Lázár: 2016 a pályázatok, 2017 a kifizetések éve lehet (FRISSÍTVE)

Az uniós támogatásoknál 2016 a pályázatok éve lesz, míg 2017 a kifizetéseké és a megvalósítás megkezdéséé - mondta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága keddi ülésén.

Lázár János

a testület előtt az előző év munkájáról szóló tájékoztatásában hangsúlyozta, hogy a kormány tartja magát célkitűzéséhez, miszerint az európai uniós támogatások jelenlegi ciklusának összes pályázatát kiírják 2017. március 31-ig. Jelen állás szerint már 3500-4000 milliárd forint között van a kötelezettségvállalás a 2017-es évre, decemberig szeretnék elérni az 5000 milliárd forintot, ebből 2017-ben 2500 milliárd forint kifizetése a cél - mondta Lázár János. Közölte, vidékfejlesztésre 1294 milliárd forintos uniós támogatás jut a teljes - több mint 8900 milliárd forintos - uniós kasszából. Ez "óriási lehetőség kell legyen a mezőgazdaság számára" - tette hozzá. Elmondta, megbízták a KPMG Magyarországot azzal, hogy készítsen egy tanulmányt a 2007 és 2013 közötti forrásfelhasználásáról. Ennek alapján "az agráriumban elköltött száz és ezer milliárdok ellenére az agrárium termelékenysége, produktivitása jelentős mértékben nem változott" - mondta. A vidékfejlesztésben a kormányprogram szerint a támogatások 80 százalékát a kis- és közepes gazdaságok, 20 százalékát a nagygazdaságok felé szeretnék fordítani - mondta Lázár János. Közölte azt is, hogy húszmilliárd forintos többletkeretet biztosítanak arra, hogy a nagyüzemek jó pályázatai támogatásban részesülhessenek. Az agárképzésről szólva elmondta, a kormányfő kifejezett célja az agrárfelsőoktatás erősítése. Az állami földárverések lebonyolításról Lázár János elmondta, hogy "az értékesítés módját illetően jogorvoslati kérelem lényegében nincs". Meggyőződése szerint a földtulajdonhoz juttatás a mezőgazdaság fontos problémáját oldja meg hosszú évtizedekre. Az agrárbürokrácia átalakításáról kiemelte: az érinti a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalt, a Földmérési és Távérzékelési Intézetet. Az előbbi hatósági jogkörei a fővárosi és a megyei kormányhivatalhoz kerültek, az utóbbi a fővárosi kormányhivatalhoz. Jövőre megszünteti a tevékenységét a Nemzeti Földalapkezelő Szervezet, a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalt (MVH) több részre bontják. A kifizetések egyszerűsítése és a bürokráciacsökkentés volt a célja az MVH átszervezésének, célszerű ha egy országban egy kifizető ügynökség van - mondta. Közölte azt is, hogy az agrárkutatás területén is "különböző szervezeti lépésre" készülnek.

Harangozó Gábor

(MSZP) a bizottság alelnöke szerint a mostani fejlesztési ciklus a korábbihoz képest nem előre-, hanem visszalépés. "A 2014-es fejlesztési ciklus harmadik évének a végén tartunk, és még egyáltalán nem volt kifizetés" - mondta.

Győrffy Balázs

(Fidesz) az agrárképzés fontosságát hangsúlyozta, és mint mondta, a versenyképességhez szaktudással rendelkező, jól képzett gazdálkodó rétegre van szükség.

Farkas Sándor

(Fidesz) bizottsági alelnök az agrároktatás hiányosságára hívta fel a figyelmet. Kiemelte, a fiatalok töredéke akar az agráriumban elhelyezkedni, vonzóvá kell tenni az ágazatot számukra.

Magyar Zoltán

(Jobbik) a testület alelnöke szerint Lázár Jánosnak és a földművelésügyi miniszternek ki kellett volna állnia azért, hogy a földprivatizációból befolyt pénzt a vidék céljaira költsék el, ha már onnan vonták ki ezt a forrást. Szerinte a vidéki minőségi munkahelyteremtés nem kellő mértékben jelent meg a vidékfejlesztési pályázatokban.

Gőgös Zoltán

(MSZP) kijelentette: a földárveréseknél azért nincsenek jogorvoslatok, mert az érintettek nem tudják, hogy nem ők nyertek. Úgy lettek bejegyezve a földek, hogy akinek elővásárlási joga lenne, nem értesítették, hogy miért nem ő nyert. Szerinte tömegesek lesznek a jogorvoslatok. Nincs hozadéka annak, hogy a vidék vagyonát eladják, de oda nem csorog ebből vissza semmi - mondta.

Font Sándor

(Fidesz) a bizottság elnöke azt emelte ki, hogy 2010 óta, 2013-at leszámítva, az ágazat minden évben "soha nem látott" eredményeket ért el.

Sallai R. Benedek

(LMP) a termőföldprivatizáció kapcsán valótlannak nevezte az állítást, hogy a magyar emberek vásároltak földeket. Azok túlnyomó része nagybirtokosokhoz ment - mondta. A MVH "2011-től a szervezett bűnözés egyik melegágya", a felső vezetéssel komoly baj van - mondta a politikus.

Kis Miklós Zsolt

, a Miniszterelnökség államtitkára elmondta: a Vidékfejlesztési program pályázatai egyszerre szolgálják a kis- és közepes családi gazdaságok megerősítését, a vidéki munkahely-teremtést, a kis- és közepes birtokok, illetve a nagybirtokok közötti 80-20 százalékos arány kialakítását. A programban 1300 milliárd forint forrás áll rendelkezésre, 68 pályázati jogcímre. Eddig 38 jogcímen 942,5 milliárd forintnyi pályázatot írtak ki, 476 milliárdnyit zártak le, illetve függesztettek fel. A pályázatok iránt nagy az érdeklődés - mondta. Ilyen volt a kertészek munkáját támogató, 66 milliárd forintos pályázat, amelyre 70 milliárdot is meghaladta az igénylés, és a településképet meghatározó épületek felújítását szolgáló 27 milliárdos keretű is, amelyre 76 milliárd volt az igény. Közölte, a jogos igények kielégítésére, ahol lehet többletforrásokat is bevonnak. A környezetgazdálkodásra 20 milliárd, a kertészetre 15 milliárd forint pluszpénz jut.

Vitályos Eszter

, a Miniszterelnökség államtitkára az MVH átalakításának technikai részletei ismertetve elmondta, az az államkincstár akkreditációjával zárul. Kiss Miklós Zsolt hozzátette: a gazdák nyugodtak lehetnek, ügyeiket ugyanazok az emberek, ugyanolyan pontosan intézik akkor is, amikor a kincstár veszi át a kifizető ügynökség feladatait.

Magyarország célja, hogy a kvóta lekerüljön a napirendről

A magyar kormány célja, hogy elérje, vegyék le a napirendről Brüsszelben a kötelező betelepítési kvótákat - mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A kormánynak szüksége van minden magyar politikus segítségére ebben a küzdelemben - fogalmazott Lázár János, aki ezzel kapcsolatban emlékeztetett arra, hogy Orbán Viktor miniszterelnök találkozóra hívott magyar ellenzéki vezetőket. Molnár Gyulával, az MSZP elnökével és Vona Gábor Jobbik-elnökkel is kedden tárgyalt a kormányfő. Várják az LMP vezetőit is - közölte a Miniszterelnökség vezetője. A Molnár Gyulával folytatott egyeztetésen Orbán Viktor tájékoztatást adott arról, mi várható a hét második felében esedékes Európai Tanács-ülésen, és kérte a szocialisták támogatását az európai politikai viták során, még akkor is, ha az alaptörvény-módosítás ügyében az MSZP álláspontja nem változott, így "az egyetértés elmaradt" - mondta Lázár János. Pedig a miniszter szerint az alkotmányos identitás kérdése nem fideszes ügy, hanem Magyarország ügye. Akik október 2-án részt vettek a kvótareferendumon, nem pártpolitikai meggyőződés alapján tették, hiszen jóval többen mentek el szavazni, mint ahányan a kormánypártokat támogatják - tette hozzá. A népvándorlás megállításával kapcsolatos küzdelemhez szükség van egy nemzeti konszenzus kialakítására - hangsúlyozta. Arról is beszélt, hogy Magyarország a rugalmas szolidaritás elvét képviseli majd az Európai Tanács ülésén, ennek jegyében a kormány azt szeretné, ha figyelembe vennék a határvédelemre fordított költségeit. A hétvégi nemzeti ünneppel kapcsolatban a miniszter mindenkit arra kért, hogy közös főhajtással adózzon 1956 hősei előtt. A kormány méltó megemlékezésre hívja Magyarország minden polgárát - mondta. Kérdésre hozzátette: tíz éve, az 50. évfordulón az MSZP és az akkori miniszterelnök lehetetlenné tette a méltó megemlékezést. Lázár János visszautasította azokat a kritikákat, amelyek arról szólnak, hogy a kormány újra alapítványokat akar létrehozni. A kabinet azért hozza létre a Habsburg Ottó Alapítványt, mert nem lett volna méltó például egy "Habsburg Ottó Kft." létrehozása - mondta, jelezve: "ezért döntöttünk úgy, hogy (...) kivételesen egy állami alapítványt hozunk létre". Azzal kapcsolatban, hogy Kornai János közgazdász autokráciának minősítette a jelenlegi magyar berendezkedést, a tárcavezető úgy reagált, demokrácia van Magyarországon, és önkényesnek tartja a Kornai János által alkalmazott szempontrendszer felállítását. Nem lehet antidemokratikusnak nevezni egy olyan kormányt, amely egy fontos társadalmi kérdésben népszavazást hirdet - mondta. A Miniszterelnökség vezetője ismét kiállt a kötelező gimnáziumi felvételi szükségessége mellett. Szerinte ezt mihamarabb meg kellene lépni, de Palkovics László oktatási államtitkárral ebben nincs egyetértés, ő ugyanis csak a Nemzeti alaptanterv bevezetésével párhuzamosan mérlegelné ezt, 2018 őszén. Lázár János közölte, azért nem a szokásos napon, csütörtökön tartották a kormányinfót, mert szerdán Brüsszelben tárgyal - az EU-s források ügyében és a paksi erőműbővítésről -, a következő nap pedig Frankfurtban lesznek egyeztetései német gazdasági szereplőkkel.

Szigorítják a közpénzek elköltésének feltételeit

A közpénzek elköltésének szigorítására tesz javaslatot a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Lázár János közölte: ez a lépés a pályázati értékelési rendszer átláthatóbbá tételét követi, s várhatóan a héten megteszi a javaslatát. Jelezte, hogy szerdán Brüsszelbe utazik egyebek mellett azzal a reménnyel, hogy pont kerül az úgynevezett aszfaltügy végére, s a várt 120-150 milliárd forint bírság helyett 45-50 milliárd forinttal "megúszhatja" az ország, ami később felhasználható lesz. Ez egy hároméves kellemetlen ügy lerendezését jelentheti - értékelt, hozzátéve: a kormány minden esetben tárgyalásos megoldásra törekszik. A tárcavezető beszámolt arról is: vita van arról, hogy az unió szerint Magyarország túl gyorsan akarja lehívni a forrásokat, ő azonban azon az állásponton van, hogy ez a gazdaság átalakítása, a régió felzárkóztatása érdekében szükséges. Lázár János jelezte azt is, hogy a kormány megbízta a KPMG-t, hogy készítsen tanulmányt a 2007 és 2014 közötti uniós források hasznosulásáról. Tudatta, hogy november 15-ig a kormány kihelyezett ülést tart, amelyen az állam teljesítményét és a versenyképességet értékeli. A miniszter kérdésre arról is beszélt: korántsem biztos, hogy 2020 után ilyen volumenű EU-s forrásokhoz fog jutni az ország, s a támogatási rendszer is érdemben változhat. Erre minden szereplőnek fel kell készülnie és jól kell felhasználni a mostani keretet - jelentette ki, hozzáfűzve, ha ez nem segít a versenyképességen, akkor "nem tudja, mi". Előbb-utóbb a magyar gazdaságnak a saját lábára kell állnia, "a létjogosultságát és az önálló, lélegeztetőgép nélküli működőképességét bizonyítania kell" - fogalmazott. "Az a világ, hogy a hiányzó jövedelmet kiegészítjük európai uniós forrásokkal - legyen szó akár egyetemi tanári fizetésről, vagy vállalkozói profitról -,(...) véget ér" - hangoztatta. Egy másik kérdésre leszögezte: nem tervezik a tulajdonviszonyok átrendezését, meggyőződése szerint elvégezték, amire az állam érdekében szükség volt. Ellenben az megfontolást érdemel, hogy bérnyomás van a gazdaságban, s mivel megvalósulóban van a teljes foglalkoztatás, az a következő években béremelést fog indukálni. Ezért kell a kormánynak a járulékcsökkentéssel kapcsolatos nemzetgazdasági minisztériumi terveket megfontolnia - magyarázta a tárcavezető. Lázár Jánost kérdezték a közszféra létszámleépítéséről is. Kifejtette, hogy a háttérintézményi átszervezések miatt ez folyamatban van. Indoklása szerint az unióban Magyarországon a legnagyobb az állami foglalkoztatottak aránya, s a munkaerőhiány miatt most minden gond nélkül "át lehet vezetni őket" a piaci foglalkoztatásba. Hozzátette: nem egészségügyi dolgozók vagy pedagógusok leépítéséről van szó. Megkérdezték arról is, hogy a jelenleg a DK-ban politizáló Eörsi Mátyás visszautasítja a kormány jelölését a Demokráciák Közössége főtitkári posztjára. Azt válaszolta: nem fognak könnyeket hullatni amiatt, hogy "a maga által kért jelölést visszautasítja", ő "kilincselt" a kormány támogatását kérve. A DK parlamenti távolmaradására és szakértőinek javadalmazására pedig azt felelte, a kérdést nem a kormánynak, hanem a Háznak kell rendeznie. Megjegyezte: ha a párt így akar tiltakozni, tegye, eddig sem volt észrevehető a képviselői munkája. A minisztert azt a hírt nem kívánta kommentálni, hogy Spéder Zoltán kiszállt az FHB-ból és lemondott elnöki tisztségéről. Annyit mondott, jó személyes viszonyban van Spéder Zoltánnal. "Azt remélem, ezután jobb lesz neki" - jegyezte meg. Szintén kérdésre a nagypénteki munkaszüneti nap ügyében úgy nyilatkozott: a kormány még nem döntött, a téma a nemzetgazdasági miniszter asztalán van, a következő kormányülésen mérlegelik a kérdést.

Aggasztó, hogy a többség jótevőként gondol Kádárra

Aggasztónak tartja a Miniszterelnökséget vezető Lázár János, hogy huszonhat évvel a rendszerváltás után erős kisebbségben vannak azok, akik Kádár Jánost, a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) egykori főtitkárát egy köztörvényes gyilkosnak tartják. A minisztert azzal kapcsolatban kérdezték a kedden tartott kormányinfón, hogy előző nap a parlamentben egy azonnali kérdésre válaszolva azt mondta, ma Magyarországon nagyon sokan vannak azok, akik Kádár Jánost és életművét az ország dicsőségfalára írják. A keddi sajtótájékoztatón megismételte: ma kisebbségben van az országban az a nézet - amelyet ő is oszt -, hogy Kádár János egy egyszerű gyilkos volt, akinél kevesen ártottak többet Magyarországnak. A többség ugyanis elsősorban jótevőként gondol rá, ami súlyos probléma, történelemhamisítás - mondta. Lázár János arra is felhívta a figyelmet, hogy az 1990-es évek óta a legnépszerűbb, legelismertebb történelmi figurák "top 3-jában" benne van Kádár János, és a megítélése nem romlik, hanem javul. Ezért szerinte a következő két évet mindenképpen fel kell használni arra, hogy "világosan elmondjuk csak a tényeket". A kormánynak felelőssége van abban, hogy figyelmeztesse a társadalmat, milyen történelemhamisítás, "bűnrelativizálás" zajlott az elmúlt 30 évben is - mondta a tárcavezető. Kijelentette: Kádár János bűnei - ahogyan a náci bűnök sem - nem évülhetnek el soha.