Közélet

Latorcai János: az 1956-os forradalmárok szabadságot és jelző nélküli demokráciát akartak

Latorcai János: az 1956-os forradalmárok szabadságot és jelző nélküli demokráciát akartak

2016. október 25., kedd
Latorcai János: az 1956-os forradalmárok szabadságot és jelző nélküli demokráciát akartak

A forradalmárok szabad, független Magyarországot és jelző nélküli demokráciát akartak 1956-ban - mondta Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke a 60 évvel ezelőtti Kossuth téri sortűz áldozatainak tiszteletére rendezett szakmai konferencia megnyitóján, kedden az Országházban.

"Azokra emlékezünk, akik a 20. század egyik legnehezebb történelmi pillanatában cselekedtek hazájuk függetlenségéért" - fogalmazott a KDNP-s politikus. Hangsúlyozta: 1956. október 25-étől az állampárt megtorló jelleggel alkalmazta a sortüzeket, a következő napokban csaknem félszáz volt, a társadalom azonban ennek ellenére tovább követelte az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) feloszlatását, a párt egyeduralmának felszámolását és a szovjet csapatok távozását. A kegyetlen megtorlás mély sebeket ütött a magyar társadalmon, de az 1956-os forradalom mégsem volt kudarc - tette hozzá

Latorcai János

.

Schmidt Mária

, az 1956-os emlékév kormánybiztosa előadásában elmondta: a nép felkelt a természetellenes zsarnokság ellen, mert normális életre vágyott. Leegyszerűsödött minden: "aki magyar, velünk tart", hangzott 1956-ban a jelszó. Az 1956-os forradalom a marxizmus eleven cáfolata, hisz az emberek elsősorban nem anyagi követelések, életkörülményeik miatt, hanem emberi méltóságuk, identitásuk, nemzeti függetlenségük védelmében vállalták a harcot az elnyomó kommunista rendszerrel. A forradalom az egész világ számára leleplezte a kommunizmus valódi természetét, hogy a szabadság, emberi méltóság esküdt ellensége. A szovjet hadsereg hiába győzött, mert közben a rendszer elvesztette arcát. A kormánybiztos megjegyezte: bocsánatot kell kérni azért, hogy több évtizedes elhallgatás, hazudozás után a rendszerváltást követően sem vonták felelősségre a Kossuth téri sortűz elkövetőit, jószerével még csak meg se nevezték őket. Ahol a hősöket nem felejtik, mindig lesznek újak - zárta előadását Schmidt Mária az emlékév mottójával.

Földváryné Kiss Réka

, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnöke előadásában emlékeztetett arra, hogy a diákság már a forradalom kitörése előtt elkezdett szerveződni. A munkás és szegényparaszti származású fiatalok elvileg a rendszer elsőszámú támogatói voltak, ám éppen származásuknál pontosan érzékelték a rendszer visszáságait - mondta. Vidéken nem a harc, hanem az önszerveződés volt a legfontosabb. A tanácsrendszer pillanatok alatt összeomlott, a hatalmi vákuum azonban nem vezetett anarchiához. A helyi közösségekben hamar előkerültek azok a rátermett emberek, akik felsőbb beavatkozás nélkül is képesek voltak megszervezni az ellátást, az életet. Ezek a helyi vezetők a rend, a törvények megtartására törekedtek, nem leszámolásra - mondta a történész. A konferencián elhangzott: a Kossuth téri sortűznek mintegy 70 áldozatát azonosították, de jóval többen is lehettek, a sebesültek száma pedig több száz volt. A Magyarországot 1956 november 4-én megszálló szovjet hadsereg rengeteg iratot vitt magával, melyek jelentős részét még mindig nem vizsgálhatták magyar kutatók. Történészek szerint ÁVH-sok, és feltehetően szovjet katonák lőttek a fegyvertelen tömegre 1956. október 25-én a Kossuth téren. Az 1956. október 25-i Kossuth téri sortűz áldozatainak tiszteletére rendezett szakmai konferenciát az Országgyűlés Hivatala Közgyűjteményi és Közművelődési Igazgatósága és a Nemzeti Emlékezet Bizottsága szervezte.

Vágólapra másolva!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.