Nagy Ervin: Róma bukása intő jel az Európai Uniónak

A filozófus Szegeden tartott előadást. A liberalizmus, a migráció mellett volt pártjának, a Jobbiknak a helyzetéről is beszélt. Szerinte kell kritizálni Vona Gábort, de racionális érvekkel, s nem úgy, hogy hiszünk Terry Blacknek. A Fidesz politikájával egyetért, de a karrieristákat kiszórná a vezetésből.

„Változás zajlik a világban. A hidegháború végén két jóslat jelent meg. Az egyik

Fukuyama

liberális filozófusé volt, aki azt állította, hogy mindenhol elterjed a liberális demokrácia, s bekövetkezik a történelem vége.

Huntington

másképp látta. Szerinte nem lesz vége, hanem jön helyette egy újabb konfliktus: a civilizációké, amely kulturális és vallási síkon folyik. Ma már tudjuk: nem lett igaza Fukuyamának” –

Nagy Ervin

filozófus tartott előadást Szegeden a Tisza Lajos Közéleti Egyesület meghívására (korábbi interjúnkat vele

olvashatják). A rendezvényen elsősorban a liberalizmus mai irányzatát kritizálta, de beszélt aktuálpolitikáról, s volt pártjáról, a Jobbikról is. Meglátása szerint

idősebb Bushtól Obamáig

erőszakosan terjeszteni akarta az Amerikai Egyesült Államok ezt a liberális demokráciát. Egyrészt fegyveresen, mint Észak-Afrikában, Közel-Keleten, másrészt a politikai közbeszéd diktatúrájával, amelyet politikailag korrekt közbeszédnek nevezünk. Témái közé sorolta a gender-elméletet, a melegjogok képviseletét, a bódulathoz való jogot, azaz a drogliberalizációt, a könnyű drogok engedélyezését. Egyetlen egy logikai elemet lát ebben: az egyén szabadsága áll a középpontban, még akár a közösséggel szemben is. „Szét kell verni a patrióta közösségeket, a családokat, a nemzetállamokat, vallási csoportokat, csak egyéni fogyasztók kellenek. Meggyőződésem, ez a fajta gondolat az emberek számára egy boldogtalanabb életet hoz el. A mindig új termékre vágyó boldogtalan lesz, szorongani kezd, pánikbetegség alakul ki, ezek civilizációs betegségek, akkor jöttek létre, mikor szétverték a korábbi világot” – fogalmazott a filozófus. Hozzátette, nem tartja magát fejlődésellenesnek, csak a végtelenített egyéni szabadságjogot nem kívánja. Nagy úgy gondolja, látszik, hogy az embereknek a világban elegük lett ebből az álszent fogyasztói társadalomból, a brexit ennek lenyomata.

A rendszerváltás idején Magyarországra rázúdult a szabadság, s habár senki – legalábbis ő maga biztos, hogy nem – kívánja vissza a

Kádár-korszak

diktatúráját, mégis átestünk a ló túloldalára. „Mi itthon acsarkodunk, miközben megkezdődött a civilizációk összecsapása, ránk zúdult a népvándorlás. Ideológiákról vitatkozunk, mikor a dán baloldali kormány szembe megy a bevándorlással, míg a jobboldali

Merkel

bevándorláspárti” - vélekedett. A liberálisok álláspontja szerint támogatják a bevándorlást, pedig ez az eszme fog először elpusztulni, ha az iszlám hatalomra kerül, mert ezt nem tudja befogadni. A filozófus arra a következtetésre jutott, hogy a mérsékelt és a radikális iszlám is lenézi a liberálisokat. Nagy Ervin arra szólított fel, hogy most kell megerősíteni a családokat, mert az ókori Róma példája intő jel. Ismert, hogy a rómaiak is kísérleteztek a betelepítéssel, meg akarták a barbárokat szelídíteni. Ez azonban nem sikerült, Róma a múlté lett. „Azonban ha felsorakozunk egy cél mögé, akkor még tehetünk valamit. Magyarország a kerítésépítéssel tett azért, hogy ne mi legyünk azok a balekok, akik felvesszük, átengedjük őket. Jól kezeltük, de ezek az emberek mégis bejöttek, s az európai integráció miatt ez hatással van ránk” – értékelt. Nem gondolja azt, hogy az elöregedő Európát migránsokkal kell feltölteni, inkább a családok támogatásában látja a jövőt – itt is megemlítette a magyar kormány elképzeléseit mint pozitív lépéseket. Rámutatott, ma Spanyolországban minden második fiatal munkanélküli, már Argentínába mennek szerencsét próbálni, ezért azt kell elősegíteni, hogy átképzéssel, vagy más módszerekkel ők itthon boldoguljanak. Nagy szerint a magyar kormány vagy beleáll az örvénybe, vagy tesz ellene, s megpróbál küzdeni. „Ma Magyarországon sem jobb- és a baloldal vetélkedik, hanem ideológiai küzdelem zajlik. Az egyik oldalon áll a baloldal és a liberálisok, a másikon a nemzeti oldal” - mondta.

„A Jobbik ugyanezt a gondolatot képviselte jó néhány évvel ezelőtt, csak erőteljesebb módon, mint a Fidesz. A párt vezetése azonban hatalomra akart kerülni. Most taktikai győzelmet arattak a parlamentben, de ez hosszabb távon vereség,

pürrhoszi

győzelem. Ötször változtatták meg álláspontjukat 2016-ban, ezt nem tudják követni az emberek” – elemezte volt pártjának politikáját. Az említett alkotmánymódosításról szóló voksoláson a nemzeti érdekek a háttérbe szorultak a párt céljai mögött Nagy szerint. A Jobbikot segítő értelmiségnek sem tetszik ez – állította, majd

Raffay Ernőt, Tóth Gy. Lászlót

nevezte meg. Az ősjobbikosok csalódtak Nagy Ervin szerint, miközben a csalódott baloldaliak, fideszesek nem jöttek. Kritikával illette a

Vona Gábor

körül kialakult tanácsadó gárdát. Név szerint Török Gábor politológust említette, majd megjegyezte, úgy viselkedik a Jobbik, mint az SZDSZ – ezt összekötötte azzal, hogy az említett szakember karrierjét valóban a szabaddemokratáknál kezdte. Ennek eredményeként 2016 decemberében úgy mehet az EU-ba tárgyalni

Orbán Viktor

, hogy érvénytelen a népszavazás, sikertelen az alkotmánymódosítás. Volt alelnökként, alapítóként Nagy Ervin azt mondta, egy generációs pártot akartak létrehozni, amely főleg fiatalokból áll, s friss erőként, mint a Fidesz lelkiismerete működik. Ezért is javasolták azt, hogy a polgári körös Vona Gábor legyen az elnök – sokak tiltakozása ellenére. 2007-ben új irányt hozott a pártvezető, sokan kiléptek, majd Magyar Gárda is megalakult, ami ellen hiába tiltakoztak Nagy Ervinék. „Később szétverték a gárdát, aztán következett néppártosodás, most pedig balos fordulat. Ez már rég nem az a párt, amit 2003-ban elképzeltünk” – magyarázta a filozófus.

Nem tetszik neki az, hogy a Jobbik bulvármédiában szerepel. Vona tetoválásának, s edzésének megmutatása után szerinte nem szabad azon csodálkozni, hogy rászáll a bulvár. „A

Terry Black-ügy

viszont kiakasztott. Sok mindennel lehet támadni Vonát, de csak racionálisan. Tudom, hogy ez a vád badarság. Terry Black mint hiteles informátor? Nem itt kell őt támadni! Butaság ez és kontraproduktívt hatást vált ki” – mondta. Megjegyezte, a magánéletbe bemászáson csak most háborodik fel a Jobbik, például

Volner

nőügyénél telekiabálták a liberális sajtót felháborodásukkal, de mikor Orbán Viktor családját hurcolták meg, akkor hallgattak. Utalt a Kuruc.infó módszereire, akik telefonszámokat, e-mailcímeket hoztak nyilvánosságra. Nagy hangsúlyozta, a Fidesszel kapcsolatban is lehet kritikával élni. Beáramlott szerinte egy olyan tömeg, amely nem a polgári értékekben hisz, karrierista. Kényes kérdésnek tartja, hogy ezt mennyire engedik be. Valahol a határt meg kell húzni: szelektáltabb vezetők kellenek, értékelvűség. Vannak látható botrányok, ami a polgári jobboldalnak sem tetszik, ilyen meglátása szerint

Rogán

helikopterezése. Ezen felül több fontos ügyet említett, ahol lépni kell: az oktatás, az egészségügy, a bérek, a nemzeti közpolitika. „Ha ők buknak – akkor visszajönnek

Gyurcsányék

? Miért nem tudott profitálni ebből a baloldal?” – kérdezi. Azt állítja azért „mert ostobák”. Hatalmas magas labdák leütése helyett, inkább egymással acsarkodnak. Erre jó példának látja az október huszonharmadikai megemlékezést és ünnepet. A baloldal a Blaha Lujza téren tüntetett, egymás után felmentek a színpadra a szónokok, s arról beszéltek, hogy ki-kivel fog összefogni, egymást kritizálták. Úgy látja, 2018-ban nem győzhet a baloldal, de érhet el részsikereket. Az országházba várja Gyurcsányt, s talán még

Bokrost

és

Fodort

is. A főkérdés az, hogy a Fidesz meg tud-e tisztulni az országgyűlési választásokra, mert a jelenlegi botrányokat megelégelhetik a választók.