Molnár Áron: Kormányrendelet-módosítás vagy a görög cég belátása hozhat megoldást a vegyi üzem kapcsán

Nem Algyő gerjesztette a görög vegyi üzemmel kapcsolatos problémát, nem a nagyközség hozta ide a befektetőt, mégis úgy tűnik, hogy a népszavazással járó anyagi terheket is a nagyközségnek kell viselnie, ami nem korrekt – hangsúlyozta Molnár Áron. Az ügy rendezése érdekében – a legutóbbi Kormányinfón elhangzottak tükrében – a kormányt és a befektetőt egyaránt felkeresi a település első embere.

„Úgy érzem, hogy Algyő a két szék közül a földre esett, vagy legalábbis fog” – kommentálta

Molnár Áron

, a nagyközség polgármestere a legutóbbi

elhangzottakat.

Lázár János

Miniszterelnökséget vezető minisztert az algyői népszavazásról is kérdezték, amit a betelepülni kívánó vegyi üzemmel kapcsolatban rendezhetnek, s Lázár azt mondta, súlyos problémának tartja az ügyet és nem támogatja a beruházást, a referendum mellett van. A

Promenád

azt írta, hogy a térség országgyűlési képviselői posztját is betöltő politikus nem tartja helyesnek, hogy a helyi általános iskola mellett vegyi üzem létesüljön. A cikk szerint azt elmondta, az üzem megvalósítását tervező cég elutasította az algyői helyhatóság által felajánlott állami területet, és érthetetlennek nevezte, hogy a befektetők pont az iskola melletti privát telken szeretnék megvalósítani az üzemet. Azt is furcsállta Lázár, hogy a cég nem vett részt az algyői lakossági fórumokon, míg a kötelező közmeghallgatásra olyan, délután 2-3 óra körüli időpontban került sor, amelyen a munkába járó algyői polgárok nem tudtak részt venni. Molnár Áron polgármester portálunknak úgy értékelt, hogy három kimenetele lehet a görög vegyi üzem kapcsán kialakult helyzetnek. Egyrészt a népszavazás, amivel mint végső megoldással egyet fog érteni, ha más lehetőség nem adódik. A másik megoldás, hogy a görög befektető belátással él arra nézve, hogy ilyen problémásan indulni egy településen nem szerencsés, és meg kellene fontolniuk azt a két alternatív helyszínt, amit javasoltam számukra. A görög cég úgy jelentkezett be Algyőn április végén, hogy már konkrét helyrajzi számon fekvő terület megvásárlását jelezte, amit a Nemzeti Befektetési Ügynökség adatbázisából választott. Az első alternatív területjavaslatot még májusban nyújtotta át a cég képviselőjének Molnár, ám ezt nem fogadták el, majd nyáron egy másik, egyébként állami tulajdonban lévő helyszínt javasolt a polgármester. Ott jelenleg egy erdő van, de a megkérdezett szakemberek alkalmasnak találták a beruházásra, ám hónapokig semmilyen válasz nem érkezett a befektető részéről. A települése első embere arról tájékoztatott, hogy a múlt héten kapott egy tanulmányt, amelyben a görögök tervezője azt írta le, hogy egyik terület sem megfelelő számukra. Molnár Áron elmondta, jelenleg a cég által küldött tanulmányt elemzik, szerintük ugyanis a másodjára felajánlott állami terület alkalmas lenne az üzem kialakítására, ráadásul olcsóbban is tudnák megvásárolni, mint az eredetileg kiszemelt telket. „A Kormányinfón elhangzottak azért is érdekesek, mert abból az derül ki, hogy igen jutányos áron kapná meg a befektető az állami területet, és így sem kellett nekik. Ennek tükrében azt gondolom, mindenképpen az ő mérlegelésük is szükséges lenne ahhoz, hogy ez az ügy megoldódjon” – fűzte hozzá. Molnár meglátása szerint az ügy harmadik kimenetele, ha esetlegesen a kormányzat az adott helyrajzi számra vonatkozó, kormányrendeletben rögzített kiemelt státuszát megváltoztatná, és esetlegesen az állami földterületre adná meg. Mint mondta, ez esetben feleslegessé válna a népszavazás is. „Algyő szó szerint belecsöppent ebbe az ügybe, és ha mégis népszavazás lesz, akkor annak a többmilliós költsége minket terhel. Én a népszavazás mellett vagyok, de ha elkerülhető, akkor ugyan miért költsön a nagyközségünk milliókat olyan dologra, amit tárgyalással és józan ítélőképességgel elfolytatott egyeztetéssel igenis kivitelezhető lenne” – jelentette ki. Ahogy

kiderült, a Nemzeti Befektetési Ügynökség saját adatbázisa alapján javasolt területet a görög befektetőnek, és ahogy a hónapok óta tartó viták során a Fidesz-frakció részéről elhangzott, ezt a településhez túl közeli tartják, mert bár a 47-es számú főút túloldalán található, légvonalban minimum 800 méterre van az iskolától. Molnár azt mondta, hogy amikor a képviselő-testület többségi döntéssel módosította a helyi építési szabályzatot zöld utat adva a tervezés megkezdésének, akkor szakhatóságok is azt erősítették meg, hogy a betelepülni kívánó cég nem azt a veszélyességi faktort jelenti, mint amire a településen terjesztett bizonyos röpiratokból következtetni lehet. Szerinte a testület döntése megalapozott volt, csak mostanra annyira elharapóztak az indulatok, hogy ezt kezelni szükséges. A vegyi üzem, amely például tusfürdők alapanyagát gyártaná Algyőn, az eljáráshoz használt anyagok miatt számít felső küszöbértékesnek, mert a területen bizonyos mennyiség felüli etoxi-alkoholt tárolnának. Ez egy nem éghető, nem robbanásveszélyes anyag, de a környezetre káros, nehezen bomlik le. Kitért Lázár azon kijelentésére is, hogy a görögök nem képviseltették magukat a lakossági fórumokon, illetve, hogy rossz időpontban tartottak közmeghallgatást a kérdésben. Mint mondta, a görögök mind a két közmeghallgatáson részt vettek, ráadásul ezek időpontjait nem is a nagyközség, hanem a Csongrád Megyei Kormányhivatal határozta meg. Egy esetben azt kérte Algyő, hogy ne Szegeden, hanem a településen tartsák meg azt. Hozzátette, volt közmeghallgatás délelőtt és délután is, a lakossági fórum pedig estefelé, így a lakosságnak volt lehetősége arra, hogy részt vegyen valamelyiken és személyesen tájékozódjon. A polgármester az ügyben az előtte álló feladatokról elmondta, a kormány segítségét fogja kérni, hogy esetlegesen a terület kiemelt státuszát változtassák meg és az állami földdarabra adják míg, ezzel együtt a görög befektetőt is felkeresi a település első embere, arra kérve őket, fontolják meg annak a lehetőségét, hogy módosítják a helyszínt. „Algyő jelenleg egy méhkas, sok téves információ kering, ami nem tesz jót sem a görög cégnek, sem településünknek, ezért is kellene rövidre zárnunk az ügyet” – jegyezte meg. Közben megkezdődött az aláírásgyűjtés ahhoz, hogy kiírhassák a

, november 25-én délutánig van arra lehetőségük a helyieknek, hogy csatlakozzanak a kezdeményezéshez.