Kormányzati támogatás a fogyatékkal élők gyermekvállalásához? + FOTÓK

Az egészségügy jelenlegi helyzetében alig van olyan fogyatékosság, ami mellett a gyermekvállalás nem engedett – hangzott el azon a szakmai tanácskozáson, amelyet a fogyatékossággal élő emberek gyermekvállalásáról, szülővé válásáról, az örökbefogadás lehetőségeiről rendeztek.

Tisztelettel kell gondolni azokra a fogyatékossággal élőkre, akik gyermeket vállalnak, örökbe fogadnak, mely vállalás a kivételes élni akarásról és igyekezetről szól, ami egy életre szóló elhatározás a felnőttek részéről – jelentette ki

Mátrai Márta

, az Országgyűlés háznagya a szakmai konferencián. „A teljes emberi élet a fogyatékossággal élők számára is a gyermekkel együtt valósul meg. A gyermek egyben az élet nagy felelősségvállalása: gondozása, hasznos emberré nevelése végigkísér bennünket, és a felelősség abban áll, hogy ez így is történjék” – fogalmazott. Hangsúlyozta, a hétköznapi élet küzdelem a fogyatékossággal élők számára, minden nap – olykor többször is – gondolnak arra, hogy lehetne jobb és könnyebb a sorsuk. Mint mondta, számos nagyszerű példa van arra, hogy a fogyatékossággal élők gyermekvállalása egy sikeres életet hoz a világra: ezek a gyerekek szüleiktől sokszor az ép embereket megszégyenítő gondosságot és nevelést kapnak. Olyan felnőtt válhat belőlük, akik segítőkészebbek és érzékenyebbek mások gondjaik iránt. „Ma Magyarországon 250 ezer családban van fogyatékossággal élő személy. A fogyatékosság a magyar családok harmadának hétköznapi élete és mindennapos tapasztalata. Ezért a kormánynak és az Országgyűlésnek is nagy feladata, hogy ezeknek a családoknak a lehető legtöbb támogatást biztosítsa. Ugyanez vonatkozik a fogyatékkal élőket segítő szervezetekre is” – jelentette ki Mátrai Márta. 2017-ben mintegy 40 millió forinttal emelkedik az országos fogyatékosságügyi érdek-képviseleti szervezetek támogatása.

Szekeres Pál

, az Emberi Erőforrások Minisztériuma fogyatékos emberek társadalmi integrációjával kapcsolatos feladatok ellátásáért felelős miniszteri biztosa azt emelte ki, hogy a kormány biztosít olyan támogatásokat, amelyek a látás-, mozgás-, és hallássérültség, valamint az értelmi fogyatékosság kompenzációjára törekednek. Vannak speciális óvodák, iskolák és szakiskolák is, de a munkavállalás területén is létezik ösztönzőrendszer fogyatékkal élők alkalmazását elősegítve, de büntetések is. Mint elmondta, a társadalmon belül a fogyatékos emberek gyermekvállalásával kapcsolatban korántsem uralkodott pozitív szemlélet volt uralkodó, 2-3 évtizeddel ezelőtt még gyakran lehetett hallani, hogy a szakemberek nem javasolták a fogyatékkal élőknek a gyermekvállalást, holott egyáltalán nem biztos, hogy az adott fogyatékosság öröklődik, hiszen betegség vagy egy baleset is állhat a háttérben. Tapasztalatai szerint ez a tendencia megfordult. „Két fontos pillér van: a kormány a társadalom legfontosabb pillérének a családokat tartja, és őket támogatja, másrészt ha van a családban fogyatékos, legyen szó egy vagy több főről, gyermekről vagy felnőttről, akkor több támogatási formát is igénybe vehetnek, ami a fogyatékosságból eredendő hátrányt próbálja kompenzálni, legyen ez akár segítő szolgáltatás vagy épp segédeszköz” – magyarázta. Kiemelte, hogy ez az első alkalom az elmúlt 25 év alatt, amikor arról esik szó, hogy a fogyatékkal élő szülő gyermeket szeretne vállalni vagy örökbe fogadni. Szekeres Pál szerint érdemes megvizsgálni ezt a speciális területet, hogy milyen plusztámogatásban részesülhetnek az érintettek. Kérdésre válaszolva elmondta, nincs külön jogszabályi háttere annak, hogy a fogyatékkal élő szülő vagy örökbefogadó milyen pozitív diszkriminációban részesülhet, de meglátása szerint ennek lehetőségeit az érintettekkel foglalkozó civil szervezetekkel és a kormánnyal közösen érdemes lenne megvizsgálni. Hozzátette, örömmel látja, hogy ennek ellenére egyre több olyan család vállal gyermeket, amelyben az egyik fél valamilyen fogyatékkal él, s ez szerinte az elmúlt évek családpolitikájának is köszönhető. Ő maga már kerekesszékes volt, amikor megházasodott, majd megszületett három gyermeke. Elmesélte, azt hitte, problémát fog jelenteni a gyerekeknek, hogy ő kerekesszékben ül, de mint mondta, ez egyáltalán nem így van, így fogadják el őt, és így kell helytállnia apaként, nem maradhat ki például a focizásból sem.

A „Gyermekvállalás, gyermeknevelés, gyermek-örökbefogadás és szülővé válás a fogyatékossággal élő személyek körében” címmel rendezett konferenciát szervező

Csontos-Dér Veronika

tiflo-gyógypedagógus, a Látássérültek Dél-Alföldi Egyesületének elnöke szeretne örökbefogadó szülővé válni. „Egy látássérült vagy egy bármilyen speciális segédeszközzel élő személyről nem feltétlen gondolja azt az ép társadalom, hogy alkalma lenne egészséges gyermek nevelésére. Ezt az előítéletet szeretnénk eloszlatni ezzel a szakmai tanácskozással is” – fogalmazott Csontos-Dér Veronika. A konferencián

Juhász Tünde

kormánymegbízott azt emelte ki, hogy Csongrád megyében az ÁGOTA Alapítvány és az egyházmegye által fenntartott Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató munkája révén folyamatos figyelem irányul a nevelőszülői hálózatra, az örökbefogadás intézményére. „Az emberi élet két legfontosabb kincse a gyermek és az egészség. A gyermek, akit örömmel várnak, szeretettel nevelnek, a legnagyobb boldogságot teremtheti meg a szülő számára. A fizikai és lelki egészség pedig olyan állapot, amelyre nagy szükségünk van ahhoz, hogy teljes értékű emberként éljük az életet. Hihetetlenül lelkierő és gazdagság szükséges ugyanakkor ahhoz, hogy valaki akkor is annak érezze magát, ha nem teljesen egészséges, tehát valamilyen testi fogyatékossággal éli mindennapjait. Nem lehet elég meleggel szavakkal méltatni azt a hajlandóságot, ha valaki testi fogyatékossága ellenére arra vállalkozik, hogy nevelő- vagy örökbefogadó szülővé váljon” – fogalmazott.

Kothencz János

, az ÁGOTA Alapítvány alapítója, a egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatójának főigazgatója a nevelőszülői hivatás fontosságát hangsúlyozta. Mint elmondta, nincs ami eltiltson valakit attól, hogy saját családjában neveljen egy a családjától megfosztott gyermeket vagy fiatalt, még akkor sem, ha adott esetben látás-, hallás- vagy mozgássérült felnőttről van szó. „A mai világban sokszor egészségesebbnek tűnhet az a példamutatás, ahogy ők éppen olyan szeretettel és gondviseléssel vannak gyermekeik iránt, mint egy hétköznapi esetben vett család. Ilyen vonatkozásban a példamutatásuknak van üzenetértéke, ami elgondolkodtató lehet egy a fizikai értelemben vett egészséges felnőtt számára. Napjainkban csaknem 25 ezer családját vesztett fiatal él Magyarországon, ahol szó nincs arról, hogy a szülők azért lettek volna gondatlanok, mert valamilyen fogyatékossággal élnek. Az elhanyagolás az emberi természet legnagyobb fogyatékosságának tekinthető, ezért is van szükség olyan példamutató emberekre, mint a valamilyen akadályozottsággal élő embertársaink, akik gyermeket nevelnek vagy fogadnak örökbe” – hangsúlyozta Kothencz János. Tapasztalatai szerint nem gyakori, hogy fogyatékkal élők fogadnának örökbe gyermeket vagy válnának nevelőszülővé, de ennek okát a szakember abban látja, hogy nem tájékozottak kellőképpen az érintettek, hiszen a jogszabályi környezet egyszerűbbé vált az elmúlt években.

Fekete Zoltán

, az SZTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika szülész nőgyógyász szakorvosa kifejtette, jelenleg Európában és ezen belül Magyarországon az egészségügy jelenlegi helyzetében tulajdonképpen alig van olyan fogyatékosság, ami mellett a gyermekvállalás nem engedett. Vannak azonban olyan kórképek és fogyatékosságok, amelyek meglétekor a gyermekvállalást csak a kockázatok ismerete mellett, a szülő felvilágosítása után, és nagyon szigorú orvosi felügyelet mellett van mód a gyermekvállalásra. Elmondta, minden ilyen helyzetben a szülő felvilágosítása után közösen hozzák meg a döntést. Felhívta a figyelmet, a rendellenességeket két fő csoportba lehet sorolni: egyrészt az élet során szerzett eltérések, másrészt a vele születettek. Előbbi esetben kijelenthető, hogy sem a gyermekvállalás, sem pedig az örökbefogadói szülővé válást semmi nem korlátozza a megfelelő családi háttér és segítő közeg megléte esetén.