Benyújtotta a török kormánypárt az elnöki rendszerről szóló alkotmánymódosítást

Benyújtotta a török parlamentnek a kormányzó Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) szombaton az elnöki rendszerről szóló alkotmánymódosító javaslatot, amely kiszélesítené Recep Tayyip Erdogan államfő jogköreit.

A tervezet szövegét korábban a legkisebb ellenzéki tömörülés, a nacionalista Nemzeti Mozgalom Pártja (MHP) is jóváhagyta.

Binali Yildirim

kormányfő szombaton úgy fogalmazott, hogy lépésével az MHP elnöke, Devlet Bahceli a hazaszeretet mintapéldáját mutatta fel. Az AKP-nek és az MHP-nek együttesen 357 képviselője van a törvényhozásban. A szükséges kétharmad hiányában ugyan nem változtathatnak közvetlenül az alaptörvényen, de a későbbiekben népszavazásra bocsáthatják az elnöki rendszer kérdését.

Nurettin Canikli

miniszterelnök-helyettes pénteken azt mondta: a referendumra 2017 márciusa és májusa között kerülhet sor. Erdogan egy szombati beszédében új korszak kezdetének nevezte az elnöki rendszer várható bevezetését. A 21 pontból álló javaslat értelmében a mindenkori államfő lenne a végrehajtó hatalom feje. A miniszterelnök intézménye, amely 1923-ban a Török Köztársaság megalakulásával jött létre, megszűnne. A tervezet alapján a köztársasági elnök kapcsolatban állhatna politikai párttal, az ezt tiltó jogszabályt pedig eltávolítanák a jelenlegi alkotmányból. Az államfői tisztségre jelöléshez legalább 100 ezer választó szavazatára lenne szükség. A tervezetben szerepel, hogy a köztársasági elnök önmaga törvényerejű rendeletet bocsáthatna ki, valamint feloszlathatná a parlamentet, de akkor saját feladata is véget érne. Az államfő ellen büntetőeljárást kezdeményezhetne a törvényhozás. A köztársasági elnök jelölné ki a minisztereket és a főtisztviselőket. A szövegben az is olvasható, hogy 2019-től az 550 fős parlament 600 fősre bővülne, továbbá bizonyos esetekben pótképviselő érkezhetne ugyanabból a pártból elődje helyére. A választhatóság alsó korhatárát 18 éves életkorra szállítanák le. Az alkotmánymódosítás következtében a bírák és ügyészek legfőbb tanácsa (HSYK) vezetőinek az egyik felét az államfő, másik felét a törvényhozás választaná ki. Megszüntetnék a hadbíróságot, így az alkotmánybíróság tagjainak száma 15-re csökkenne. A nemzetbiztonsági tanácsnak (MGK) nem lenne tagja az országos csendőrfőkapitány és a katonai közigazgatás lehetősége kikerülne az alkotmányból. A szükségállapotot az államfő rendelné el, illetve annak intézkedéseit is ő hozná a törvényhozás jóváhagyásával. Az alaptörvény megváltoztatása nyomán a helyi önkormányzati választások 2019 márciusában, a parlamenti, továbbá a köztársaságielnök-választások 2019 novemberében lennének. Erdogan szerint az alkotmánymódosítás erősebbé és stabilabbá tenné Törökországot, az ellenzék többsége viszonyt úgy véli, hogy túl nagy hatalom összpontosulna a török vezető kezében.