,90 százalékra mérséklődött az alapkamat. A 2013-ban indított növekedési hitelprogram elérte, hogy a hazai kis- és középvállalkozások kikerüljenek a "kiszáradás" állapotából, 31 ezer mikro-, kis és középvállalat 2100 milliárd forint hitelt vett fel 2015 végére, ez az összeg ma már 2500 milliárd forint felett van - hangsúlyozta. Megjegyezte azt is, hogy a 2007-2013-as teljes európai uniós forrásból 16 százaléka ment gazdaságfejlesztésre, a jegybank ugyanakkor a növekedési hitelprogramban ennél több forrás tudott célzottan a kkv-khoz eljuttatni. A következő évek legfontosabb gazdaságpolitikai feladatának nevezte a gazdasági felzárkózási pálya fenntartását. Matolcsy György eredményesnek nevezte az önfinanszírozási programot is, mivel ennek köszönhetőn jelentős összeg áramlott a jegybanki számlákról az állampapírok felé, ami kedvező hatással volt az államadósság finanszírozására. Hozzátette, az elmúlt három évben 300 milliárd forinttal csökkent az államadósság finanszírozása a jegybank önfinanszírozási programja és alacsonyabb kamatszint révén, 2016-ban 300 milliárd, 2017-ben pedig a 400 milliárd forintot is meghaladja majd az így nyert megtakarítás. Megemlítette, hogy 2015-ben az államadósságon belül a devizaarány jelentősen csökkent, 2016 végére 25 százalékra mérséklődhet a teljes államadósságon belül a devizaadósság aránya. Matolcsy György jelentős eredménynek tartotta, hogy 2014-ben 3 ezer milliárd forint lakossági ingatlan jelzálog deviza-hitelállományt sikerült kivezetniük a kormány és a jegybank közös programjában, amelyet 2015-ben folytattak a lakossági gépjármű és fogyasztási devizahitel területén. A MNB kezdeményezésére 2015-ben 2 óráról 1 órára csökkent a pénzügyi átutalások időtartama, további mérséklődés lesz, a nagyobb pénzforgási sebesség révén pedig a gazdasági növekedés üteme erősödik - tette hozzá a jegybank elnöke. A jegybank felügyeleti tevékenysége 2015-ben szavai szerint nagyobb sebességre kapcsolt, és helyreállította a magyar pénzügyi rendszerben a normális, tisztességes pénzügyi működés alapfeltételeit, 2,5 milliárd forint bírságot szabtak ki abban az évben. Matolcsy György szólt arról, hogy 2013 óta a MNB nyereségesen működik, jó irányt jelez, hogy az MNB a 2012. évi 40 milliárd forint veszteséget után 2015-ben 50 milliárd forint osztalékot fizetett be a költségvetésbe, emellett 100 milliárdot meghaladó eredménytartalékkal rendelkezik. A képviselői hozzászólásokban Tóth Csaba szocialista képviselő kifogásolta a devizahitelek forintosításánál alkalmazott átváltás mértékét.

Volner János

jobbikos képviselő megfogalmazta, hogy szerinte a növekedési hitelprogramhoz nagyvállalatok is hozzáfértek, miután átszervezték a cégüket.

Szakács László

szocialista képviselő úgy vélte, hogy a magyar gazdasági növekedés elmarad a környező országokétól, szerinte a jegybanknak a brókercsalásokat nem lelepleznie kellett volna, hanem megelőzni.

Bánki Erik

fideszes képviselő, a bizottság elnöke rámutatott: a nemzetgazdaság érdekei szerint végezte munkáját az MNB 2015-ben. Képviselői kérdésekre válaszolva az MNB elnöke elmondta: piaci árfolyamon és megfelelő időben váltották át a lakossági devizahiteleket forintra.