Több százmilliós bírságot is meg kell fizetniük a csaló brókercégek vezetőinek

Az ellenük folyó büntetőjogi és polgári perek mellett több százmilliós jegybanki bírságot is meg kell fizetnie Tarsoly Csabának és társainak, lezárult ugyanis a három brókercég - Quaestor, Buda-Cash és Hungária - vezetőinek személyi felelősségére vonatkozó MNB-vizsgálat - mondta Szeniczey Gergő, a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi és piacfelügyeleti ügyvezető igazgatója az Origónak szerdán.

Interjúban az ügyvezető igazgató elmondta, a három érintett brókercég valamennyi vezető tisztségviselőjével, összesen 11 igazgatósági vagy menedzsment taggal szemben folytatott le az MNB a személyes felelősségükre vonatkozó eljárásokat a történtek miatt. Mindegyiküket a korábbi törvény szerinti maximális, fejenként 20-20 millió forint személyi bírság megfizetésére kötelezte a jogszabályok súlyos megsértése miatt. Hozzátette, a brókerügyek tanulságaként született egyik törvénymódosítás nyomán ezeknek a vezetőknek ma együttesen már 5,5 milliárd és nem 220 millió forint bírságot kellene megfizetniük a köz javára. Tavaly év végétől ugyanis a felügyelt intézmények vezetőinek személyi bírságplafonja 500 millió forintra nőtt. Az ügyvezető igazgató elmondta azt is, hogy egyes politikusok évek óta pontosan tudják, hogy a Quaestor első kötvénykibocsátási tájékoztatóját még 2007 novemberében, az MSZP kormányzása idején hagyta jóvá az akkori pénzügyi felügyelet. Kifejtette, 2014 novembere óta viszont, amikor is az MNB a maga részéről első ízben és egyetlen alkalommal a Quaestor-kötvény kibocsátási tájékoztatóját formailag jóváhagyta, gyakorlatilag nem nőtt a bűncselekmény révén eltulajdonított ügyfélvagyon. Úgy vélte, nem véletlen - és ez is az emberek tudatos félreinformálásának része -, hogy egyesek megpróbálják összemosni a korábbi, s a brókerügyek feltárása előtt egy évvel megszüntetett pénzügyi felügyeletet a leleplezést végül elvégző, sikeres MNB-vel. Az igazgató közölte, a 32 ezer Quaestor-károsult kártalanítása a végéhez közeledik, a nekik jogosan járó 124,3 milliárd forintnyi pénzből a Kártalanítási Alaptól és a Befektető-védelmi Alap kártalanításából 123,8 milliárdot már felvettek. Hozzátette, a Buda-Cash ügyfeleinek kártalanítása során a Beva a brókerház 8272 befektetője számára mintegy 14,1 milliárd forint kártalanítást fizetett ki.

Szeniczey Gergő

az interjúban elmondta azt is, hogy a botrányok után tavaly és idén a teljes szektort tüzetesen átvizsgálta az MNB, csak kisebb szabálytalanságokat talált, a Buda-Cash és társaira jellemző szervezett visszaélést azonban sehol sem. E vizsgálatsorozatuknak is köszönhető, hogy már tavaly visszatért a bizalom a befektetési szolgáltatók piacára, és a forgalom több százalékponttal nőtt - tette hozzá. Beszélt arról is, hogy az MNB a tőkepiaci felügyeleti szakterületen azonnal bevethető operatív vizsgálati csapatot hozott létre, a rendszerkockázatot felvető jogsértések valós idejű kivizsgálására. Ha úgy ítélik meg, hogy a vizsgálataik sikerét veszélyezteti, akkor - eddig csak az engedély nélküli, jogosulatlan szolgáltatóknál alkalmazott módon - mindenféle előzetes értesítés nélkül mennek ki a helyszínre vizsgálódni. Ott pedig - a nyers adatbázisok eddigi sikeres lekérdezésén túl - szükség esetén akár a teljes informatikai állományt azonnal le tudják másolni és elhozni - mondta.