Századvég-szakértők a SZEGEDma.hu-nak: Reális az NGM bérrendezési célja

A Századvég 2,1 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál 2016-ra, Regős Gábor szerint teljesen logikusan kivárnak a cégek, és az uniós forrásoktól teszik függővé beruházásaikat. A bérrendezéssel kapcsolatban kérdésünkre pozitívnak és reálisnak értékelte a Nemzetgazdasági Minisztérium rövidtávú célját, hogy a visegrádi országok bérszintjét elérjük.

Az európai uniós támogatások kifutása miatt 2016-ot egy speciális esztendőnek nevezhetjük, hiszen a gazdasági növekedésnek fontos tényezője, befolyásolja a beruházásokat – mondja

Regős Gábor

, a Századvég Gazdaságkutató Zrt. tudományos munkatársa. Rámutatott, a vállalkozások – teljesen logikusan – megvárják azt az időpontot, amikortól olcsóbban tudják megvalósítani beruházásaikat, s ez az idei évben kevésbé áll fönn, kevésbé tudnak támogatásokat igénybe venni, ezért is kevesebb a beruházás, ami fékezi a gazdasági növekedést. Ennek fényében az idei gazdasági növekedés a tavalyi 3,1%-nál némileg kisebb, 2,1-2,2%-os lesz, a Századvég 2,1%-os növekedést vár. „Ezzel kapcsolatban el szokták mondani, hogy a magyar gazdaság csak akkor növekszik, ha vannak EU-s források, de egyrészt most növekszünk anélkül is, másrészt teljesen természetes dolog, hogy a gazdasági szereplők megvárják azt, hogy megjelenjenek az uniós a források, és akkor ruháznak be” – fűzte hozzá. Az infláció Magyarországon, a környező országokban és az egész unióban meglehetősen alacsony. Regős elmondta, az elmúlt három hónap deflációja után most már sikerült magát feltornásznia szeptemberben 0,6%-ra, illetve októberben 1%-ra, ám ez még mindig jelentősen elmarad a jegybank inflációs céljától. Egyfelől jó az alacsony infláció, hiszen stabilak az árak, másrészt azonban nem véletlenül 3%-os a cél, a szakember szerint fölfelé történő elmozdulásra mindenképp lehet számítani. „Az alacsony inflációs értékhez hozzájárulnak az alacsonyak az olajárak, másrészt pedig amennyiben a környező tagállamokban és Németországban is alacsony az infláció, akkor ez begyűrűzik Magyarországra is, hiszen rengeteg terméket importálunk” – részletezte Regős Gábor. A költségvetés helyzetét jónak értékelte a Századvég tudományos munkatársa portálunknak, hiszen a 3%-os maastrichti hiánycélt évek óta tartani tudjuk, és várhatóan ez a következő években is így lesz. Elmondta, hogy erre az évre eredetileg 2%-os hiányt terveztek, most viszont úgy tűnik, ennél is kedvezőbb lesz ez az érték, 1,6% körüli értéket várnak. Mint elmondta, ez ahhoz is vezet, hogy az államadósság szépen lassan csökken, mellyel kapcsolatban megjegyezte, senki se feledje, sokkal könnyebb feltornászni az államadósságot, mint lebontani, így nem várható, hogy egyik napról a másikra ez megvalósítható.

Az uniós átlagot már hozzuk a foglalkoztatás területén

Elmondta azt is, hogy a munkanélküliségi ráta szeptemberben 5% volt, és hogy 2010 óta több mint 600 ezer fővel nőtt a munkával rendelkezők száma hazánkban, közülük 200 ezer fő körüli, aki a közmunkaprogram keretében dolgozik. Emlékeztetett, hogy korábban is volt közmunka, csak sokkal kisebb mértékben foglalkoztattak annak keretében embereket. „Elmondható, hogy a versenyszférában is létrejöttek munkahelyek, vagyis a trendek kedvezőek, ugyanakkor elég mélyről indultunk, a foglalkoztatottsági rátánk nagyjából 10 százalékponttal maradt el az uniós átlagszinttől. Mostanra az uniós átlagot már hozzuk a 66% körüli értékkel, de még elmaradunk a németektől vagy épp a csehektől, viszont a szlovákokat vagy a lengyeleket már megelőzzük” – tette hozzá. Regős szerint valamekkora tartalék még van a rendszerben, de a foglalkoztatottsági arány további növeléséhez hozzá kell segíteni a rendszert. A közmunkások elsődleges munkaerőpiacra történő kijutását segíteni kell – közölte a Századvég tudományos munkatársa, hiszen senkinek sem célja, hogy ők az életük végéig közmunkások legyenek. Ahhoz azonban, hogy ki tudjanak lépni az elsődleges munkaerőpiacra, képzésükre is szükség van, ugyanis a közmunkások több mint felének legfeljebb általános iskolai végzettsége van, ami nem versenyképes, illetve sokuk nem rendelkezik munkatapasztalattal, ami szintén elvárás a munkaerőpiacon. „Ha valaki beesik egy munkahelyre és előtte például húsz évig nem dolgozott, akkor nem biztos, hogy elsőre helyt tud állni, tehát a közmunkának az is az egyik célja, hogy rászoktassa az embereket arra, hogy dolgozzanak, s így munkatapasztalatot szerezve tovább növelik későbbi elhelyezkedésük esélyeit is” – magyarázta.

Az elmúlt öt év legfontosabb szocializációs tényezője a sokak által kritizált közmunka

Bauer Béla

, a Századvég Politikai Iskola Alapítvány vezető kutatója rámutatott, érdemes a gazdasági folyamatokat a számoktól kissé elvonatkoztatva komplexebben vizsgálni. Rámutatott, hogy ha gazdasági egyensúly az elkövetkezendő 4-5 év alatt helyreáll is áll a V4-eknél ez korántsem jelenti azt, hogy a társadalmi folyamatok is ugyanolyan ütemben haladnának. „Az elmúlt 15 évben volt 3-4 olyan pontja a magyar gazdaságnak és társadalomnak, amelyek utólag egészen másként értékelhetőek. Az, hogy 2002-ben megtörtént egy közalkalmazotti béremelés, az pozitív hatást gyakorolt erre a rétegre, azonban – ennek következményeként is – hazánk eladósodott, nem is kicsit. Nagy problémát jelentett, ugyanakkor az is, hogy mire is költse az egyén a megemelkedett jövedelmét. Amikor megjelentek a plusz bérek, akkor ezzel nem tudott mit kezdeni a magyar társadalom. Az is látszott, hogy 2002-re egy olyan generáció kezdett el nyugdíjba vonulni, akik a negyvenes évek elején születtek és hatvanas éveik elején adódott az utolsó esélyük, hogy valamiféle felhalmozást hajtsanak végre. A mostani a bér emelések a gazdaság kifehéredését is maga után vonhatják, további hatásként a bérekhez kapcsolódó járulékok is elkezdhetnek kifehéredni, amivel az állam bevételei is nőhetnek, ám ez a lakosság számára nem 3-4, hanem inkább 7-8 év alatt tudatosul, így a kérdés az, hogy a két oldal, azaz a gazdasági, és a társadalmi mennyire és miként is hat majd egymásra.

Bauer szerint a közmunkahatását alul értékelik, a vezető kutató az elmúlt öt év egyik legfontosabb szocializációs tényezőjének tekinti. „Olyan embereket szocializál, akik a szüleik, révén nem szocializálódtak be a munkavilágába. Egy fókuszcsoportos beszélgetésen hangzott el egy fiatal részéről, hogy számára azért fontos a közmunka mert a barátait a saját jövedelméből tudja hétvégén meghívni és már nem kell a nagymamájától pénzt kérnie a hétvégi bulizásra. A közmunkaprogram elején lehetett látni, hogy ez a szocializációs folyamat 6-7 évig is eltarthat, hiszen a közgazdasági folyamtok által elindított társadalmi változások lassabban mennek végbe. A közmunka szocializációs hatása a most jelentkező munkaerőhiány kezelésében mutathatja meg hatását, jelentőségét – mondta el a kutató.

Rövidtávú cél a V4-eket utolérni bérek tekintetében

A mostanában sokat emlegetett bérrendezés szükségességéről is kérdeztük Regős Gábort, aki elmondta, ha a németországi bérekhez hasonlítjuk a hazaiakat, akkor jelentős elmaradást látunk, de nem is lehet reális cél, hogy rövidtávon utolérjük az ottani bérszínvonalat. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) azt fogalmazta meg célként rövidtávra, hogy legalább a többi visegrádi ország bérszintjét érjük el. A V4-ektől bérek tekintetében 10 és 40% között vagyunk elmaradva attól függően, hogy melyik országot nézzük. Ez Regős szerint nem jelentős, behozhatatlan lemaradás, ezért első lépésként, rövidtávú célként pozitívnak értékelte az NGM elképzelését. Az elmúlt 1-2 évben jelentős béremelkedési folyamat indult meg részben a munkaerőhiány miatt, a cégek már egymásra licitálnak a munkaerő megszerzéséért. A szakember úgy látja, a legfőbb kérdés, hogy ez a folyamat meddig tud folytatódni, illetve hogy ezt a termelékenység követni tudja-e. Ehhez lehet segítség például az európai uniós támogatások felhasználása, a cél, hogy ezeket jól használják fel, vagyis olyan beruházások jöjjenek létre, amelyek a bérszínvonalat is tudják befolyásolni. Elmondta, hogy az elmúlt időszakban 6%-kal nőttek a bérek, a nettó keresetek még egy kicsit nagyobb mértékben, mert idén csökkent az szja is, de ha marad a 6%-os szint tartósan, Regős Gábor szerint az korántsem lenne rossz teljesítmény hazánktól.