Wellness-sarokról, utca elnevezésről és korcsolyapálya bérlésről döntött az algyői testület

A kialakítás alatt álló délnyugati lakópark három utcája közül csak egyet nevezett el az algyői képviselő-testület, amely vizsgálja egy újabb lakópark kialakításának költségvonzatait is. Döntöttek arról is, hogy a hotel wellness-sarokkal bővüljön, és a térfigyelő kamerarendszert is bővíteni kívánják.

Harminchárom napirendi pontot tárgyalt soros ülésén az algyői képviselő-testület, méghozzá gördülékenyen, jelentősebb viták nélkül, így rekordidő alatt végeztek a képviselők.

Gonda János

napirend előtti felszólalásában az október 2-ai kvótareferendumon való részvételre, és a nemmel történő voksolásra buzdított. Mint elmondta, a kötelező betelepítési kvóta minden magyarországi települést érint, de nemcsak városokról és falvakról van szó, hanem gyermekeink, unokáink jövőjéről. Mint elmondta, a Csongrád megye lakossága tavaly megtapasztalhatta, mit is jelent a menekülthullám, ami Algyőt a nagyfai menekülttábor miatt érintette. Úgy fogalmazott, amikor elkezdődött a kerítésépítés, tudható volt, hogy egy új korszak kezdődik, a referendumot pedig azért is nevezte jelentősnek, mert Európában a magyar nemzet mondhat először véleményt ebben a kérdésben egy népszavazás formájába. A kialakítás alatt álló

kapcsolatban elhangzott, 18 telek talált gazdára, 7 árverésen, 7 rögzített áron kelt el, és további 4 esetében folyamatban van az adásvételi szerződés aláírása. A testület előtt fekvő előterjesztésben az szerepelt, hogy további 40 építési telek kialakítására van lehetőség, ami a földfeltöltéssel és a közművek kiépítésével nagyjából 280 millió forintba kerül. Amennyiben 28 telket alakítanának ki a következő ütemben, akkor mintegy 196 milliót kellene erre költenie a településnek, míg a fennmaradó egy tucatnyi telek közművesítésére 84-et.

Molnár Áron

polgármester a téma kapcsán elmondta, jövő év januárjáig készül el egy költségbecslés arra nézve, hogy a 28, illetve a 12 telek kapcsán pontosan mekkora költségekről is van szó, és majd jövő év januárjában fog dönteni erről a testület. A település első embere portálunknak elmondta, pozitívnak tartja, hogy a képviselők a most meghozott döntés fényében várhatóan támogatni fogják, hogy újabb építési telkeket alakítsanak ki a nagyközségben, a kérdés az lesz, hogy mennyi új utcával bővülhet a nagyközség a jövőben. Hozzátette, érdeklődők már most is vannak, 500 négyzetméter körüli telkeket keresnek családok, ám jelenleg ekkora építési telekkel nem rendelkeznek. A Fidesz-frakciót vezető

Pongrácz Tamás

arra emlékeztetett, hogy az építési telkek kialakítása veszteséges az önkormányzat számára, és az előző ciklusban az volt az önkormányzat álláspontja, hogy ne vállaljon pluszterhet ezzel magára az önkormányzat, hiszen a településen belül is vannak eladó házak. Később azonban felerősödött az építési szándék, ezt hallotta meg a mostani testület, ezért jön létre a délnyugati lakópark, s ezért döntöttek a további telkek kialakításának és közművesítésének terveztetéséről.

A délnyugati lakópark révén három utcával bővül most a település, ezek névadásáról is szó volt. Felhívást tettek közzé, a lakosságtól is vártak javaslatokat, sokan a nagyközség közelmúltban néhai polgármesteréről,

Piri Józsefről

neveznének el utcát, amivel kapcsolatban Molnár Áron elmondta, a vonatkozó jogszabály szerint egy személyről a halála után leghamarabb 10 évvel lehet utcát elnevezni, így az erre vonatkozó javaslatot nem tudják figyelembe venni. Gonda János úgy érvelt, hogy érdemes lenne a testvértelepülésekhez kapcsolódóan elnevezni az új utcákat, a Martonos, Bajor és Újvár nevekre tett javaslatot. Azzal érvelt, hogy annak idején Algyő nemcsak az önállóságát vesztette el, hanem a határontúli elnevezéseket, például nincs már Kassai utca sem a nagyközségben. Mint elmondta, ha nem is lehet visszahozni a régi neveket, akkor is érdemes lenne testvértelepülési kapcsolataikra utalni a névválasztásnál.

Gubacsi Enikő

alpolgármester szerint a lakosság véleményét kellene előtérbe helyezni, ha már megkérdezték őket, míg Pongrácz Tamás azt jegyezte meg, hogy már a testületi ülés előtt jó lett volna erről egyeztetni, mert akkor nem fullad ötletbörzébe a napirendi pont tárgyalása. Molnár Áron megjegyezte, ők kezdeményezték ezt korábban is, ám a fideszes képviselők nem mentek el az egyeztetésre. A polgármester egyébként megfontolandónak nevezte Gonda javaslatát, majd végül a három utca közül egynek adtak nevet, a Tópart esetében született konszenzus, mivel az érintett utcának egyik oldalán valóban tó van. „Korábban nem vette számba azt a lehetőséget, hogy az anyaországtól elszakított településekről nevezzenek el utcákat, amit felvetett Gonda János, amit jobbnak tart, mint például virágokról történő névadás” – mondta el portálunknak Pongrácz. A térfigyelő kamerarendszer fejlesztéséről is tárgyaltak a képviselők, a 85 kamera telepítését tartalmazó verziót a polgármester túlzónak, Big Brother-esnek nevezte, hozzátéve, hogy a fenntartási költségek is magasak lennének 85 újonnan telepített kamera esetében. A

Herczegh József

vezette Településfejlesztési és Üzemeltetési Bizottság 19-re szűkítené a kamerák számát, és azt is meghatározták, hol lenne érdemes azokat elhelyezni, végül igazodva a pénzügyi és a jogi bizottság állásfoglalásához úgy határoztak, hogy egyeztetni fognak a polgárőrséggel és a rendőrséggel, s az alapján hoznak majd végleges döntést a kérdésben. „A júniusi testületi ülésen az én önálló indítványom nyomán tárgyaltuk a meglévő kamerarendszer hatásfokának felülvizsgálatát, illetve az esetleges bővítés költségvonzatait. A közbiztonság és a bűnmegelőzés szempontjából fontos a kamerarendszer bővítése, más települések példáján is látszik, hogy csökken a bűnesetek száma, illetve netán egy balesetkor fel lehet használni a felvételeket arra, hogy az eseményt pontosan rekonstruálják” – magyarázta Pongrácz. Hozzátette, jelenleg a nagyközség kapuinál vannak kamerák, de az utóbbi időben mindig valami műszaki probléma adódott, amikor használták volna a felvételeket, ezért is időszerű a fejlesztés és bővítés. Elmondta azt is, örömmel tapasztalta, hogy az elképzelés mellé állt a testület.

Arról is döntöttek, hogy idén is lesz korcsolyapálya Algyőn. Az előterjesztés bérlésre és vásárlásra is tartalmazott javaslatot, ám végül a bérlés mellett döntöttek, két hónapon keresztül, decemberben és januárban korcsolyázhatnak a faluház melletti területen a helybéliek.

Roczkó András

a bérlés mellett érvelt, akárcsak Pongrácz Tamás, aki szerint az idei lesz a második alkalom, így még próbaüzemnek lehet tekinteni, vagyis mint mondta, majd jövőre térjenek vissza az esetleges vásárlásról. Roczkó arra is felhívta a figyelmet, hogy több panasz érkezett arra, hogy vizesek voltak a korcsolyák bélései, így a megfelelő tárolási körülményekről is gondoskodni kell, hogy kiszáradjanak a bélések.

Torma Tiborné R. Nagy Mária

arról szólt, hogy a faluházat is kérdezzék meg tapasztalataikról, akár fűthető faház is felmerült a korcsolyák tárolására, mert jelenleg úgy tűnik, hogy a faluházban lévő helyiség alkalmatlan erre. Gubacsi Enikő a fűthető faház helyett inkább egy szárító vagy melegítő berendezés beszerzését tartaná jobbnak, az ugyanis olcsóbb megoldás. A testület úgy határozott, hogy a korcsolyapálya üzemeltetéséről majd a novemberi testületi ülésen tárgyalnak, de az eldőlt, hogy decemberben és januárban fog üzemelni a pálya. Három előterjesztés is kapcsolódott az önkormányzat cégéhez, a Gyevitur Nkft.-hez. Egyrészt, mivel nonprofittá vált a társaság, a júliusban elkészített mérleget is áttekintették. Ebből az derült ki, hogy a közétkeztetés veszteséges, s nagyban hozzájárul ahhoz, hogy összességében mínuszban van a társaság.

Szűcs Szabolcs

ügyvezető igazgató elmondta, kicsit csalóka a mérleg, mert a fürdő tekintetében erős augusztus van mögöttük, így majd csak később lehet pontosan látni, mennyi bevétele volt a cégnek. Azt is megjegyezte, hogy egyik hónapról a másikra nem fog gyökeresen megváltozni a társaság anyagi helyzete, de reméli, hogy a fürdő- és hotelfejlesztés révén befolyó többletbevételek a többi tevékenységet és összességében a céget is jobb helyzetbe hozzák. Az egyik Gyevituros napirend arra vonatkozott, hogy egy wellness-sarkot alakítsanak ki, igazodva a szállóvendégek igényeihez. Infra- és finn szauna és jakuzzi kap majd ott helyet, a beruházás öt és fél év alatt térül meg, amennyiben a szálloda jelenlegi kihasználtságával számolnak. Pongrácz Tamás azt kérte, hogy a pénzügyi bizottság számára minden hónapban készítsen a Gyevitur egy kimutatást, hogy nyomon tudják követni a cég anyagi helyzetének alakulását. A Fidesz-frakció vezetője szerint először rendbe kellene hozni anyagilag a céget, s csak utána fejleszteni közpénzből. Molnár Áron polgármester emlékeztetett, a közétkeztetéstől várták annak idején, hogy a fürdő és szállodafejlesztést majd rentábilissá teszi, ezért az, hogy pont a közétkeztetés hozza a veszteséget, meglepte a képviselőket. A polgármester a SZEGEDma.hu-nak elmondta, a cég pénzügyi helyzetét mindenképpen rendezni kell, változtatásokra van szükség. Jelezte is Szűcs Szabolcsnak, hogy az üzleti tervet újra kell gondolnia, de továbbra is bízik az ügyvezetőben. „Azt senki nem szeretné, hogy egyre csak fejlesztünk, s közben folyamatosan nő a hiány, vagyis át kell gondolnia a testületnek a Gyevitur gazdálkodását” – hangsúlyozta. Ezzel együtt jónak tartja, hogy a wellness-sarkot kialakítják, ez gyakorlatilag egy hiánypótlás, szerinte ennek már a hotel megnyitásakor is működnie kellett volna, ma ugyanis ez már alapszolgáltatásnak tekinthető egy szálloda esetében, pláne, ha teljesen új épületről van szó.