Balog: akkor van jövője Magyarországnak, ha a múltunkat nem feledjük

Az emlékezés fontosságáról beszélt az emberi erőforrások minisztere ma Mosonmagyaróváron, az 1956-os sortűz áldozatainak emlékére rendezett ünnepségen. Balog Zoltán elmondta azt is, hogy a kormány döntése szerint két év alatt kétszeresére emelik a politikai rehabilitációs nyugdíjkiegészítést.

"Akkor van jövője Magyarországnak, ha mindazt, amiből a jövő sarjad, nem felejtjük el, és megvalósítjuk azokat a nemes elhatározásokat", amelyek 56-ban vezették azokat a fiatalokat, akik felkeltek a zsarnokság ellen - mondta ünnepi beszédében a miniszter. A városi gyásznapon

Balog Zoltán

kijelentette: "nem szabad hagynunk", hogy a gyilkosok győzzenek. Ők akkor győznének, ha 56-ot érdektelenség lengné körbe - tette hozzá. A miniszter elmondta, a kormányülésen arról döntöttek, hogy a politikai rehabilitációs nyugdíjkiegészítést két év alatt a kétszeresére emelik, két lépcsőben: 2017. január 1-jétől 60 százalékkal, 2018. január 1-jétől pedig további 40 százalékkal. Ez a döntés 63 ezer embert érint. "A mi dolgunk - akik nem voltunk ott -, hogy a következő generáció megtanulja a forradalom és szabadságharc értelmét és igazságát, hogy van egy nép Európa közepén, amelyik saját maga akar dönteni sorsáról". Nemzeti önrendelkezés, jogállam és szabadság azok az értékek, amelyeket tovább kell adnunk - fűzte hozzá. Balog Zoltán beszélt arról is, hogy a Terror Házában az egyik 56-os szobában látható a hatvan évvel ezelőtti mosonmagyaróvári sortűz egyik sebesültjének a kabátja, egy lyukas zászló és egy Molotov-koktél, amelyek mint szimbólumok 56 lényegét jelenítik meg. A lyukas zászló a szabadságot, a Molotov-koktél azt jelzi, hogy vannak pillanatok, amikor mindegy, milyen fegyvert ragadunk. A véres és lyukas kabát pedig egyszerre fejezi ki a fegyvertelen emberek bátorságát és azt, hogy fegyvertelen polgárként is hőssé lehet válni. A kommunizmus negyven éve alatt Európában sehol nem volt fegyveres ellenállás, csak Magyarországon - hangoztatta a miniszter.

Marcus Meckel

, a Német Demokratikus Köztársaság utolsó külügyminisztere a megemlékezésen arról beszélt, hogy miként 1953 Németországban, úgy 1956 Magyarországon elbukott, az elnyomók hatalomra kerültek, és megfosztották az embereket szabadságuktól. Akik meghaltak, áldozatok voltak, mert a szabadságért adták életüket. Hozzátette, ami Mosonmagyaróváron történt, az az európai szabadság történetének része. A megemlékezés utolsó mozzanataként a résztvevők az emlékezés koszorúit helyezték el a Gyásztéren álló Golgota szobornál. Hatvan évvel ezelőtt Mosonmagyaróváron, a határőrlaktanyánál több mint százan vesztették életüket, amikor a laktanyából a fegyvertelen tüntetők közé lőttek. A mosonmagyaróvári képviselő-testület 1999-ben városi gyásznappá nyilvánította október 26-át.