Sukoró-ügy: felmentették az MNV Zrt. korábbi vezetőit

Felmentette a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. korábbi vezérigazgatóját, Tátrai Miklóst és a cég egykori értékesítési igazgatóját, Császy Zsoltot a Sukoró-ügy másodfokú tárgyalásán szerdán a Szegedi Ítélőtábla.

A táblabíróság az első fokon különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében bűnösnek kimondott vádlottak esetében bűncselekmény hiányában hozott felmentő ítéletet.

Császy Zsoltot

a magánokirat-hamisítás vádja alól bizonyítottság hiányában mentette fel a bíróság. Az ügyész az első- és a másodrendű vádlott esetében fellebbezést jelentett be, így a döntés nem jogerős. Az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet helyben hagyva jogerősen felmentette

Markó Andreát

, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és

F. Zsolt

értékbecslőt. A táblabíróság

V. Bálint

ügyvédet - az első fokon kiszabott büntetést enyhítve - kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt pénzbüntetésre ítélte, amely az összesen 360 ezer forint meg nem fizetése esetén fogházbüntetésre változik. Az állam képviseletében eljáró MNV Zrt. 2008. július 30-án kötött - egy Sukorón tervezett kaszinó- és turisztikai beruházáshoz kötődő - telekcsere-szerződést egy külföldi befektetői csoport képviselőjével,

Joav Blum

izraeli-magyar üzletemberrel. A Központi Nyomozó Főügyészség emiatt 2009 áprilisában nyomozást indított. A Fővárosi Ítélőtábla 2011. június 13-án jogerősen semmisnek mondta ki a szerződést, azzal, hogy vissza kell állítani az eredeti állapotot. A vádirat szerint a beruházással összefüggő telekcsere-szerződés teljesülése esetén 1,294 milliárd forint kár érte volna az államot. A Szolnoki Törvényszék tavaly szeptemberben első fokon 4 év börtönbüntetésre ítélte Tátrai Miklóst, Császy Zsolt pedig 3 év 6 hónap börtönt kapott. A bíróság az első- és a másodrendű vádlottat - tettesként, illetve bűnsegédként - különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntettének kísérletében mondta ki bűnösnek. Markó Andreát, a Pénzügyminisztérium volt szakállamtitkárát és F. Zsolt értékbecslőt felmentették. V. Bálint ügyvédet kétrendbeli közokirat-hamisítás miatt pénzbüntetésre ítélték, amely az összesen hatszázezer forint meg nem fizetése esetén fogházbüntetésre változik.

Gyurisné Komlóssy Éva

tanácsvezető bíró szerdán az MNV Zrt. korábbi vezetőit felmentő másodfokú ítélet mintegy kétórás indoklása során kifejtette, a vádlottak a telekcserével kapcsolatos döntés során joggal tartották szem előtt az állam érdekét, és érezték fontosnak a beruházás megvalósulását, amely 1,3 milliárd euró tőkebefektetéssel, munkahelyek teremtésével kecsegtetett. A vádlottak megalapozatlan jutottak arra a következtetésre, hogy döntésükkel az állami vagyonban nem hogy kárt okoznának, hanem azt gyarapítják. Az illetékesség hiányával kapcsolatos védői és vádlotti kifogásokkal kapcsolatban a bíró leszögezte, elsőfokú bíróság kijelölése esetén fellebbezések ügyében a területileg illetékes másodfokú bíróság jár el. Gyurisné Komlóssy Éva részletesen kitért az elsőfokú eljárás során történt eljárásjogi szabálysértésekre, és kifejtette, azok egyike sem indokolta az ítélet hatályon kívül helyezését, azok orvosolhatók voltak másodfokon. A táblabíróság szerint ugyanakkor az elsőfokú ítélet részben megalapozatlan, a Szolnoki Törvényszék a tényállást hiányosan, helyenként iratellenesen állapította meg, és az ítélet indoklási kötelezettségének sem tett mindenben eleget. A tanácsvezető bíró kitért arra, hogy a törvényszék - figyelmetlenségből vagy leírási hiba miatt - tanúvallomások egyes részleteit az elhangzottakkal ellentétesen jegyzőkönyvezte. Az elsőfokú bíróság a bizonyítékok egy részét is iratellenesen értékelte, és téves következtetéseket vont le. Tátrai Miklós és Császy Zsolt a másodfokú ítélet kihirdetése után az MTI-vel azt közölte: a Sukoró-ügyben indult büntetőeljárás komoly sebet ejtett a jogállamon és a demokrácián, valamint az ügyészség szakmai tisztességén is. Nem utolsósorban pedig tönkretette a vádlottak, sőt a tanúk egy részének életét és egzisztenciáját. A közleményben azt írták, a büntetőeljárás, amelyet az ügyészség politikai nyomásra indított el, több mint hét éve tart. Az ügyészség hét éve akadályozta meg azt, hogy létrejöjjön Közép-Európa legnagyobb turisztikai beruházása, hogy háromszázmilliárd forintot fektessenek be a Velencei-tó térségében, hogy háromezer munkahely jöjjön létre, és hogy az állam évi több tízmilliárd forint adóbevételre tegyen szert. Hozzátették: az ügyészség a rendszerváltás óta ebben az ügyben lépett fel először a büntetőjog eszközeivel egy gazdaságpolitikai döntés és az ország politikai vezetői ellen. Nem utolsósorban pedig az ügyészség ezzel a büntetőeljárással alapozta meg azt, hogy az összes magyar kaszinó, évi 25 milliárd forint bevétel "a jelenlegi kormány barátainak és üzletfeleinek kezébe kerüljön". Az MNV Zrt. korábbi vezetői úgy fogalmaztak, itt az ideje annak, hogy a politika visszatérjen oda, ahová való, és tűnjön el a büntetőeljárásokból. Itt az ideje, hogy az ügyészség eltávolodjon a politikától. Ezért azt remélik, hogy hét év után lesz annyi szakmai és emberi tisztesség az ügyészség vezetőiben, hogy a bíróság döntését tudomásul veszik - írták.