Az Alkotmánybíróság vizsgálhatja, hogy az uniós kvótarendszer sérti-e az ország szuverenitását

Az Alkotmánybíróság (Ab) vizsgálhatja, hogy az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, vagy Magyarország szuverenitását, illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát. Az Ab erről szóló határozatát szerdán tette közzé a honlapján.

Székely László

, az alapvető jogok biztosa múlt év decemberében kért alkotmányértelmezést a menekültek tömeges áthelyezését lehetővé tevő uniós kvótarendszer miatt. A testület fél évvel később, ez év júniusában kezdte el az indítvány tárgyalását, ám az október 2-ai kvótareferendum előtti hetekben már nem szerepelt a testület teljes ülésének napirendjén az ügy, amelynek tárgyalását a november 8-ai sikertelen alkotmánymódosítást követően tűzte ismét napirendjére az Ab. Az Alkotmánybíróság az MTI-hez eljuttatott közleményében felidézte: az alapvető jogok biztosa az indítványában kifejtette, hogy az ügyben érintett konkrét alkotmányjogi probléma az Európai Unió Tanácsa által 2015. szeptember 22-én elfogadott határozatával összefüggésben merült fel. E dokumentum átmeneti intézkedésként az Olaszországban és Görögországban tartózkodó menedékkérelmet benyújtott személyek más tagállamokba történő áthelyezéséről rendelkezik. Az ombudsman indítványa ezzel összefüggésben négy kérdést tartalmazott. A testület ezek közül háromra fejtette ki válaszát. Székely László azon kérdését, hogy "Mekkora terjedelmű az Alaptörvény XIV. cikk (1) bekezdésében foglalt, a külföldiek csoportos kiutasítására vonatkozó tilalom?", elkülönítették, arról később döntenek. Az ombudsmani indítvány nyomán az Ab az Alaptörvény alapján megállapította: a testület a hatáskörei gyakorlása során vizsgálhatja, hogy az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, vagy Magyarország szuverenitását (ide értve az általa átadott hatáskörök terjedelmét is), illetve történeti alkotmányán alapuló önazonosságát. Az Ab a közleményében kiemelte, hogy a testület a mostani határozatában a Német Szövetségi Alkotmánybíróság és más tagállamok (Csehország, Egyesült Királyság, Észtország, Franciaország, Írország, Lengyelország, Lettország, Spanyolország) alkotmánybíróságai, illetve alkotmánybírósági feladatokat ellátó legfelsőbb bíróságai gyakorlatát is figyelembe véve állapította meg hatáskörét annak vizsgálatára, hogy az Európai Unió intézményei útján történő közös hatáskörgyakorlás sérti-e az emberi méltóságot, más alapvető jogot, vagy Magyarország szuverenitását, illetve alkotmányos önazonosságát. A testület a határozatában rögzíti, hogy az Európai Unió az Alapjogi Charta és az Európai Unió Bírósága révén az alapvető jogok kielégítő védelmét biztosítja. Ugyanakkor kiemelték, hogy az Ab "nem mondhat le az emberi méltóság és az alapvető jogok védelméről", és biztosítania kell, hogy a közös hatáskörgyakorlás sem járhat az emberi méltóság vagy más alapvető jogok lényeges tartalmának sérelmével. Ezen közösen gyakorolt hatáskörökön túlterjeszkedő uniós jogi aktusok kapcsán feltett kérdéshez kapcsolódóan az Alkotmánybíróság két fő korlátot állapított meg. A közös hatáskörgyakorlás egyrészt nem sértheti Magyarország szuverenitását, másrészt nem járhat az alkotmányos önazonosság sérelmével. Az alkotmányos identitás védelmét az Ab - mint fogalmaztak - "egyfajta, az egyenjogúság és kollegialitás alapelvein nyugvó, egymás kölcsönös tisztelete mellett folytatott alkotmányos párbeszéd keretében, az Európai Unió Bíróságával szorosan együttműködve látja indokoltnak biztosítani". A határozathoz

Dienes-Oehm Egon, Juhász Imre, Pokol Béla, Stumpf István, Varga Zs. András

alkotmánybíró párhuzamos indokolást,

Salamon László

alkotmánybíró különvéleményt fűzött - olvasható az Ab közleményében. Az uniós menekültkvóták ügyében az Európai Unió Bíróságán is folyik eljárás. A magyar kormány akkoriban támadta meg a mintegy 1300 fős kötelező menekültkvótáról szóló uniós döntést a luxembourgi bíróságon, amikor az ombudsman alkotmányértelmezést kért az Ab-től. Az Ab és az uniós bíróság eljárásában is az egyik fontos kérdés a magyar állam és az EU közti hatáskörök megoszlása.