Kiállítással emlékeznek a Csongrád megyei első világháborús katonákra + FOTÓK

A Nagy Háború centenáriuma alkalmából háromrészes kiállítással emlékezik az isonzói fronton harcolt sok száz Csongrád megyei katonára a Csongrád Megyei Kormányhivatal és társszervezői. Hegyi Endre hódmezővásárhelyi magángyűjtő korabeli, üveglemezre fényképezett fotógyűjteménye hiteles képet ad 46. gyalogezred mindennapjairól, a háború pokláról.

"46-os bakák az isonzói fronton" címmel nyílt kiállítás csütörtökön a Csongrád Megyei Kormányhivatal aulájában, ezzel kezdetét vette az első világháború 100. évfordulója alkalmából megrendezendő rendezvénysorozat is.

Hegyi Endre

gyűjtő fotóinak köszönhetően a tárlaton megelevenednek a cs. és kir. szegedi 46. gyalogezred, valamint az olasz fronton szolgáló katonák mindennapjai, a háború borzalmai. A fotógyűjtemény leginkább szívszorító darabja az a kép, ahogy a katonák a karácsonyi üdvözletüket osztják meg otthon maradt családtagjaikkal. A kiállítás szakmai szervezői a szegedi Meritum Kulturális és Művelődési Közhasznú Egyesület és a San Martino del Carso-i Karszti Barlangkutató Egyesület Történeti Kutatások Osztálya voltak, akik arra törekedtek, hogy a háborút speciális olasz és magyar szemüvegen át is láttassák. Így került a tárlatba a doberdói fa mint a negyvenhatosok jelképe és a hozzá tartozó tablósorozat, valamint

Giuseppe Ungaretti

olasz költő munkássága is. "Idén száz éve annak, hogy ez a fatörzs a Doberdó fennsíkról Szegedre érkezett. Az ezred kezdeményezte a hadtest parancsnokánál, hogy az alakulat egy éves doberdói tartózkodásának évforduló alkalmából vágják ki és küldjék haza a Tisza-parti város múzeumába azt az eperfát, mely magányosan állt a legvéresebb küzdelmek helyszínén San Martino del Carso templomának dombján. A lövedékek szaggatta törzs mindkét hadsereg számára egyfajta tájékozódási pontként szolgált, de egyben az élet és a kitartás szimbóluma lett. Az egész csatamező egyetlen, még álló fájaként az olasz hadseregben szolgáló katonaköltőnek, Giuseppe Ungarettinek több vers megírására adott ihletet, az ellenséges hadsereg főparancsnoka, József főherceg pedig a magyar katonák sorsának jelképeként tekintett rá" - mondta

Juhász Tünde

kormánymegbízott. A Szegedre 1916 nyarán került eperfát ma a Móra Ferenc Múzeum őrzi.

A megemlékezés részeként pénteken tudományos szimpóziumot tartanak, melynek témája a 46-os gyalogezred története és első világháborús szereplése. A konferenciára történelemtanárokat és a téma iránt érdeklődőket várnak határon innen és azon túlról is. "Ez a tárlat azért is áll hozzánk közel, mert három olyan kiállítást mutat be egyszerre, melyek mind Doberdóra vezetik a közönséget. Doberdó kultikus helyszíne a magyar történelemnek, a néprajztudomány és a folklorisztika külön szakirodalmat szentelt, melyben azt vizsgálják, a magyar történelmi személyiségek, események hogyan jelennek meg a népmesékben, a mondákban, a népköltészeti alkotásokban. A Doberdó ilyen kultikus helyszínné vált, hiszen mindannyian ismerjük a "Kimegyek a doberdói harctérre" kezdetű népdalunkat, amely a magyar katonanóták himnusza" - világított rá

Végh Katalin

muzeológus-etnográfus, a Kecskeméti Katona József Múzeum igazgatóhelyettese a kiállítások fontosságára. A száz éve kirobbant háborúról országszerte megemlékeznek, a kormány kiemelt figyelmet szentelt arra, hogy a centenáriumi programokkal méltó módon tisztelegjenek az elesett katonák előtt. "Doberdó a magyarság számára szimbolikus jelentéssel bír, egyike azoknak a gyászos emlékű történelmi-földrajzi fogalmaknak, melyekben Mohács vagy a Don kanyar is beletartozik. Komoly veszteségeket, megrendítő emlékeket idéző fogalmán túl kétségtelenül ez a hadszíntér a magyar történelem egyik legfontosabb emlékhelye, a magyar katonai helytállás és hősiesség jelképe. Ezt a hősiességet szimbolizálja a doberdói fa története" - fűzte hozzá

Kun Szabó István

miniszteri biztos.

A tárlat, mely november 14. és 21. között megtekinthető a kormányhivatal aulájában, folytatása egy néhány héttel ezelőtt megkezdődött olaszországi programnak. A centenárium alkalmából október közepén két napos megemlékezést rendeztek az olaszországi csaták egyik helyszínén, San Martino del Carso településen. Ennek keretében a két, korábban szembeálló nemzet képviselői eperfacsemetét ültetettek a harcoktól kipusztult fa egykori helyén. A kiállításért és a magángyűjtő felajánlásáért mondott köszönetet

Gianfranco Simonit

, a San Martino-i helytörténészek vezetője, aki egyúttal kiemelte, a közös múltra, a magyar és olasz történelemre nemcsak emlékezni fontos, az utókornak is át kell adni az ismereteket. Bízik benne, hogy a kiállítás egykor és most részlegének köszönhetően a látogatók szeretnék majd megnézni Doberdót. A megnyitón Hegyi Endre néhány fotó történetébe kalauzolta el az érdeklődőket.