A nemzet fogalmától a nemzeti összetartozásig: Semjén és Trócsányi az ötéves Alaptörvényről Ópusztaszeren

A nemzet közjogi egyesítésének lehetőségét megteremtő Alaptörvény az egyetlen lehetséges válasz Trianon tragédiájára – hangsúlyozta Semjén Zsolt Ópusztaszeren. Az öt éve elfogadott Alaptörvény kapcsán rendezett konferencián Trócsányi László igazságügyi miniszter azt hangsúlyozta, az alkotmányozók célja nemcsak az Európához tartozás, hanem a nemzeti összetartozás alapértékké emelése is volt.

Transzcendens célja is van a magyar államnak, méghozzá, hogy a magyar nemzet fennmaradjon – jelentette ki

Semjén Zsolt

nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékparkban a „Nemzeti összetartozás és felelősségviselés az Alaptörvény tükrében” címet viselő konferencián. Mint mondta, nem lehet pusztán az az értelme az államnak, hogy lakcímkártyát állítson ki, kátyúzza az utakat, vagy épp fenntartsa a rendőrséget és nagykövetségeket, ezen felül létezik egy ennél misztikusabb cél is: „a magyar nemzet megmaradása az a transzcendens, spirituális cél, aminek csak egy szolgálóleánya minden más, ami ezt államszervezetileg szolgálja. Ugyanígy Alaptörvényünk, az alkotmány nem pusztán az államszervezet megfogalmazása, hanem a nemzet politikai önkifejeződése” – fogalmazott Semjén Zsolt. Hozzátette, a Nemzeti hitvallás mindennek a meghatározója, nemzet politikai önkifejeződéseként fogalmazza meg, hogy kiknek is tartjuk magunkat. Szólt arról is, hogy ötéves Alaptörvényünk tételesen kimondja, hogy együtt akarunk működni minden nemzettel, és tiszteljük minden nemzetnek az értékeit. „Azért követelhetjük meg saját nemzeti értékeinknek tiszteletét, mert mi is tiszteljük más nemzeteknek az értékeit. Tehát elkötelezettek vagyunk a nemzet érték volta mellett” – szögezte le. A Kereszténydemokrata Néppárt elnöke azt mondta, azért kellett öt éve megalkotni az új Alaptörvényt, mert az 1949. évi alkotmány

Rákosi Mátyás

nevéhez kötődik, ami a Kádár-korszakot is végigkísérte, s ezért elfogadhatatlan volt a nemzet számára. Azok a dokumentumok illegitimek Semjén szerint, nemzettelennek, míg 1989-től egy toldozott-foltozott alkotmányunk volt, ami bár igazodott a változásokhoz, mégis ideiglenesnek volt tekinthető, ami egyébként szerepelt is benne. A miniszterelnök-helyettes szerint éppen ezért nem az a kérdés, hogy miért alkották meg öt éve az Alaptörvényt, hanem az, amire a történelem színe előtt az egész magyar politikai osztálynak válaszolnia kell, hogy miért tartott 1990-től egészen 2011-ig, hogy legitim Alaptörvénye legyen Magyarországnak. Kitért arra is, hogy az ötéves dokumentum teremti meg a kontinuitást a történelmi magyar alkotmánnyal, ami a mai valóságot köti össze a hagyományokkal. Mint mondta, a keresztény Európa szempontjából hangsúlyos az Alaptörvényünk, ami egyedül

Szent Istvánt

nevezi meg, hozzá kapcsolódóan pedig a Szent Koronát, valamint tételesen említi a történelmi alkotmányhoz való viszonyt.

Beszédében felidézte

Antall Józsefnek

, a rendszerváltás utáni első szabadon választott miniszterelnöknek a kijelentését, aki azt mondta, hogy lélekben 15 millió magyar miniszterelnöke. Ez a kijelentés az akkori ellenzék és a környező országok részéről nagy vihart kavart akkor, ma már azonban enyhe megfogalmazásnak tekinthető Semjén Zsolt szerint egyrészt, másrészt pedig evidencia. „Ezért volt kulcsfontosságú, hogy Alaptörvényünkbe bekerült az a mondat, hogy Magyarország nemcsak érez valamit, hanem felelősséget visel minden magyarért, bárhol éljen a világban. Kijelenthetjük, hogy ez alkotmány minden magyar Alaptörvénye, Magyarország minden magyarnak az országa” – hangsúlyozta a miniszterelnök-helyettes. Ennek analógiájára a mindenkori kormány a miniszterelnökkel együtt nem pusztán lélekben, hanem ténylegesen minden magyar miniszterelnöke, illetve kormánya. Az alkotmány és a hozzá kapcsolódó állampolgársági törvény megteremtette azt a lehetőséget, ami ma az egyetlen lehetséges válasz Trianon tragédiájára, a nemzet közjogi egyesítésére. Hangsúlyozta, minden magyar, bárhol éljen a világban, akár az utódállamokban, akár a diaszpórában, akár a nyugati világban, teljes jogú magyar állampolgár lehet, mert egy magyar nemzet van.

Trócsányi: Egyensúlyt kell teremteni nemzeti identitásunk és európaiságunk között

Az ópusztaszeri konferencián „A nemzet fogalma az Alaptörvény tükrében” címmel tartott előadást

Trócsányi László

igazgatásügyi miniszter, melyben kiemelte, hogy nemzetközi szinten is egyedülálló, modern alkotmány született öt évvel ezelőtt, ami megalapozta a magyar nemzetpolitika sikerességét. A mai alkotmányos alapok megteremtéséhez vezető utat elemezte egészen a reformkortól, kitérve arra is például, hogy a Rákosi-féle alkotmány még csak utalást sem tett a nemzetre, csak az 1972-es módosításkor szerepelt a dokumentumban a nemzeti egység kifejezés, de az igazi változásra 1989-ig várni kellett, igaz akkor is elég bátortalanul használták a nemzet szót. Ezzel szemben az ötéves Alaptörvényben 22 alkalommal szerepel, és további több mint 60-szor olyan kontextusban lehet olvasni, mint például nemzetbiztonság vagy nemzetgazdaság. Elmondta, hogy történelmi alkotmányunknak szerves részét képezte a magyar nemzethez tartozás meghatározása, míg a 2011-es Alaptörvény az érzelmi közösséget helyezi a középpontba, legfőbb alapértékévé emelve az egységes nemzethez való tartozást. A miniszter úgy értékelt, hogy az Alaptörvény az európaiság és a nemzeti összetartozás kérdésében unió-szerte egyedülálló harmóniát teremtett.

Trócsányi László kérdésünkre elmondta, a nemzet kifejezés egy történelmi érték, ami a 17-18. században kialakult fogalom. Abban vita volt és különbségek is adódtak, hogy politikai- vagy kultúrnemzetnek minősíti magát egy ország. Németország például utóbbinak, ott a német nép kifejezést használják, aminek az az oka, hogy a nemzeti szocializmus lejáratta a nemzet szót, ezért beszélnek német nép egységéről. Ezzel szemben a franciák politikai nemzetként definiálják magukat, náluk csak az országhatáron belül élőkre vonatkozik a nemzettest fogalma. „Magyarországon azonban a 19. századtól folyamatosan magyar nemzetről beszélünk, ami a trianoni békediktátumtól különösen nagy fontossággal bír. Nemzettársaink különböző országrészekben is élnek, akár az orosz határon túl, vagy éppen Londonban, Amerikában. A magyar nemzet tehát egy politikai és kultúrnemzet is egyben. Nem kell ahhoz állampolgárnak lenni, hogy valaki a kulturális nemzetnek a tagja legyen, elegendő, hogy beszéli a nyelvet és magát magyarnak érzi. A politikai nemzet tagja, pedig ha kéri, megkapja az állampolgárságot, kap szavazati jogot, így közjogi köteléke is van Magyarországhoz annak ellenére, hogy nem feltétlenül él itt” – magyarázta az igazságügyi miniszter. Trócsányi szerint a mai Európában a nemzetfogalomnak különös jelentősége van, hiszen uniós szerződés is tartalmazza, hogy az EU tiszteletben tartja a tagállamok nemzeti identitását. „Az, hogy a nemzeti identitás mit tartalmaz, még nem jelent meg az Európai Bíróság gyakorlatában, ezzel szemben a tagállamok alkotmánybíróságai kidolgozzák az alkotmányos identitás teóriáját, ami egyfajta szinonimája a nemzeti identitásnak. Van ugyanis egy alkotmányos mag, amelynek nem történt meg az átruházhatósága, amihez az adott ország ragaszkodik, ez is egyfajta nemzeti vonatkozás” – hangsúlyozta. Példaként Franciaországot említette, ahol ilyen alkotmányos magnak számít a szabadság, egyenlőség, testvériség, a szolidaritás és a laicitás elve, míg Németországban az örökkévalóság-klauzula, de természetesen Magyarországnak is vannak olyan alkotmányos magjai, amelyek nem ruházhatóak át. Ide sorolható alkotmányos történelmünk, államszervezeti berendezkedésünk, a népesség kérdése például. „A nemzeti szónak van jelentősége a 21. században is. Nem vitatható, hogy sokan szeretnék a nemzeti szót eltörölni, hogy idejétmúlt, 19. századi fogalom, és helyette valamilyen európai identitásra helyeznék a hangsúlyt. Ezzel szemben az a meggyőződésem, hogy az 500 milliós lélekszámú Európa Unió minden egyes lakosának megvan a saját nemzeti identitása, ki franciának, ki németnek, ki pedig magyarnak vallja magát. Ezeket nem lehet sutba venni, hiszen ezek azok a gyökerek, amihez mindenki vissza tud nyúlni. Fontos, hogy európaiságunkat és nemzeti identitásunkat egyensúlyban tartsuk. Hiszek az európai egységben, abban, hogy az európai integráció értéket képvisel, ugyanakkor nem szabad eltörölni azt, ami egy adott ország sajátja” – szögezte le a miniszter. Az Ópusztaszeri Nemzeti Történelmi Emlékparkban rendezett konferencián fellépett a Csillagszemű Táncegyüttes, majd kerekasztal-beszélgetést tartottak.