Néhány európai országban már évek óta jár, hamarosan nálunk is jöhet a 14. havi nyugdíj
Lázár János kedden Kaposváron tartott lakossági fórumán beszélt arról, hogy a kormány keresi a lehetőségét a 14. havi nyugdíj bevezetésének, és gőzerővel dolgoznak, számolnak a háttérben annak érdekében, hogy az intézkedés megvalósítható legyen – írja a Magyar Nemzet.
A miniszter szavaira rímelve csütörtök délelőtti Facebook-posztjában Orbán Viktor is megerősítette, a kabinet komolyan tervezi, hogy kéthavi pluszjuttatással segíti a nyugdíjasokat.
A 14. havi nyugdíj intézménye nem túl gyakori, de azért több európai országban is alkalmazzák, jelenleg négy EU-tagállamban találkozhatunk vele:
- Lengyelországban
- Ausztriában
- Spanyolország
- Portugália
A régiónkból Ausztriában és Lengyelországban van 14. havi nyugdíj
Ausztriában évente 14 kifizetés történik. A havi nyugdíj + két „különleges” kifizetés (ún. Sonderzahlungen) együtt adja ki a teljes éves összeget. Az „extra” kifizetések az áprilisi és októberi hónapokban történnek meg: ezekben a hónapokban duplán fizetnek ki, tehát az áprilisban és októberben kapnak egy rendes havi nyugdíjat, plusz egy különleges kifizetést. A 13. és 14. havi nyugdíj általában megegyezik a havi nyugdíj bruttó összegével.
A nyugati szomszédunknál tavaly az átlagnyugdíj 1700-1800 euró volt, ami 663 ezer forint 390-es euróárfolyam mellett – derül ki a Világgazdaság cikkéből.
Lengyelországban először 2021-ben vezették be a 14. havi nyugdíjat, kezdetben mint rendkívüli juttatást, majd 2023-ban törvényessé tették, tehát a rendszer részévé vált.
A 14. nyugdíj bruttó összege megegyezik az országos minimumnyugdíj összegével. Idén egyébként 1 878,91 złoty, ami a mostani árfolyamon számolva 170 898 forintnak felel meg.
Azonban csak azok kapják meg teljes összegben, akiknek az alapnyugdíja nem haladja meg a havi 2 900 zloty-t. Van egy alsó határ: nem csökkenhet 50 zloty alá. Míg a 13. havit áprilisban, addig a 14. havit szeptemberben fizetik ki az alapnyugdíjjal.
Bár részleteket egyelőre nem tudni, hogy miként vezetné be a kormány Magyarországon a 14. havi nyugdíjat, nem zárható ki, hogy a 13. havihoz hasonló rendszerben történne. Orbán Viktor miniszterelnök 2020 áprilisában jelentette be, hogy négy év alatt fokozatosan vezetik vissza a 13. havi nyugdíjat: így 2021-ben egy heti plusz juttatással indul a program, majd évente újabb egy hét jár, 2024-re pedig elérik a teljes havi összeget. Később a kormány ezt a folyamatot felgyorsította, és 2022 februárjában már a teljes 13. havi nyugdíjat kifizették minden jogosultnak.
A Tisza Párt terve a csökkentené a nyugdíjakat
A fentiekkel szemben teljesen másra készül a Tisza Párt, erről lapunk is beszámolt. A szervezethez köthető egyik tanácsadó-szakértő a következőt vetette fel: Simonovits András szerint túl bőkezű a jelenlegi nyugdíjrendszer az induló nyugdíjaknál, ezért azokat csökkenteni kellene, például úgy, hogy megadóztatják a magasabb nyugdíjakat. A nyugdíjszakértő közölte, hogy a legmagasabb nyugdíjakat 10-20 százalékkal kellene megadóztatni, ugyanakkor azt nem árulta el, hogy ez mekkora összeget jelentene. Az sem derült ki, hogy mi ért a „legmagasabb vagy magasabb nyugdíjakon”. Egyelőre tehát annyi ismert, hogy akár 20 százalékos adó is elképzelhető a nyugdíjak esetében. Hogy pontosan mekkora összegtől, arra egyelőre nincs utalás. Ugyanakkor adja magát a kérdés, hogy mégis mennyivel csökkennének a nyugdíjak egy ilyen lépéssel?
Látható, hogy már havi 150 ezer forint nyugdíjnál 30 ezer forinttal csökkenne a járandóság, ami éves szinten 360 ezer forint mínuszt eredményezne. Ugyanez a 246 ezer forintos átlagnyugdíjnál 49 200 forint kiesés havonta, ami évente már 590 400 forintot jelent.
A 300 ezres nyugdíjnál ugyanez 60 ezer és 720 ezer, a 400 ezresnél 80 ezer és 960 ezer, az 500 ezresnél 100 ezer és 1,2 millió forint, míg a 600 ezresnél 120 ezer és 1,44 millió forint, amit elbukna a nyugdíjas. Ezek tehát tetemes összegek, ráadásul miután a nyugdíjasok száma mintegy 2,5 millió, egy ilyen változtatás tömegeket érinthetne negatívan
